
Gyergyóalfalvi szentsírőrzők 1988-ban
Fotó: Archív felvétel: Gyergyóalfalvi Önkéntes Tűzoltók Egyesülete
A szentsír állítása és őrzése az egész magyar nyelvterületen szokás volt, Székelyföldön ma is több településen élő hagyomány. A gyergyóalfalvi szentsírőrzés különlegessége, hogy a helyi önkéntes tűzoltók egymást váltva őrzik Krisztus sírját a templomban a nagypénteki szentmisétől a nagyszombati feltámadási miséig: székelyruhában, monarchiabeli rézsisakban.
2022. április 15., 16:022022. április 15., 16:02
Molnár Vencel önkéntes tűzoltó negyvenkét éve tagja a szentsírőrzők csoportjának, 1986-tól pedig ő az őrzők vezetője. Mint visszaemlékezett, annak idején, amikor a katonaságtól leszerelt, az önkéntes tűzoltóalakulatnak hatvan tagja volt, és ki kellett érdemelni azt, hogy valaki bekerüljön a huszonnégy szentsírőrző közé. „Olyan is volt, aki nem vállalta, de függött a jelenléttől, a magatartástól, fegyelemtől, mindenféle hordozója volt ennek, hogy ki kerül be a testőrségbe. A katonaságtól leszereltem, a tűzoltóalakulatban voltunk hatvanan. Ki kellett érdemelni azt, hogy bekerüljön az ember a csapatba, a testőrségbe. Én, ahogy a katonaságtól leszereltem, nyomban a következő évben bekerültem, és attól errefelé benne vagyok, 1986-tól pedig én vezetem.”
És hogy miért éppen 24 tagja van a gyergyóalfalvi testőrségnek? Mert huszonnégy olyan rézsisakot őriztek meg a faluban, amelyet az Osztrák-Magyar Monarchia idejében viseltek az önkéntes tűzoltók.
És azóta itt maradtak, szanaszét a faluban. Az idősebb emberek szedték össze az 1930-as években, olyan is volt, hogy úgy kapták meg valahol, hogy tyúkitatóként használták. Huszonnégy csákó került elő, állítólag ennél több volt, azt mondták az idősebbek. Most már én vagyok a legidősebb a csapatban.”
Molnár Vencel vezeti be az őrzőket a templomba
Fotó: Hunyadi János/Gyergyóalfalvi Önkéntes Tűzoltók Egyesülete
Molnár Vencel azt is elmesélte, hogy a kommunizmusban nem nézték jó szemmel a csákó használatát a hatalom emberei, kabát alatt, lopva tudták bevinni a templomba, és csak ott tették fel. „Aztán a 80-as évek elején volt egy bérmálkozás, és a szekusok annyira körülvettek és figyeltek, hogy kinél van csákó, hogy csináltunk egy leltárt, és átadtuk az egyház leltárába, hogy ne tudjanak piszkálni. Amiután az egyház tulajdonába kerültek, már bátrabban tudtunk előállni. Attól errefelé minden évben őrt állunk, kivéve az elmúlt két évet, de örökké jelen voltunk.”
Volt idő, amikor félóránként cserélték egymást, az utóbbi években húszpercenként van az őrségváltás. Van, hogy négy őrt, van, hogy kettőt vezet be. „A félórát kicsit hosszúnak találtuk, mert úgy kell állni, hogy éppenséggel elereszkedni nem lehet, formája kell legyen annak, aki áll. Mikor nincs olyan nagy zsúfoltság a templomban, akkor kettőt viszek be, amikor már nagyobb tömeg jön, akkor négyet, mert négy őrzővel szebb a váltás. Csoportonként vannak, nagyság szerint felállva az őrök, mint a katonaságnál, de ha egy magasabb személy bekerül, akkor változtatni kell a csoportokon” – magyarázta.
A csákókat réztisztító folyadékkal szokták kifényezni, az őrzők pedig meg kell tanulják a díszlépést tartani. „Sajnos a katonaság hiányzik a fiataloknak, mert nem tudnak lépni. Egy-egy úgy megy, mint egy fakatona, a kezét a lábával egyszerre emeli. Aztán attól is függ, hogy kinek milyen az idegalapja, mert volt olyan, hogy nem bírta. Amikor például a misére kellett bemenjünk, rizgett, kisápadt, mondtam is, hogy maradjon kint. Hiába jön be, mert rosszul lesz. Mostanig örökké a tűzoltók voltak az őrségben. Most már úgy vagyunk járva, hogy meg vagyunk szűkülve. Hatvanan voltunk, amikor én átvettem az alakulatot, most vagyunk szűkösen harmincan. Egy-egy fiatal külföldre ment, van, amikor hazajönnek húsvétra, de nem biztos” – mutatott rá a tűzoltóparancsnok.
Szentsírőrzők monarchiabeli sisakokban. További képek bármelyik fotóra rákattintva!
Fotó: Hunyadi János/Gyergyóalfalvi Önkéntes Tűzoltók Egyesülete
Mint mondta, az elmúlt két évben hiányzott, hogy nem őrizték a templomban Krisztus sírját, mert az évtizedek alatt megszokta, hogy ha Húsvét, akkor őrt állnak. „Már az idén nem akartam vállalni, az idővel is ott vagyok, hogy a fiatalok csinálják, de hát mindenik hívott, hogy még az idén menjek, csináljuk.
Volt, aki rosszul lett, mert nem bírta, a másiknak tömegiszonya volt, kipirosodott, csak azt láttam, hogy a víz két oldalt az arcán folyik le. A jelzés az, hogy egymást könyökkel megbökjük, amikor térdet kell hajtani. Én elöl vagyok, csak intem, hogy mikor van térdhajtás, de a többiek könyökkel megbökik egymást, mert egy-egy úgy elgondolkodik, hogy nem veszi észre, és úgy szép, ha egyszerre, egy mozdulattal van minden” – hangsúlyozta a szentsírőrzők vezetője.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
szóljon hozzá!