Tompos Renáta: kisdobozból ékességek

 „Volt egy időszak, amikor nagyon skatulyában gondolkodtam az ékszerekről: volt egy alapom, volt egy elképzelés, összeraktam. Aztán, amikor kicsit kinyíltam ilyen téren, mertem merészebb formákat használni. Akkor készültek olyan darabok, hogy azt éreztem, hogy ezeket nem igazán adnám oda másnak. De aztán mégis odaadtam. Nekem csupán egy pár olyan fülbevalóm van, amit én készítettem” – emlékszik kacagva.

Segíteni egymáson

Eddig kevés vásáron vett részt, inkább csak olyanokon, amelyeket közösen szerveztek más kézművesekkel Kolozsváron. Ebben az évben szeretett volna „elindulni” vásározni, mert érzi az igényét annak, hogy lássa, hogyan reagálnak az ékszerekre az érdeklődők, hogy beszélgetni tudjon velük, és kapjon direkt visszajelzéseket, de a vírushelyzet ezt nem tette lehetővé. Ezidáig legfőképp online térben értékesítette az alkotásait, és ez a mostani helyzetben előnyére is vált. „Eddig is online szférában árusítottunk, úgyhogy nem kellett a zéróról kezdeni. A vásárokat terveztük, de azok elmaradtak. Viszont lett B-tervünk, és úgy kezdtünk el terjeszkedni, hogy több üzletbe is beköltöztünk. Úgyhogy hozott újdonságot is ez a helyzet. Azt viszont nagyon sajnálom, hogy kevesebb alkalom adódik a találkozásra a megrendelőkkel.”

„Mindenki másképp dolgozik, mindenki más alkotási folyamatokon megy keresztül, és kisebb-nagyobb megmozdulásokban szerettük volna és szeretnénk továbbra is azt képviselni, hogy egymást segítsük. Például amikor lett egy ilyen hirtelen változás az életünkben, akkor volt egy »Maradj otthon és alkoss« szlogenű megmozdulásunk, amelyhez nagyon sokan csatlakoztak. Ennek keretében olyan kézműveseket mutattunk be az oldalunkon, akiknek szükségük volt arra, hogy az online térben kicsit jobban mozogjanak. Azt láttam, hogy a kézműves-társak erre nagyon nyitottak, ugyanúgy, ahogy mi is, mert rengeteget lehet egymástól tanulni.”