Szentsírőrzők rézsisakkal: újra tartják a hagyományt Alfaluban
Gyergyóalfalvi szentsírőrzők 1988-ban
Fotó: Archív felvétel: Gyergyóalfalvi Önkéntes Tűzoltók Egyesülete
A szentsír állítása és őrzése az egész magyar nyelvterületen szokás volt, Székelyföldön ma is több településen élő hagyomány. A gyergyóalfalvi szentsírőrzés különlegessége, hogy a helyi önkéntes tűzoltók egymást váltva őrzik Krisztus sírját a templomban a nagypénteki szentmisétől a nagyszombati feltámadási miséig: székelyruhában, monarchiabeli rézsisakban.
Péter Beáta
2022. április 15., 16:022022. április 15., 16:02
Molnár Vencel önkéntes tűzoltó negyvenkét éve tagja a szentsírőrzők csoportjának, 1986-tól pedig ő az őrzők vezetője. Mint visszaemlékezett, annak idején, amikor a katonaságtól leszerelt, az önkéntes tűzoltóalakulatnak hatvan tagja volt, és ki kellett érdemelni azt, hogy valaki bekerüljön a huszonnégy szentsírőrző közé. „Olyan is volt, aki nem vállalta, de függött a jelenléttől, a magatartástól, fegyelemtől, mindenféle hordozója volt ennek, hogy ki kerül be a testőrségbe. A katonaságtól leszereltem, a tűzoltóalakulatban voltunk hatvanan. Ki kellett érdemelni azt, hogy bekerüljön az ember a csapatba, a testőrségbe. Én, ahogy a katonaságtól leszereltem, nyomban a következő évben bekerültem, és attól errefelé benne vagyok, 1986-tól pedig én vezetem.”
A huszonnégyek
És hogy miért éppen 24 tagja van a gyergyóalfalvi testőrségnek? Mert huszonnégy olyan rézsisakot őriztek meg a faluban, amelyet az Osztrák-Magyar Monarchia idejében viseltek az önkéntes tűzoltók.
És azóta itt maradtak, szanaszét a faluban. Az idősebb emberek szedték össze az 1930-as években, olyan is volt, hogy úgy kapták meg valahol, hogy tyúkitatóként használták. Huszonnégy csákó került elő, állítólag ennél több volt, azt mondták az idősebbek. Most már én vagyok a legidősebb a csapatban.”
Molnár Vencel vezeti be az őrzőket a templomba
Fotó: Hunyadi János/Gyergyóalfalvi Önkéntes Tűzoltók Egyesülete
Molnár Vencel azt is elmesélte, hogy a kommunizmusban nem nézték jó szemmel a csákó használatát a hatalom emberei, kabát alatt, lopva tudták bevinni a templomba, és csak ott tették fel. „Aztán a 80-as évek elején volt egy bérmálkozás, és a szekusok annyira körülvettek és figyeltek, hogy kinél van csákó, hogy csináltunk egy leltárt, és átadtuk az egyház leltárába, hogy ne tudjanak piszkálni. Amiután az egyház tulajdonába kerültek, már bátrabban tudtunk előállni. Attól errefelé minden évben őrt állunk, kivéve az elmúlt két évet, de örökké jelen voltunk.”
Volt idő, amikor félóránként cserélték egymást, az utóbbi években húszpercenként van az őrségváltás. Van, hogy négy őrt, van, hogy kettőt vezet be. „A félórát kicsit hosszúnak találtuk, mert úgy kell állni, hogy éppenséggel elereszkedni nem lehet, formája kell legyen annak, aki áll. Mikor nincs olyan nagy zsúfoltság a templomban, akkor kettőt viszek be, amikor már nagyobb tömeg jön, akkor négyet, mert négy őrzővel szebb a váltás. Csoportonként vannak, nagyság szerint felállva az őrök, mint a katonaságnál, de ha egy magasabb személy bekerül, akkor változtatni kell a csoportokon” – magyarázta.
Fizikai és lelki megpróbáltatás
A csákókat réztisztító folyadékkal szokták kifényezni, az őrzők pedig meg kell tanulják a díszlépést tartani. „Sajnos a katonaság hiányzik a fiataloknak, mert nem tudnak lépni. Egy-egy úgy megy, mint egy fakatona, a kezét a lábával egyszerre emeli. Aztán attól is függ, hogy kinek milyen az idegalapja, mert volt olyan, hogy nem bírta. Amikor például a misére kellett bemenjünk, rizgett, kisápadt, mondtam is, hogy maradjon kint. Hiába jön be, mert rosszul lesz. Mostanig örökké a tűzoltók voltak az őrségben. Most már úgy vagyunk járva, hogy meg vagyunk szűkülve. Hatvanan voltunk, amikor én átvettem az alakulatot, most vagyunk szűkösen harmincan. Egy-egy fiatal külföldre ment, van, amikor hazajönnek húsvétra, de nem biztos” – mutatott rá a tűzoltóparancsnok.
Szentsírőrzők monarchiabeli sisakokban. További képek bármelyik fotóra rákattintva!
Fotó: Hunyadi János/Gyergyóalfalvi Önkéntes Tűzoltók Egyesülete
Mint mondta, az elmúlt két évben hiányzott, hogy nem őrizték a templomban Krisztus sírját, mert az évtizedek alatt megszokta, hogy ha Húsvét, akkor őrt állnak. „Már az idén nem akartam vállalni, az idővel is ott vagyok, hogy a fiatalok csinálják, de hát mindenik hívott, hogy még az idén menjek, csináljuk.
Volt, aki rosszul lett, mert nem bírta, a másiknak tömegiszonya volt, kipirosodott, csak azt láttam, hogy a víz két oldalt az arcán folyik le. A jelzés az, hogy egymást könyökkel megbökjük, amikor térdet kell hajtani. Én elöl vagyok, csak intem, hogy mikor van térdhajtás, de a többiek könyökkel megbökik egymást, mert egy-egy úgy elgondolkodik, hogy nem veszi észre, és úgy szép, ha egyszerre, egy mozdulattal van minden” – hangsúlyozta a szentsírőrzők vezetője.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!