Hirdetés
Hirdetés

Tehénfarm a Tilalmasban: ahol még a trágyakihúzó is gépesítve van

Tamás Zoltán a ditrói tehénfarmon •  Fotó: D. Balázs Ildikó

Tamás Zoltán a ditrói tehénfarmon

Fotó: D. Balázs Ildikó

Gyergyóditró és Orotva között, a helyiek által Tilalmasnak nevezett falurészen több hektáros területet felölelő tehénfarmon gazdálkodik a helybéli Tamás Zoltán. Ha csak egy percre is megállunk a farm bármely szegletében és körülnézünk, a látvány szemet, lelket gyönyörködtető. Persze a fiatal gazda nem csak a látvány miatt tölti itt napjai nagy részét.

D. Balázs Ildikó

2020. szeptember 15., 18:132020. szeptember 15., 18:13

2020. szeptember 15., 18:142020. szeptember 15., 18:14

Kolozsvári egyetemi évei alatt egy mezőgazdasági kiállításon részt véve, egy alkalommal nagyon megtetszettek a különböző mezőgazdasági gépek, traktorok Tamás Zoltánnak, talán tudat alatt innen kapta a löketet, hogy a későbbiekben egy majdnem teljes mértékben gépesített tehénfarmot működtessen.

Idézet
„Mi sosem foglalkoztunk a családban ilyen szinten állattenyésztéssel, aztán néhány évvel ezelőtt egyszer csak nekifogtunk, és majdnem a semmiből létrehoztuk a farmot.

Először néhány üszőt vettünk, 2007-ben pályázati pénzből felépült az istálló, majd az állomány kibővült húsz darab, Franciaországból hozott vemhes üszővel” – mondja Zoltán, miközben körbevezet a farmon, amelyet folyamatosan fejlesztettek az elmúlt esztendők során.

Hirdetés

Az istállóval átellenben a későbbiekben felépült egy kisebb épület, amelyben iroda van kialakítva, de lakóházul is szolgál az ott dolgozóknak, lett szénatároló, az istálló mögött fekszik egy hatalmas, 650 köbcentis trágyatároló medence, az istálló mellett ott a silófal, vele szemben pedig a garázs, benne többek között a legfrissebben beszerzett trágyaszippantó traktorral – mutatja büszkén a fiatal, állattenyésztő-mérnök diplomával rendelkező fiatalember.

A gépi fejéstől a gépi etetésig

„Én mindig azon gondolkodok, hogy mit hogyan lehet még egyszerűbben csinálni, és minél kevesebb humánerőforrást felhasználni, mert az fogytán van, sőt egyre nagyobb a hiány. Most már a trágyakihúzó is gépesítve működik, így aztán nálunk nagyjából minden gépesítve van, ha az állatellátás, gondozás terén még fejlesztést eszközölnénk, az már egy fejőrobot lenne, de ezt egyelőre nincs szándékom beszerezni. Még egy németországi gazda sem tudja ennél jobban fejleszteni a farmját” – jegyzi meg nevetve.

És bizony – derül ki szavaiból – nagyon sokat jelent az, hogy a különböző munkafolyamatok során a gépek átvették az emberek szerepét, hiszen nehéz manapság olyan embert kapni, aki huzamosabb ideig dolgozik egy helyen, egyáltalán aki dolgozni akar.

Ezért például hatalmas büszkesége az etetőkocsi, talán csak egy dolog árnyékolja be örömét, ezt csak ő tudja kezelni, s ha nincs a gazda, nem esznek az állatok. A fiatal gazda pedig a farmon van majdnem folyamatosan, s amit tesz, azt szívvel-lélekkel teszi, bár elismeri, van amikor, elfogy a lelkesedés, de aztán mindig jóra fordul a dolog.

„Megtörténik, hogy belekeseredek, hisz olyan nehézségek kerülnek elénk, amikor már azt mondom, értelmetlen folytatni. Ilyenkor csak azt látom, hogy egy életem van, és itt töltöm el. Reggel hat előtt kint vagyok a farmon, nem mondom, hogy éjfélkor megyek haza, de sokszor előfordul, hogy tíz előtt nem. Néha a gyereket hozom ki magammal, hogy együtt legyünk” – mondja.

A télen közel állt ahhoz, hogy eladja a farmot a gazda •  Fotó: D. Balázs Ildikó Galéria

A télen közel állt ahhoz, hogy eladja a farmot a gazda

Fotó: D. Balázs Ildikó

De szereti, mert egyik nap sem hasonlít a másikra, mert látja, hogy az állatok szépen fejlődnek, a tejhozam igen jó, és ez újra meg újra lendületbe hozza. A ditrói tehénfarmon a reggeli fejés után következik az évszaknak megfelelő napi rutin. Ebbe beletartozik a község vastehenének friss tejjel való ellátása, a farm adminisztrációs munkája, az állatok etetése, a mezei munka, a takarmánybetakarítás.

Segítséggel könnyebb

Zoltán a sok nehézség ellenére is lát jövő az állattenyésztésben, sőt egyre jobban érdeklik a fejlesztési lehetőségek, a különböző úttörő technológiák. Ilyen például – meséli – a no-till technológia, ami tulajdonképpen a gépesített talajművelés mellőzését jelenti, azaz elmarad például a szántás, viszont nagy szerepet kapnak a talajtakaró növények. „Nagy fantáziát látok ebben, és hiszem, hogy ezzel jót teszünk a földnek. Persze vannak ellenvélemények is, ha bárkinek említem, rám csodálkozik, csóválja a fejét, de én például a tavaly ősszel és a tavasszal nem szántottam, viszont a kukorica gyönyörű” – meséli.

Minden gépesítve van a farmon. A fejés is •  Fotó: D. Balázs Ildikó Galéria

Minden gépesítve van a farmon. A fejés is

Fotó: D. Balázs Ildikó

De a nehezebb periódusok is szóba kerülnek, például az elmúlt tél, amikor jelentősen csökkentette az állatállományát. „Ha a télen valaki a reális árat megközelítette volna egy ajánlattal, nagyon nagy valószínűséggel eladtam volna mindent. Nem volt elég a takarmány, de ennek ellenére szépen kihúztuk a telet. Azt mondom, isteni csoda, hogy a tejhozam sem csökkent, az állatok is szépek voltak. Mire mentek ki a legelőre, a kukoricasiló el volt fogyva, de a legnagyobb gondot a munkaerő hiánya okozta.

Idézet
Egyik jött, a másik ment, tanítottam be, másfél hónap múlva elment, újra betanítottam valakit, két hónap múlva továbbállt. Ez idegileg kikészített, aztán helyrepattantam.

Tudatosult bennem, hogy igenis én ezt szeretném csinálni, ha elmegy az emberem, ha nem. Elmegy, majd jön egy következő. Szerencsére annyira gépesítve van minden, hogy ha télen egyedül maradok segítség nélkül, akkor probléma nélkül tudom az állatokat rendezni. Nyáron nehezebb, s én a családból sem akarok bevonni senkit, a feleségem gyógyszerész, nem hurcolhatom magammal a farmra” – jegyzi meg.

A farmon jelenleg negyvenegy tehenet fejnek, de ott vannak a növendékek, borjak, összesen kevéssel több mint hetven állat, az állomány a télen elérte a 120-at is. Naponta jelenleg 700–800 liter tej kerül ki innen.

A gazda nagy büszkesége az etetőkocsi. Ez az a tartály, amely összeaprítja a szén- és lucernabálát •  Fotó: D. Balázs Ildikó Galéria

A gazda nagy büszkesége az etetőkocsi. Ez az a tartály, amely összeaprítja a szén- és lucernabálát

Fotó: D. Balázs Ildikó

Nem igen nyaralgatnak – jegyzi meg nevetve –, télen próbálnak egy-két napot legalább Szovátán megpihenni. Hogy lehet-e kötődni ezekhez az állatokhoz? „Hogyne lehetne – reagál hevesen – látom, hogy ha gondjukat viselem, mennyi tejet adnak, persze, hogy kötődünk hozzájuk. Egyedüli elégedetlenségem talán most az, hogy kevés a szabadidőm, de szeretem, amit csinálok”. Zoltán egy kisfiú és egy kislány édesapja, gyermekeit a munka szeretetére neveli, büszkeséggel töltené el, ha valamelyikük a nyomdokaiba lépne – ismeri el –, de ha más utat választanak, akkor sem dől össze a világ. Az útravalót megkapják.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Hirdetés
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Hirdetés