Hirdetés
Hirdetés

Virtuális területvita: Trianon ihlette a játékfejlesztőt

A 22 éves Kántor Zsolt kiskora óta imádja a videojátékok világát •  Fotó: Haáz Vince

A 22 éves Kántor Zsolt kiskora óta imádja a videojátékok világát

Fotó: Haáz Vince

A párizsi békekonferencia és a háború utáni határrajzolás ihlette meg Kántor Zsolt fiatal videójáték-fejlesztőt, aki Peacemakers vagyis Békecsinálók néven alkotott egy számítógépes játékot. Ebben a játékos lehet az a diplomata, amely a lehető legigazságosabban igyekszik megrajzolni a határokat egy háború után. Bár a játékot az erdélyi magyar valóságunk és a múltunk ihlette, a szereplői és a földrajzi területek csak a képzelet szüleményei: itt nem valós országok, hanem a pirosak és a kékek között zajlik a területvita.

Szász Cs. Emese

2019. január 31., 18:272019. január 31., 18:27

A 22 éves marosvásárhelyi Kántor Zsolt amióta az eszét tudja, imádja a videójátékok világát, de nem a játék mechanizmusai, hanem inkább az azok által létrehozott virtuális világok hozták izgalomba, illetve azokban tenni-venni – ahogy ő fogalmaz. Nem is tartja magát „gamernek”, az ugyanis – mint mondjuk egy focidrukker – egy életformát jelent, hogy az ember veszi és játssza a különböző videójátékokat, Zsolt azonban inkább csak fejleszti már ezeket. „Valószínűleg nálam ugyanazt a szükségletet elégíti a játékfejlesztés, mint a játéknak a fogyasztása, azért is nem játszom már” – véli a fiatalember.

Előbb csak „belepiszkált”

Középiskolás Zsolt a Bolyai Farkas Gimnáziumban volt, ahol bár természettudományokat tanult, a programozásba is belekóstolt, s már akkor elkezdett „belepiszkálni” a különböző videójátékokba. „Eleinte csak módosításokat végeztem különböző játékokon, pályákon, de kezdtem korlátokba ütközni, s akkor arra gondoltam, hogy egyszerűbb, ha saját programot fejlesztek” – magyarázza Zsolt, aki

Hirdetés

már középiskolás korában megírta első, saját játékát, s előszeretettel játszották is azt a bolyaisok.

Akkor még autodidakta módon fejlesztette magát, de közben számítástechnikát kezdett tanulni az egyetemen, így a tanulmányai is segítették a játékfejlesztést. Volt az Eötvös Lóránt Tudományegyetemen cserediák, ahol szintén a játékfejlesztés tantárgyat vette fel. A Tudományos Diákköri Konferenciára és az államvizsgára is videójátékot készített, összesen eddig kettőt készített el az elejétől a végéig, és publikálta is ezeket.

A Peacemakers 1919 nevű játékban elképzelt országok virtuális területvitájába tekinthetünk bele •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A Peacemakers 1919 nevű játékban elképzelt országok virtuális területvitájába tekinthetünk bele

Fotó: Haáz Vince

A Peacemakers 1919 még nincs egy hónapja, hogy elérhető az interneten, de már több mint 38 ezren próbálták ki.

Kisebbségi lét mint motiváció

„Az, hogy erdélyi magyar vagyok, nyilván befolyásolta a témaválasztásomat, de a tavalyi román centenárium is. Eleinte az volt a célom, hogy december elsejére elkészüljön, de ez nem sikerült, aztán kitűztem azt a célt, hogy január 19-ére legyen meg, ugyanis akkor volt a századik évfordulója annak, hogy elkezdődtek a párizsi béketárgyalások” – magyarázza a fiatalember, aki előbb dokumentumfilmeket nézett a témában, akkor jött rá, hogy nem is volt olyan egyszerű dolguk azoknak, akik az első világháború után újrarajzolták a határokat. Éppen ezért elhatározta, hogy olyan játékot készít, amivel ezt illusztrálni tudja.

Idézet
„A Peacemakers 1919 nem egy politikai állásfoglalás, nem a győztes vagy vesztes országokról szól: a játékos az a diplomata, aki rajzolja a határokat, osztja újra a területeket. Éppen ezért a játékban nem valós országok szerepelnek, hanem a területet fel kell osztani piros és kék között úgy, tudván azt, hogy a kék került ki győztesként a háborúból.

A határrajzoláshoz csak egy egér szükséges, azt kell húzogatni, de különböző szempontok szerint: egyik fő szempont, hogy a piros lakosság lehetőleg a piros országba kerüljön, a kék meg a kékbe, de a kék – mint győztes fél – kell kapja a vasútvonalat, az erőforrásokat. A határok minél rövidebbek kell legyenek, de érdemes figyelembe venni a természetes határokat, mint a hegyet vagy a folyót, illetve lehetőleg ne legyenek exklávék, vagyis a piros országban egy kis kék terület önmagában” – magyarázza a határrajzolás szabályait a játékfejlesztő, aki munkájával pont azt igyekszik bizonyítani, hogy nem volt ez egyszerű kérdés annak idején, és nem az a játékban sem.

A kékek és a piros közt kell új határvonalat húzni, tudván, hogy a kék nyerte a háborút •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A kékek és a piros közt kell új határvonalat húzni, tudván, hogy a kék nyerte a háborút

Fotó: Haáz Vince

Zsolt 24 pályát készített, ahogy halad előre a játék, egyre nehezebb, több részletet kell figyelembe venni, s elárulja, bizony van olyan pálya, amit szándékosan úgy készített, hogy az a megoldás, ha mégis exklávét készít az ember. Miközben halad a játékos a pályán, kitalált történelmi személyek magyarázzák a határrajzolás szempontjait és egyben a játék szabályait.

A sárga a domborzatot jelöli •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A sárga a domborzatot jelöli

Fotó: Haáz Vince

„Az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia is más-más szempontok szerint igyekezett határt rajzolni, volt, aki demokratikusan igyekezett megoldani, hogy lehetőleg minden nemzet a saját országába kerüljön, másik szempont az volt, hogy elvegyék az erőforrásokat a vesztes féltől, lehetőleg megakadályozva őt abban, hogy újra háborút indítson, de szempont volt az is, hogy milyen egy jó határ, hogy egyenes vonalú, de figyelembe veszi a természetes határokat, nem vág át városokat. Az én játékom bünteti is azt, ami például nálunk megtörtént, hogy teljesen magyar város Romániához került csak azért, mert ott volt vasútvonal” – fejti ki a fiatal programozó a saját maga által logikai játékként meghatározott termékéről. Hozzáteszi: a fogadtatása a játéknak nagyrészt jó, igaz,

van, aki sértőnek találja, hogy a játék nem ítéli el eléggé ezt az egész határrajzolósdit.

Zsolt azonban úgy érzi, akkor elérte a célját, mert pont azt akarta, hogy ne ítéljen el a játéka senkit. A Peacemakers 1919 ezen a linken elérhető, ahol értékelni is lehet a játékot, illetve megjegyzéseket írni a készítőjének.

Zsoltot a videojátékok virtuális valósága ragadja meg •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Zsoltot a videojátékok virtuális valósága ragadja meg

Fotó: Haáz Vince

Zsolt jelenleg egy másik, sokkal technikaibb projektre készül, ami egy háromdimenziós kalózos témára épülő játék komplett útkeresési algoritmusokkal. Ezzel nyerte meg tavaly a Tudományos Diákköri Konferenciát, s most bővíti, fejleszti az áprilisban, Budapesten sorra kerülő Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. Amúgy Zsolt nagy terve, hogy kizárólag videójáték-fejlesztésből éljen meg, s ehhez keresi most a stúdiót, amellyel együtt dolgozhat.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat

A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban

Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
2026. augusztus 16., vasárnap

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén

Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
2026. augusztus 15., szombat

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat

Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Hirdetés
2026. augusztus 13., csütörtök

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott

Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
2026. augusztus 12., szerda

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk

Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban

A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
2026. augusztus 06., csütörtök

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket

Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.

Zöldséges tekercs – videó
Zöldséges tekercs – videó
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

Hirdetés