
Fotó: György Ottilia
Az alábbi recept a báránypástétom mintájára készült, csak ezúttal nyári változatban, hús nélkül, padlizsánból.
2025. augusztus 15., 09:452025. augusztus 15., 09:45
Először a padlizsánnal foglalkozunk. A padlizsánokat megmossuk, majd parázson megsütjük, meghámozzuk, lecsepegtetjük, és hűlni hagyjuk. A hagymát apró kockákra vágjuk és egy serpenyőben kevés olajon megdinszteljük. Ezután hozzáadunk egy kevés meleg vizet, és pároljuk. Amikor a hagyma megpuhult, tegyük félre hűlni. A padlizsánokat apróra vágjuk. A hagymát (még ha nem is hűlt le) összekeverjük a padlizsánnal és a kockára vágott nyers, piros paprikával. Ezután hozzáadjuk az apróra vágott zöldfűszereket, a tojást, az apróra vágott fokhagymát, a sót és a borsot, és összekeverjük. Végül hozzáadjuk a lisztet és összedolgozzuk. A keveréket egy kis tepsibe, vagy egy kisebb tortaformába öntjük. A tepsit kevés olajjal kikenjük, majd liszttel megszórjuk. 170 Celsius-fokos, előmelegített sütőben, felső-alsó hőforráson, ventilátor nélkül, gázsütőn közepes lángon sütjük. A sütés körülbelül 1 órát tart.
Kívül ropogós, belül szaftos és fűszeres: ez a házi tavaszi tekercs garantált siker. Frissen sütött tésztalapokba töltött, illatos húsos-káposztás raguval készül, és tökéletes választás egy hangulatos estére vagy vendégváró falatként.
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
szóljon hozzá!