
Fotó: Olti Angyalka
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz, a többi sós. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz, ami az életünk során körülbelül 50 százalékig csökken. Egy fa víztartalma fajtól függően a tömegének több mint fele. A víznek köszönhetően – Carl Sagan szavaival élve – mi vagyunk a halványkék pötty az univerzumban.
2026. március 29., 16:052026. március 29., 16:05
A víz az egyik legfontosabb eleme az életnek, mely örök körforgásban van a szervezetünkben és a természetben is.
Az ipari forradalom óta drasztikusan elszennyeztük a vizeinket, elképzelhetetlen mennyiségű szemetet öntöttünk az óceánokba, a folyószabályozási megaprojektekkel elértük, hogy az esővizek a legrövidebb úton érjenek el a sós tengerekig. A mezőgazdaságban az intenzív szántásokkal minimálisra csökkentettük a talaj vízmegtartó képességét, kivágtuk az őshonos erdeinket, amelyek a folyó- és állóvizekkel együttműködve képesek lennének stabilizálni vagy akár átalakítani a mikroklímát az adott mikrórégióban. Száz évvel ezelőtt még iható vizek folytak a patakokban, sőt akár a folyókban is, mára már sajnos nagyon sok helyen ihatatlan víz sem folyik, nemhogy iható. Egyre több helyen elapadnak a kutak. Az ember olyan szinten beleavatkozott a természet működésébe, hogy úgy tűnik nagyon elbillentette azt az érzékeny egyensúlyi állapotot, amitől az egész világunk működött.
Fotó: Pixabay
A klímaválság tulajdonképpen nem arról szól, hogy pár fokkal melegebb lett, hanem arról, hogy az egyenletes áramlása a víznek a természetben megváltozott és szélsőséges formákat öltött. Extrém aszályok után nagyon heves esőzések, árvizek, hurrikánok, extrém meleg hőmérséklet után nagyon rövid időn belül extrém hideg jön.
Március 22-e a víz világnapja. A fejlett országokban, ahol szinte mindegyik lakásban ivóvíz folyik a csapon és bármelyik üzletben vásárolhatunk palackozott ivóvizet, talán fel sem tűnik, mekkora baj van. Ezen a napon – és nem csak – fontos tudatosítanunk, hogy mi a nagyon szerencsés kevesek közé tartozunk. Még. A világ számos országában emberek millió (többnyire nők és lányok) napi több órát töltenek el vízhordással. Sokan emiatt nem járhatnak iskolába. A vízhiány miatt a higiéniás körülmények sem megfelelőek, ami nagyon sok betegség melegágya.
Fotó: Pixabay
Mi, a szerencsésebbek, vajon tudjuk-e azt, hogy a víz, ami otthon a csapból folyik, honnan jön? Vagy az, amit a palackban megvásárolunk a boltban? Milyen tisztítási folyamaton megy keresztül? Milyen csöveken vezetik el az otthonunkig vagy az ásványvíz palackozó gyárig? Miből van a palack, amibe töltik, és milyen anyagokat tud belőle kioldani a víz? Milyen módszerekkel ellenőrzik a minőségét? Milyen szennyeződési szintre mondják, hogy az még a határérték alatt van? Tudjuk-e azt, hogy az a víz, ami a kagylóba vagy vécébe folyik, onnan hová megy tovább? Mi lesz vele? Hogyan kerül vissza a természetbe? Vajon mi még találkozunk azzal a vízzel, ami elhagyja a lakásunkat? Ha palackos vizet fogyasztunk, vajon tudjuk-e, évente hány tonna szemetet termelünk ezzel? Tudjuk-e milyen „ára” van a tiszta ivóvíznek, amit nap mint nap fogyasztunk?
Fotó: Pixabay
Talán elmondhatjuk, hogy a legnagyobb „ára” a palackos vizeknek van. Úgy is, hogy az ilyen vízért kell legjobban a zsebünkbe nyúlnunk, és olyan szempontból is, hogy ez a megoldás szennyezi a leginkább a környezetünket, óriási mennyiségű hulladékot termelve. Bár most már Romániában is működik a visszaváltó rendszer és elég nagy arányban újra is hasznosítják az így begyűjtött műanyag hulladékot, ha belegondolunk, mekkora energiaigénye van annak, hogy ezeket a palackokat legyártsák, összegyűjtsék, újrahasznosítsák, még mindig sokkal környezettudatosabb megoldás csökkenteni ennek mennyiségét.
Fotó: Székelyhon
Az ország sok vidékéhez képest elmondhatjuk, hogy itt a vezetékes ivóvíz is jó ízű és jó minőségű, bár valószínű, hogy a vízügyi infrastruktúrára sok helyen ráférne egy javítás, modernizálás. Ezt egyéni szinten úgy tudjuk kiváltani, ha valamilyen módszerrel tovább tisztítjuk a csapvizet. A legegyszerűbb verzió egy cserélhető szűrővel rendelkező vízszűrő kancsó, ami szintén elég sok hulladékot termel, de határozottan kevesebbet, mint a palackos víz. Ha ennél jobb hatásfokkal szeretnénk tisztítani az ivóvizünket, kevesebb hulladékkal, akkor rengeteg féle csapra szerelhető vízszűrő-berendezés közül válogathatunk.
Fotó: Haáz Vince
Itt, Székelyföldön, a borvizek hazájában, igazán szerencsések vagyunk, hiszen rengeteg jó ízű, tiszta, akár gyógyhatású borvízforrás van a környéken, amelyek ráadásul ingyen elérhetőek bárki számára. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy ha nem vigyázunk kellőképpen a források közvetlen és tágabb környezetére, akkor ezek a vizek is elszennyeződhetnek.
Tudatosítsuk magunkban, hogy a tiszta ivóvíz egy kincs, amire úgy kell vigyáznunk, hogy az unokáinknak is maradjon.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
A fokhagymakrémleves az egyik leghálásabb étel: kevés összetevőből, gyorsan elkészíthető, és egyszerre nyújt kényeztető, selymes élményt.
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.
Ez a piskóta a tésztába sült vaníliapudinggal és az édes mandarinnal minden falatnál tartogat egy krémes meglepetést. Mennyien könnyű, gyümölcsös desszert, ami pillanatok alatt otthonos illattal tölti meg a konyhát.
A sós citrom a marokkói gasztronómia ikonikus alapanyaga, amely citrom, durva só és saját leve segítségével hosszú hetek alatt fermentálódik.
A reggelt egy laktató avokádós pirítóssal kezdjük, tükörtojással, tízóraira jöhet egy jól megérdemelt csokis kényeztetés, ebédre pedig zöldséges csirkecombot készítünk. A napot egy ízekben gazdag, mégis könnyed vacsorával zárjuk.
szóljon hozzá!