Rugalmas programmal, előzetes bejelentkezéssel várja az érdeklődőket a nyárádszentlászlói szövőház, ahol kicsik és nagyok tekinthetnek be a népi szövés mesterségébe, el is sajátíthatják azt, illetve saját maguknak szőnyeget is készíthetnek. Körülnéztünk a létesítményben.
2020. szeptember 24., 18:282020. szeptember 24., 18:28
Kelemen Vera, aki megálmodta és és létrehozta a nyárádszentlászlói szövőházat
Fotó: Rab Zoltán
Rugalmas programmal, előzetes bejelentkezéssel várja az érdeklődőket a nyárádszentlászlói szövőház, ahol kicsik és nagyok tekinthetnek be a népi szövés mesterségébe, el is sajátíthatják azt, illetve saját maguknak szőnyeget is készíthetnek. Körülnéztünk a létesítményben.
2020. szeptember 24., 18:282020. szeptember 24., 18:28
Nyárádszentlászló Marosvásárhelyről több irányban is megközelíthető, 15-20 perces autóútra van, akár a Nyomáti tetőről ereszkedünk be, akár Ákosfalvánál térünk Backamadaras irányába. A faluba beérve az unitárius templomot kell keresni, azzal szemben, a régi iskolában működik idén január óta kilenc szövőszékkel a látogatókat váró műhely.
Kelemen Vera gyerekkori álma vált valóra, amikor a saját – összesen nyolc – és az adományba kapott szövőszékekkel berendezhette a szövőházat. Ahogy elmesélte, először négyéves korában szőtt, látván a nagymamáját. Ennek ellenére őt távol tartották ettől a foglalatosságtól, és majd csak 18 éves korában tanult meg igazán szőni. Ruhatervezést tanult, majd néprajzot, a házában pedig szinte mindig állt egy szövőszék – így született az ötlet, hogy egy kézimunkacsoportot létesít. Ezt Marosvásárhelyen sikerült is megvalósítania az unitárius egyházhoz kapcsolódó Unitarcoop Egyesületben Bajkó Enikővel.
Tányértörlő készül a négy nyüsttel működő szövőszéken
Fotó: Rab Zoltán
Meséli, hogy Nyárádszentlászló régi iskolájában, amely az unitárius egyház tulajdona, az egyháztagok egy ravatalozót szerettek volna létesíteni. Meg is szavazták, hozzá is láttak az egyik, a volt tanítói iroda átalakításához, de az ötletet elég bizarrnak tartotta az új lelkész, Szilágyi Szilamér, aki meghallgatta Kelemen Vera javaslatát, hogy inkább egy élő műhelyt, egy szövőházat rendezzenek be benne, amely a falu dicsőségére válhat, ahol megtaníthatják az odalátogató fiatalokat, de a felnőtteket is a szövés-fonás mesterségére. Az új ötlettől nem zárkózott el az egyházközösség sem, és meg is szavazták azt, így az egyik termet rendbe rakták és berendezték a szövőházat, ahol valamennyi kellék megtalálható, amely egy szőnyeg, vagy abrosz, törölköző elkészítéséhez szükséges.
A kilenc közül nyolc szövőszék a Vera tulajdona, többet is kapott ajándékba, azokat most az eredeti tulajdonosaikról szeretné elnevezni: Rozália, Teréz, Marika, Nanóka, sőt még egy amerikai hölgyről is, Carolynről, aki Kisadorjánban lakott évtizedekig, most Marosvásárhelyen él. „Mert minden szövőszéknek lelke van” – állítja Vera, aki azt szeretné, ha óvodások, kis- és nagyiskolások, felnőttek jönnének rendszeresen, tanulnának szőni, illetve a saját maguk által megálmodott szőnyeget itt el is készítenék. „Olyan egyedi élményt nyújtana ez a szövőház, visszanyúlva a gyökerekhez, amely összekapcsolja a múltat a jelennel és a jövővel” – teszi hozzá.
Kétnyüstű szövőszék
Fotó: Rab Zoltán
Látogatók rendszeresen érkeznek, bár a járvány miatt az óvintézkedéseket itt is be kell tartani, kisebb csoportok, családok heti három-négy alkalommal is. Vera fogadja őket, program még nincsen, amikor hívják, akkor jön, tanít, magyaráz, válaszol a kérdésekre. Talán az sem érdektelen, hogy mindez díjmentes.
– mondta, hozzátéve, hogy hamarosan vásznat is lehet majd szőni.
A szőnyeg alapanyaga a színes rongy, amely kiselejtezett ruhák ollóval vékonyra vágott, majd feltekert gomolyagja. Ezért adományba is elfogadnak szép, színes, tarka-barka, egyszínű, megunt, elnyűtt pólókat, ingeket, pamutruhákat. „Még a felvágás is egy szép művelet, annak is megvan a sajátos hangulata” – tette hozzá a szövőház mindenese, akinek az az álma, hogy egy fonószerű hangulat lengje be a műhelyt, hogy ha jön egy csapat, az elejétől a végéig végigcsinálhassa az egészet, a felvetéstől a szövésig, azt, amit szeretne, és haza is vihesse, amit saját kezűleg elkészített.
Négyévesen szőtt először Kelemen Vera
Fotó: Rab Zoltán
Ami a további terveket illeti, azokról Kelemen Vera elmondta, hogy az egykori iskolát tovább szeretnék abba az irányba alakítani, rendezni, hogy az a közösség múltjának a megismertetését szolgálja. Az épület másik termében, ahol egykor óvoda működött, egy állandó kiállítást rendeznének be, egy majdani tájház alapjaként, amelyhez már léteznek a tárgyak, eszközök, a falu népe által a mindennapokban és az ünnepekkor használt dolgok. Abban a kisebb szobában, amely régebb iroda volt, egy ajándékbolt kapna helyet, ahol a Nyárádszentlászlóban készült kézműves termékeket vásárolhatnák meg az odalátogatók. Szőnyegek, varrottasok, fafaragványok, dísztárgyak, mindaz, ami a falura és a vidékre jellemző, azt itt megtalálnák és megvásárolhatnák.
Mindenki számára nyitva a Szövőház
Fotó: Rab Zoltán
Nyárádszentlászlón áll az egyik legrégebbi műemléktemplom, amelynek szentélye még a 13. században épült. Az Árpád-koriként nyilvántartott 800 éves templom is látogatható, vastag falai, a vakolat alól előkerült és felfedett freskói, berendezése ritka élményt jelenthet az odalátogatóknak.
Fotó: Rab Zoltán
Fotó: Rab Zoltán
Fotó: Rab Zoltán
Fotó: Rab Zoltán
Fotó: Rab Zoltán
Fotó: Rab Zoltán
Fotó: Rab Zoltán
Fotó: Rab Zoltán
Fotó: Rab Zoltán
Fotó: Rab Zoltán
Fotó: Rab Zoltán
Fotó: Rab Zoltán
Fotó: Rab Zoltán
Fotó: Rab Zoltán
Sokak számára nosztalgikus fogás a kocsonya: disznótorok, nagyszülői konyhák és hideg esték jutnak róla eszünkbe. A jól elkészített kocsonya egyszerre laktató és meglepően egészséges.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!