
Még evés közben sem tudunk elszakadni a mobilunktól
Fotó: Pexels.com
Mindennapi életünkben egyre gyakrabban támaszkodunk az okostelefonunkra, amelyet telefonálás helyett már inkább használunk társas kapcsolatok fenntartására, videók nézésére vagy épp hírek olvasására. Ez azonban függőséghez vezethet.
2018. április 13., 14:192018. április 13., 14:19
A digitális függőség már jó ideje egy létező jelenség, amely napjainkban leginkább az okostelefonok mindennapi, igencsak gyakori használatában nyilvánul meg. Noha székelyföldi vonatkozású kutatást még nem készítettek a téma kapcsán, több külföldi tanulmány is egybehangzóan állítja, ez a fajta függőség egy modern kori, valós betegségnek is tekinthető.
A Phonearena.com digitális szakportál kutatása szerint a nomófobia (telefontól való függőség) egyre több embert érint világszerte, az okostelefonok nagymértékű elterjedése és a közösségi média, illetve a különböző alkalmazásokkal eltöltött idő mértéke pedig egyre aktuálisabbá teszi a problémát.
Továbbá kizökkenést a beszélgetésekből, tevékenységekből, gyakorlatilag a mindennapi életből.
Sokan idegesek lesznek, ha fél óráig nem nézhetnek rá telefonjukra
Fotó: Pixabay.com
Egy másik érdekes tanulmányt az Innocent nevű brit gyümölcslé gyártó készített mintegy kétezer személy bevonásával – írta az Origo.hu a brit Mail Online portálra hivatkozva. A vizsgálat szerint
(mint tudjuk, egy esztendőben 52 hét van). A felmérés alanyai legalább félóránként ránéznek a készülékükre, egynegyedük pedig úgy érzi, egy óra után unatkozik, ha megfosztják a telefonjától és a válaszadók 23 százaléka mondta, hogy „nyugtalan lesz”, ha ennyi időt kell távol töltenie szeretett kütyüjétől. 2016-ban egy hasonló tanulmány megállapította, hogy az emberek nagy része annyira kötődik az okostelefonjához, hogy még a vécén is használja. Emellett a vizsgált személyek többsége lefekvés előtt és ébredéskor is ellenőrzi telefonját. A fiatalabbaknál pedig még ennél is rosszabb a helyzet. A 18 és 24 év közöttiek majdnem a fele (46 százalék) negyedóránként legalább egyszer megnézi a telefonját, amely manapság számukra inkább státuszszimbólum, mint a mindennapi életvitelt segítő eszköz.
Dósa Zoltán pszichológus szerint is egy valós népbetegségről beszélhetünk, amely napjainkban aktuálisabb, mint valaha. A szakember úgy látja, a gyakori telefonhasználat – amely alatt nem a készülékek klasszikus funkcióit érti, mint például telefonálás, hanem például hírek olvasása, közösségi média használata – elsősorban pszichés függőséget okoz, ezért nem hasonlítható össze az alkohol, a cigaretta vagy a drogok által okozott, úgynevezett fizikai függősséggel.
Már rég nem csak telefonálásra használjuk
Fotó: Pixabay.com
– fogalmazott. Azt is megemlítette, az okos kütyük gyakori használata árt a szemnek, „káros hullámoknak” teszi ki a használóját, sőt sokszor még a testtartásnak is árt, hiszen sokan görbe háttal, lehajtott fejjel telefonoznak nem is kevés időt. Emellett szót ejtett arról, hogy sokan lefekvés előtt is a mobiljukat böngészik, s ha jön egy lájk (a Facebook közösségi oldalon a tetszikelést jelentő visszajelzés angol megfelelőle), valószínűleg jól alszik el a készülék a használója, viszont ha negatívat lát lefekvés előtt, esélyes, hogy nem alszik jól az illető. Mivel ez a függősség leginkább a fiatalabbakat érinti, Dósa úgy látja, a megfelelési kényszerek miatt a közösségi média gyakori használata nem ritkán szorongáshoz vezethet.
A leginkább érintettek, a fiatalok azonban nem aggódnak, egyikük úgy véli, noha valóban vannak szélsőséges esetek e téren, a gyakori mobil használat nem föltétlen rossz dolog. Természetesen, mint minden másban, itt is meg kell találni az egyensúlyt – mondta. Ugyanakkor – folytatta –, ebbe az irányba halad a világ,
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
szóljon hozzá!