Hirdetés
Hirdetés

Tanulmányi kirándulás az őskommunistáknál

Ritka a turista errefelé

Ritka a turista errefelé

Egy egyetemi tanárjának köszönhetően jutott el a csíkszeredai Princz Barbara egy kelet-ázsiai asztronéz törzshöz. Az elsőéves egyetemista felejthetetlen élményekkel tért haza: az egyenlőségben élő yamikat nem olyan rég még meg sem érintette a civilizáció szele.

Péter Beáta

2017. augusztus 22., 17:032017. augusztus 22., 17:03

Négy évet töltött a nyolcvanas években az erdélyi születésű, az amerikai Georgiai Tudományegyetemen tanító Benedek Dezső professzor a Tajvantól délkeletre fekvő Irala-szigeten, más nevén Orchidea-szigeten, hogy tanulmányozza az ottani őslakosok, a yamik életét, kultúráját, nyelvét. A professzor a kolozsvári BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karán is tanít kulturális antropológiát, diákjait úgy ösztönzi a tanulásra és az órákon való részvételre, hogy minden évfolyamból kisorsol egy személyt, akit elvisz a csendes-óceáni Irala szigetére egyfajta tanulmányi kirándulásra.

Hirdetés

„Amikor májusban befejeződik Amerikában a tanév, eljön Kolozsvárra, és tömbösített órákat tart. A második félévben lehetett felvenni a kulturális antropológia tantárgyat. A tanár mesélt nekünk kalandos életéről, hallotta, hogy él Irala szigetén egy őslakos törzs, akiket még nem érintett meg a modern civilizáció szele. Benedek tanár úr tizennyolc nyelvet beszél, könnyen megtanulta a yami nyelvet is, egy évig tanulmányozta a kultúrájukat teljes egészében. Második évben már kezdett beszivárogni a világból ez-az, megérkezett egy katolikus misszionárius is a Fülöp-szigetekről. De neki sikerült még rögzíteni az öregek által elmesélt legendákat, ábécét készített, így a yamik megtanulhattak írni-olvasni és visszatanulni az ősök történeteit” – magyarázta Princz Barbara.

Ő lett a szerencsés

A csíkszeredai lányt nagyon megfogták a yamikról szóló történetek, igyekezett minden tudnivalót elsajátítani róluk. „A tanár azt mondta az első órán, hogy ha valamit igazán akarunk, akkor az megtörténik. Jelezte, hogy a kurzus utolsó napján kisorsol az évfolyamból egy személyt, akit elvisz majd erre a szigetre nyáron.

Hagyományos yami házak Galéria

Hagyományos yami házak

Voltak persze feltételek: részt kellett venni az órákon, nem lehetett késni, jók kellett legyenek a jegyzetek és a vizsgaeredmény. Nyolcvanan voltunk az évfolyamon, gondoltam, hogy kicsi az esély, de nagyon szerettem volna én lenni az, akit elvisz. Eljött a pillanat, és az én nevemet húzta ki. Négy éve nem vitt diákot oda, ezért jött egy másodéves és egy harmadéves lány is. Így mentünk el július végén Tajvanra és a szigetre” – mesélte. Mint mondta, néhány napot Tajvanban töltöttek, ott épp tombolt a tájfun, a repülőket nem engedték felszállni. A szigetre ezért egy hajóval érkeztek.

Yami életmód

Az első éjszaka lehetőségük volt egy hagyományos yami házban aludni. Ezeket a föld alá építették, a tető a földszinten van – így védekeztek a tájfun ellen régen. „Éjszaka mindenféle állat meglátogatott, béka, csótány, a fejünk fölött pedig a kecskék futkároztak a háztetőn. A szigeten még mindig megvannak a régi szokások. Igaz, a fiataloknak építettek egy iskolát, ahol kínaiul tanítják őket első osztálytól kilencedikig, és itt egyáltalán nem tanulják a yami nyelvet, úgyhogy lassan kihal. Az idősebbek még ismerik, és ezen a nyelven beszélnek. A másik jó dolog, hogy nincs nagy turistaözön, néha felbukkan egy-két kínai turista.

A lányok és a professzor Galéria

A lányok és a professzor

A vendéglátónk, Mugar beszélt angolul, mivel az ő felesége a Fülöp-szigetek mellől jött. Van most már tévéjük, légkondijuk, de nem annyira előrehaladottak. Rengeteg a moped, a robogó. Számítógépet és laptopot nem nagyon láttam, talán inkább a fiataloknak van. Mosógépet sem láttam, de van fürdőszobájuk, kazán is, viszont arra nincs nagyon szükség.”

Az „őskommunizmus”
Az Irala-szigeten mindenki egyenlő – vannak ugyan sámánok és gyógyítók, de ez nem jelent különleges státust, semmiféle kiváltsággal nem jár együtt, ismertette Benedek Dezső antropológus egy korábbi, 2008-as kolozsvári előadásán. A törzs névadási szokásai szerint nincsenek férfi és női nevek, minden név külön jelentéssel bír. A szülőket a gyermekük után nevezik el, a gyermek apja-anyjaként ismertek a faluban. Mindenkinek van gúnyneve is, távollétében azt használják, ha róla beszélnek. Benedek professzor a Si-Rokang (rokang=cápa) nevet érdemelte ki a cápáktól való félelme miatt. A faluban nincs vezetőség, az őskommunista életformát a számtalan tabu betartása biztosítja. Külön szabályai vannak a halászzsákmány elosztásának, a munkavégzésnek, a konfliktusok megoldásának, a táplálkozásnak. A legszigorúbb tabu a halottakhoz kötődik: tilos kimondani a halott nevét, vagy csak rágondolni is. A halottakat gúzsba kötve, harci vértbe öltözött, felfegyverkezett harcosok viszik ki az „elásóhelyre”, ahol körülbelül fél méter mélyre, minden jelölés nélkül temetik el. Hitük szerint a halottak démonok alakjában minden éjjel visszatérnek a faluba, ezért sötétedés után tilos kint maradni. Ha valaki megszeg egy tabut, a démonok eljönnek lakóhelyükről, a Fehér-szigetről megbüntetni azt.

Édes ételek

Barbara elmondta, a yamik régen sokat éheztek, a férfiak főleg búvárkodtak és halásztak, a nők a hegyekben gyűjtögettek élelmet. A tárógyökér jellegzetes ételük, ezt ők termesztik, édeskés, a cukornádhoz hasonlít.

Barbara az ennivalóval Galéria

Barbara az ennivalóval

„Voltunk búvárkodni is, fogtunk langusztát, amit meg is ettünk. Tajvanban még volt lehetőségünk európai ételeket is enni, de a szigeten már nem. Sok mindent megkóstoltunk, a garnélaráktól kezdve az osztrigáig, csigákat, édes kolbászt, édes krumplit. Mivel a tengeri herkentyűk ízei nem erősek, intenzív ízű, többnyire csípős szószokat készítenek hozzájuk. Sok rizst is ettünk, bambusznádat savanyúságként és sokféle halat” – sorolta.

Vendégek és vendéglátók Galéria

Vendégek és vendéglátók

Mint mondta, két hét után úgy jöttek el, hogy még visszatérnek valamikor. Úgy véli, érdemes jól tanulni és azzal foglalkozni, ami érdekel, mert lehet, hogy olyan helyekre is eljutsz, amelyről nem is álmodtál volna. „Az egyetem nagy lehetőségeket kínál. Ez egy tanulmányi kirándulás volt, amit a kurzusokon tanultunk, élőben is megtapasztaltuk valamennyire. Egyik nagy vágyam, hogy író legyek, és valamikor szeretnék írni a yamikról, a szigetről, és mindenképp visszatérnék oda” – szögezte le Barbara.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat

A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban

Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
2026. augusztus 16., vasárnap

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén

Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
2026. augusztus 15., szombat

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat

Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Hirdetés
2026. augusztus 13., csütörtök

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott

Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
2026. augusztus 12., szerda

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk

Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban

A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
2026. augusztus 06., csütörtök

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket

Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.

Zöldséges tekercs – videó
Zöldséges tekercs – videó
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

Hirdetés