Ünnepvárás menekülésben: húsvét egy Székelyföldön menedékre lelt családban

Kérdésemre, hogy bárányt esznek-e, elmondja, hogy náluk nincs hagyománya a húsvéti báránynak, sertést esznek, kolbászt, sültet. A tojást megfestik, színes virágokkal, madarakkal, szívecskékkel, többnyire népi motívumokkal díszítik, de már ott is divatba jött, hogy különböző matricákat ragasztanak a tojásra, vagy színes festékkel festik. A hagyományos süteményük egy kerek kalácsszerűség, amit kimondottan húsvétra készítenek, a nevében is jelzi: pászka vagy kulics, ami különböző méretben készülhet, és cukormázzal, színes cukorkával vagy csokidarabkákkal, szárított gyümölccsel, kekszdarabkákkal is díszítenek.

Miből áll az ünnepi ebéd vagy vacsora egy ukrán család húsvéti asztalán? – kérdeztük a kijevi édesanyától. Elmondta, hogy például levest nem esznek, viszont annál több húst. Különböző zöldség, krumpli vagy tészta a köret jár melléje, illetve saláta vagy savanyúság. „A lényeg a húson van” – mondja nevetve Halina, azt is hozzátéve, hogy a húsételek mellé fehér bort fogyasztanak. A locsolkodás hagyománya sem ismert náluk, viszont a családok meglátogatják egymást, hiszen az ünnep nagyon jó alkalom a találkozásra, a közös együttlétre. A gyerekek, leginkább a fiúk felkeresik a rokonságot, keresztszülőket, nagyszülőket, közeli barátokat, húsvéti versikéket mondanak, amiért színes tojás jár.

„Szeretek segíteni az embereken”

Azt nem kérdezhetjük meg, hogy hiányzik-e az otthon és az otthoni ünnepvárás, készülődés, ünneplés, hiszen természetes, hogy igen. Halina tavaly, tavalyelőtt, vagy még az előtt készített fényképekeit mutatja a telefonján. „Ez itt édesanyám a gyerekekkel, itt együtt festettük a színes tojást, ezen a fotón szinte mindenki rajta van, itt már minden elfogyott, olyan jól sikerült az ebéd” – lapoz a fotók között, és mintha újból átélné a békés pillanatokat, amikor a készülődésre, a lelki feltöltődésre, a megújulásra összpontosított mindenki, amikor még boldogan várták a feltámadás ünnepét, és nem is sejtették, hogy mekkora változás fog történni.

Sokan nem tudják, mit tehetnek, ha nincs útlevelük, vagy lejárt a személyi igazolványuk. Szeretnének dolgozni, de nagy akadályt jelent a közös nyelv hiánya, ezért csak olyan munkát tudnak vállalni, ahol nincs szükség nyelvi ismeretekre. De ahhoz is kell valamennyi tudás, hogy elinduljanak, megtalálják a lehetőséget, megismerjék a feltételeket, vagy elmondhassák, mihez értenek, mit tudnának, vagy mit szeretnének csinálni. Ezekben vagyok én segítségükre, fordítok, egyfajta kapocs vagyok a menekültek és a helyi hatóságok és civil szervezetek között” – ismertette a munkáját Halina.

„Közös ünnepre készülünk a barátainkkal”

Daly római katolikus, Ioan ortodox vallású – tudom meg a marosszentgyörgyi házaspártól, akik szerencsésnek tartják magukat, hiszen „kétszer ünnepelhetnek” – mondják. „Most a magyar húsvétra készülünk, aztán a román húsvétra. Barátaink is velünk ünnepelnek természetesen. Legalább megismerkedhetnek az itteni szokásokkal is.

Elmegyünk az éjféli misére, megszenteltetjük a húsvéti ételt, majd hazamengyünk és ünnepelünk. Hétfőn pedig fogadjuk a locsolókat, illetve a férfiak elmennek locsolkodni” – ismerteti a húsvéti szokásaikat Daly, a feleség.