
Még evés közben sem tudunk elszakadni a mobilunktól
Fotó: Pexels.com
Mindennapi életünkben egyre gyakrabban támaszkodunk az okostelefonunkra, amelyet telefonálás helyett már inkább használunk társas kapcsolatok fenntartására, videók nézésére vagy épp hírek olvasására. Ez azonban függőséghez vezethet.
2018. április 13., 14:192018. április 13., 14:19
A digitális függőség már jó ideje egy létező jelenség, amely napjainkban leginkább az okostelefonok mindennapi, igencsak gyakori használatában nyilvánul meg. Noha székelyföldi vonatkozású kutatást még nem készítettek a téma kapcsán, több külföldi tanulmány is egybehangzóan állítja, ez a fajta függőség egy modern kori, valós betegségnek is tekinthető.
A Phonearena.com digitális szakportál kutatása szerint a nomófobia (telefontól való függőség) egyre több embert érint világszerte, az okostelefonok nagymértékű elterjedése és a közösségi média, illetve a különböző alkalmazásokkal eltöltött idő mértéke pedig egyre aktuálisabbá teszi a problémát.
Továbbá kizökkenést a beszélgetésekből, tevékenységekből, gyakorlatilag a mindennapi életből.
Sokan idegesek lesznek, ha fél óráig nem nézhetnek rá telefonjukra
Fotó: Pixabay.com
Egy másik érdekes tanulmányt az Innocent nevű brit gyümölcslé gyártó készített mintegy kétezer személy bevonásával – írta az Origo.hu a brit Mail Online portálra hivatkozva. A vizsgálat szerint
(mint tudjuk, egy esztendőben 52 hét van). A felmérés alanyai legalább félóránként ránéznek a készülékükre, egynegyedük pedig úgy érzi, egy óra után unatkozik, ha megfosztják a telefonjától és a válaszadók 23 százaléka mondta, hogy „nyugtalan lesz”, ha ennyi időt kell távol töltenie szeretett kütyüjétől. 2016-ban egy hasonló tanulmány megállapította, hogy az emberek nagy része annyira kötődik az okostelefonjához, hogy még a vécén is használja. Emellett a vizsgált személyek többsége lefekvés előtt és ébredéskor is ellenőrzi telefonját. A fiatalabbaknál pedig még ennél is rosszabb a helyzet. A 18 és 24 év közöttiek majdnem a fele (46 százalék) negyedóránként legalább egyszer megnézi a telefonját, amely manapság számukra inkább státuszszimbólum, mint a mindennapi életvitelt segítő eszköz.
Dósa Zoltán pszichológus szerint is egy valós népbetegségről beszélhetünk, amely napjainkban aktuálisabb, mint valaha. A szakember úgy látja, a gyakori telefonhasználat – amely alatt nem a készülékek klasszikus funkcióit érti, mint például telefonálás, hanem például hírek olvasása, közösségi média használata – elsősorban pszichés függőséget okoz, ezért nem hasonlítható össze az alkohol, a cigaretta vagy a drogok által okozott, úgynevezett fizikai függősséggel.
Már rég nem csak telefonálásra használjuk
Fotó: Pixabay.com
– fogalmazott. Azt is megemlítette, az okos kütyük gyakori használata árt a szemnek, „káros hullámoknak” teszi ki a használóját, sőt sokszor még a testtartásnak is árt, hiszen sokan görbe háttal, lehajtott fejjel telefonoznak nem is kevés időt. Emellett szót ejtett arról, hogy sokan lefekvés előtt is a mobiljukat böngészik, s ha jön egy lájk (a Facebook közösségi oldalon a tetszikelést jelentő visszajelzés angol megfelelőle), valószínűleg jól alszik el a készülék a használója, viszont ha negatívat lát lefekvés előtt, esélyes, hogy nem alszik jól az illető. Mivel ez a függősség leginkább a fiatalabbakat érinti, Dósa úgy látja, a megfelelési kényszerek miatt a közösségi média gyakori használata nem ritkán szorongáshoz vezethet.
A leginkább érintettek, a fiatalok azonban nem aggódnak, egyikük úgy véli, noha valóban vannak szélsőséges esetek e téren, a gyakori mobil használat nem föltétlen rossz dolog. Természetesen, mint minden másban, itt is meg kell találni az egyensúlyt – mondta. Ugyanakkor – folytatta –, ebbe az irányba halad a világ,
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!