Hirdetés
Hirdetés

Tanulmányi kirándulás az őskommunistáknál

Ritka a turista errefelé

Ritka a turista errefelé

Egy egyetemi tanárjának köszönhetően jutott el a csíkszeredai Princz Barbara egy kelet-ázsiai asztronéz törzshöz. Az elsőéves egyetemista felejthetetlen élményekkel tért haza: az egyenlőségben élő yamikat nem olyan rég még meg sem érintette a civilizáció szele.

Péter Beáta

2017. augusztus 22., 17:032017. augusztus 22., 17:03

Négy évet töltött a nyolcvanas években az erdélyi születésű, az amerikai Georgiai Tudományegyetemen tanító Benedek Dezső professzor a Tajvantól délkeletre fekvő Irala-szigeten, más nevén Orchidea-szigeten, hogy tanulmányozza az ottani őslakosok, a yamik életét, kultúráját, nyelvét. A professzor a kolozsvári BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karán is tanít kulturális antropológiát, diákjait úgy ösztönzi a tanulásra és az órákon való részvételre, hogy minden évfolyamból kisorsol egy személyt, akit elvisz a csendes-óceáni Irala szigetére egyfajta tanulmányi kirándulásra.

Hirdetés

„Amikor májusban befejeződik Amerikában a tanév, eljön Kolozsvárra, és tömbösített órákat tart. A második félévben lehetett felvenni a kulturális antropológia tantárgyat. A tanár mesélt nekünk kalandos életéről, hallotta, hogy él Irala szigetén egy őslakos törzs, akiket még nem érintett meg a modern civilizáció szele. Benedek tanár úr tizennyolc nyelvet beszél, könnyen megtanulta a yami nyelvet is, egy évig tanulmányozta a kultúrájukat teljes egészében. Második évben már kezdett beszivárogni a világból ez-az, megérkezett egy katolikus misszionárius is a Fülöp-szigetekről. De neki sikerült még rögzíteni az öregek által elmesélt legendákat, ábécét készített, így a yamik megtanulhattak írni-olvasni és visszatanulni az ősök történeteit” – magyarázta Princz Barbara.

Ő lett a szerencsés

A csíkszeredai lányt nagyon megfogták a yamikról szóló történetek, igyekezett minden tudnivalót elsajátítani róluk. „A tanár azt mondta az első órán, hogy ha valamit igazán akarunk, akkor az megtörténik. Jelezte, hogy a kurzus utolsó napján kisorsol az évfolyamból egy személyt, akit elvisz majd erre a szigetre nyáron.

Hagyományos yami házak Galéria

Hagyományos yami házak

Voltak persze feltételek: részt kellett venni az órákon, nem lehetett késni, jók kellett legyenek a jegyzetek és a vizsgaeredmény. Nyolcvanan voltunk az évfolyamon, gondoltam, hogy kicsi az esély, de nagyon szerettem volna én lenni az, akit elvisz. Eljött a pillanat, és az én nevemet húzta ki. Négy éve nem vitt diákot oda, ezért jött egy másodéves és egy harmadéves lány is. Így mentünk el július végén Tajvanra és a szigetre” – mesélte. Mint mondta, néhány napot Tajvanban töltöttek, ott épp tombolt a tájfun, a repülőket nem engedték felszállni. A szigetre ezért egy hajóval érkeztek.

Yami életmód

Az első éjszaka lehetőségük volt egy hagyományos yami házban aludni. Ezeket a föld alá építették, a tető a földszinten van – így védekeztek a tájfun ellen régen. „Éjszaka mindenféle állat meglátogatott, béka, csótány, a fejünk fölött pedig a kecskék futkároztak a háztetőn. A szigeten még mindig megvannak a régi szokások. Igaz, a fiataloknak építettek egy iskolát, ahol kínaiul tanítják őket első osztálytól kilencedikig, és itt egyáltalán nem tanulják a yami nyelvet, úgyhogy lassan kihal. Az idősebbek még ismerik, és ezen a nyelven beszélnek. A másik jó dolog, hogy nincs nagy turistaözön, néha felbukkan egy-két kínai turista.

A lányok és a professzor Galéria

A lányok és a professzor

A vendéglátónk, Mugar beszélt angolul, mivel az ő felesége a Fülöp-szigetek mellől jött. Van most már tévéjük, légkondijuk, de nem annyira előrehaladottak. Rengeteg a moped, a robogó. Számítógépet és laptopot nem nagyon láttam, talán inkább a fiataloknak van. Mosógépet sem láttam, de van fürdőszobájuk, kazán is, viszont arra nincs nagyon szükség.”

Az „őskommunizmus”
Az Irala-szigeten mindenki egyenlő – vannak ugyan sámánok és gyógyítók, de ez nem jelent különleges státust, semmiféle kiváltsággal nem jár együtt, ismertette Benedek Dezső antropológus egy korábbi, 2008-as kolozsvári előadásán. A törzs névadási szokásai szerint nincsenek férfi és női nevek, minden név külön jelentéssel bír. A szülőket a gyermekük után nevezik el, a gyermek apja-anyjaként ismertek a faluban. Mindenkinek van gúnyneve is, távollétében azt használják, ha róla beszélnek. Benedek professzor a Si-Rokang (rokang=cápa) nevet érdemelte ki a cápáktól való félelme miatt. A faluban nincs vezetőség, az őskommunista életformát a számtalan tabu betartása biztosítja. Külön szabályai vannak a halászzsákmány elosztásának, a munkavégzésnek, a konfliktusok megoldásának, a táplálkozásnak. A legszigorúbb tabu a halottakhoz kötődik: tilos kimondani a halott nevét, vagy csak rágondolni is. A halottakat gúzsba kötve, harci vértbe öltözött, felfegyverkezett harcosok viszik ki az „elásóhelyre”, ahol körülbelül fél méter mélyre, minden jelölés nélkül temetik el. Hitük szerint a halottak démonok alakjában minden éjjel visszatérnek a faluba, ezért sötétedés után tilos kint maradni. Ha valaki megszeg egy tabut, a démonok eljönnek lakóhelyükről, a Fehér-szigetről megbüntetni azt.

Édes ételek

Barbara elmondta, a yamik régen sokat éheztek, a férfiak főleg búvárkodtak és halásztak, a nők a hegyekben gyűjtögettek élelmet. A tárógyökér jellegzetes ételük, ezt ők termesztik, édeskés, a cukornádhoz hasonlít.

Barbara az ennivalóval Galéria

Barbara az ennivalóval

„Voltunk búvárkodni is, fogtunk langusztát, amit meg is ettünk. Tajvanban még volt lehetőségünk európai ételeket is enni, de a szigeten már nem. Sok mindent megkóstoltunk, a garnélaráktól kezdve az osztrigáig, csigákat, édes kolbászt, édes krumplit. Mivel a tengeri herkentyűk ízei nem erősek, intenzív ízű, többnyire csípős szószokat készítenek hozzájuk. Sok rizst is ettünk, bambusznádat savanyúságként és sokféle halat” – sorolta.

Vendégek és vendéglátók Galéria

Vendégek és vendéglátók

Mint mondta, két hét után úgy jöttek el, hogy még visszatérnek valamikor. Úgy véli, érdemes jól tanulni és azzal foglalkozni, ami érdekel, mert lehet, hogy olyan helyekre is eljutsz, amelyről nem is álmodtál volna. „Az egyetem nagy lehetőségeket kínál. Ez egy tanulmányi kirándulás volt, amit a kurzusokon tanultunk, élőben is megtapasztaltuk valamennyire. Egyik nagy vágyam, hogy író legyek, és valamikor szeretnék írni a yamikról, a szigetről, és mindenképp visszatérnék oda” – szögezte le Barbara.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.

Hétköznapi eszem-iszom
Hétköznapi eszem-iszom
2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról

Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
2026. április 16., csütörtök

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt

Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
2026. április 16., csütörtök

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje

A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
Hirdetés
2026. április 15., szerda

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai

Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.

Hagymás tört burgonya – videó
Hagymás tört burgonya – videó
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...

Ferencz Imre: Száz
Ferencz Imre: Száz
2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Hirdetés
2026. április 14., kedd

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek

A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

2026. április 13., hétfő

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka

Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Hirdetés