Hirdetés
Hirdetés

Szolgálat a búcsú bemondójának lenni. Stafétaváltás Csíksomlyón

Boldizsár Ágoston és Borsodi L. László. Stafétaváltás •  Fotó: Pinti Attila

Boldizsár Ágoston és Borsodi L. László. Stafétaváltás

Fotó: Pinti Attila

Minden felmerülő problémára tudjon eligazítást, megoldást adni, legyen türelmes, érthetően és röviden fogalmazzon, tudjon szót érteni az emberekkel, ismerjen nyelveket – ezeket tartja a legfontosabb feladatainak a csíksomlyói pünkösdi búcsús szentmisét megelőzően és követően a bemondói szerepet ellátó személynek Boldizsár Ágoston. A nyugalmazott magyar szakos tanár tizenhét évig látta el ezt a feladatkört, ettől az évtől fiatalabb kollégájának, Borsodi L. Lászlónak adja át a stafétát.

Péter Beáta

2022. június 03., 16:512022. június 03., 16:51

A csíksomlyói pünkösdi ünnepi körmenetet az 1949-es betiltása után 1990-ben lehetett újra megtartani. Ekkor még a kegytemplom kertjében volt a búcsús szentmise – itt Márk József ferences atya köszöntötte a keresztaljákat –, majd 1993-tól kezdték a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben tartani a búcsús szentmisét. A kezdetekkor éveken keresztül Miklós József tanár volt a bemondó, halála után Boldizsár Ágoston, a Márton Áron Gimnázium magyar szakos tanára vette át ezt a feladatot.

Idézet
„Számomra, amit bemondóként csináltam, egyfajta tisztelet volt Jóska előtt, mert mi együtt voltunk aligazgatók is, és nagyon jó barátok voltunk. Ugyanakkor tisztelgés Borsodi tanár úr előtt is (a tavaly elhunyt Borsodi László biológia szakos tanár – szerk. megj.), mert ő volt az első ember, aki kollégának szólított a Márton Áron Gimnáziumban. A mai napig lekötelezettnek érzem magam nekik. Emlékszem, hogy Jóska még lengyelül is olvasott be imákat, ez külön érdekessége volt a búcsúnak, de beszélt németül, görögül, angolul, franciául, olaszul, mintegy tizenhárom nyelven”

– idézte fel Boldizsár Ágoston, amikor a két bemondóval leültünk beszélgetni a stafétaátadás kapcsán.

Hirdetés

Borsodi L. László, a Márton Áron Főgimnázium magyar szakos tanára úgy véli, ez egyfajta tiszteletet parancsoló funkció is. „Miklós József volt az elődünk, majd Boldizsár Ágoston, és ez egy bizonyos fajta teher is, ha rágondolok, mert utánuk kell folytatnom ezt a munkát teljesen kezdőként. Nyilván valahol el kell kezdeni, de bizonyosfajta jóérzés, tisztelet is ez. És egyfajta folytonosságot is látok abban, hogy a Márton Áron Főgimnázium egykori diákjaként és tanáraiként látjuk el ezt a feladatot.”

Hasznos információk

Boldizsár Ágoston kiemelte, a bemondandók között volt a keresztalják érkezése, a legfontosabb tudnivalók az egészséggel, a térben való elhelyezkedéssel, a szertartásokkal kapcsolatban. „Elmondtam, hogy milyen együttélési normákat kell betartani. Hogy a fő folyosót ne foglalják el, hogy ne akadályozzák másoknak a forgalmát, hogy az a szakrális tér, ami tulajdonképpen egy természetbeli templom, az úgy legyen értékelve, mintha a templomban lennének, hogy úgy kellene viselkedni, és aszerint eljárni. Tehát nem piknikezni, nem kártyázni, nem komolytalan dolgokkal foglalkozni, hanem az imahangulat, a Mária-tisztelet és az egymás iránti ragaszkodás hangulata uralkodjon.

Az egyik lényeges dolog, hogy az ima áhítatát ne zavarják, továbbá az, hogy gyerekek vesznek el, emberek lesznek rosszul, ez mind háttértörténetként értékelődjön a jelenlevőknél. A bemondó legfontosabb feladatának azt tartom, hogy minden dologban tudjon eligazítást adni, türelmes legyen, tudjon szót érteni az emberekkel, érthetően és röviden fogalmazzon, és legalább két nyelven beszéljen.”

Borsodi hozzátette,

az ő feladata valamivel szűkebb, mint a korábbi bemondóké, mert a búcsú szervezői kiiktatták a keresztalják köszöntését.

„Imaórák vannak, rózsafűzér, szentségimádás, és ezek között kell bizonyos hirdetéseket bemondani, a szentmise után eligazítani. Ha olyan problémák adódnak, hogy eltűnik egy gyerek például, akkor az a felállított információs sátorhoz érkezik be, nem direkt a bemondóhoz.”

Átadni és átvenni a stafétát

Borsodi L. László rámutatott, a közvetlen kiváltó oka, hogy ő veszi át a stafétát, az az, hogy Boldizsár, aki neki volt kollégája és kedves barátja, az utóbbi években már készült arra, hogy előbb-utóbb abba fogja hagyni. Arról viszont kevésbé volt szó, hogy ki veszi át ezt a feladatot, nem tudták, hogy a ferenceseknek mi az elképzelése. És hogy milyen gondolatokkal indul neki ennek az útnak? Az első, amit említett, az a szolgálat.

Idézet
„A zarándokok szolgálata, hogy biztonságban, jól érezzék magukat, és ahogy a tanár úr is fogalmazott, hogy eleget tudjanak tenni a zarándoklat feltételeinek, az áhítatnak, hogy a szentmisébe be tudjanak kapcsolódni, és ne zavarja őket semmi. Azért is mondtam a szolgálat kifejezést, mert ebben a folyamatban gyakorlatilag én gyerekkoromtól fogva benne vagyok. Azt is mondhatnám, hogy ez egy új szolgálat.

Ministránsként kezdtem, majd 1994-ben én voltam az egyik labarumvivő, utána rendezőként a kordon körül tevékenykedtem, 2019-ig a ferencesek sajtóreferense voltam, és most ez egy újabb szakasznak a kezdete.”

Boldizsár hozzátette, egészségügyi okokból nem szeretné tovább folytatni ezt a feladatot.

„Kényelmetlenül adom át a bemondást, és nem azért, mert nem bíznék meg Borsodi tanár úrban, a barátomban. Hanem azért, mert azt hihetik, hogy valami megmegmagyarázhatatlan dolog miatt teszem ezt. 

Idézet
De egyszerűen az van, hogy megöregedtem, és beszédhibáim adódnak. Időnként dadogok, nem tudok bizonyos gondolatokat szavakba önteni. Megtörténik, hogy négy-öt másodpercre megnémulok. És ezt a hibát mikrofon előtt nem lehet elkövetni, a búcsúra nem akarok szégyent hozni. Eddig ahogy tudtam, csináltam, és továbbra is csinálnám, ha úgy érezném.”

Az új bemondót Hugó ferences szerzetes, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója kérte fel, hogy vállalja el a funkciót. Ő rövid gondolkodási időt kért, időközben egyeztetett Boldizsárral, aki részletesen elmondta, hogy ő hogyan végezte ezt a szolgálatot. „Első perctől azt mondta, hogy amit mond, semmi nem kötelező, de nyilván nekem szükségem van támpontokra, mert én mostanig mindig a kordon körül tevékenykedtem, és a kordonnal érkeztem ki a búcsúra. Annak a tevékenységnek, amit ő folytatott, csak bizonyos szakaszát láttam mindig. Így sűrűn jegyzeteltem a beszélgetésünk alatt, utána egyeztettem a templomigazgató úrral. Van egy-két alappillér, amit használni fogok, aztán a helyzet fogja adni. Itt rögtönözni is tudni kell majd, és megmondom őszintén, picit izgulok.”

A szervező mint zarándok

A korábbi bemondó visszaemlékezett, megható és tréfás esetek is voltak az elmúlt tizenhét évben, vagy azért, mert a szentmise végén a bemondónak szánt cédulákat nem volt idő leellenőrizni, mert annyi volt a hirdetnivaló, és első látásra kellett olvasni. De olyan is előfordult, hogy valaki kereste a keresztlányát a tömegben, és amikor a bemondó megkérte, hogy pontosítson, a válasz az volt: a küssebbiket. De végül minden helyzet megoldódott, és mindig különösebb incidens nélkül ért véget a búcsú. Boldizsár Ágoston kihangsúlyozta, a csíksomlyói búcsún a lényeg az áhítaton, az imádságon, a Szűzanya-tiszteleten és az együvé tartozáson van. Ide mindenki zarándokként érkezik, noha ő maga nem ismeri azt az oldalát, hiszen mindig szervező vagy bemondó volt.

„Számomra nagy élmény volt, kicsit fárasztó, de mindig jól éreztem magam abban, hogy a csíksomlyói búcsúnak vagyok a szervezője, bemondója, nem beszélve arról, hogy a falumbeliek nagyon büszkék voltak rám. Most nem fogják tudni, hogy milyen bűnt követtem el, hogy már nem én vagyok a bemondó” – mondta kacagva.

Korábban foglalkoztatta, majdhogynem zavarta is Borsodit, hogy nem tud úgy elmélyülni, mint egy átlagos zarándok.

„Aztán néhány év után eljutottam arra a pontra magamban, hogy ez az én zarándoklatom, ez a fajta cselekvő részvétel. Az egy külön kegyelem, hogy itt lakunk, hogy itt születtünk és akkor nyilván nekünk ez a dolgunk ebben a történetben. Úgyhogy, gondolom, ezt egy ernyő alá veszi a Jóisten.”

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.

Hétköznapi eszem-iszom
Hétköznapi eszem-iszom
2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról

Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
2026. április 16., csütörtök

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt

Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
2026. április 16., csütörtök

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje

A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
Hirdetés
2026. április 15., szerda

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai

Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.

Hagymás tört burgonya – videó
Hagymás tört burgonya – videó
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...

Ferencz Imre: Száz
Ferencz Imre: Száz
2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Hirdetés
2026. április 14., kedd

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek

A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

2026. április 13., hétfő

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka

Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Hirdetés