Rugalmasság és tolerancia: híd a generációk között
Azt hinnénk, az unoka szupertulajdonságokkal rendelkezik, közben csak olyan, mint generációs társai, akik együtt nőnek fel az informatikai eszközökkel
Fotó: Pixabay.com
A generációk között mindig is volt távolság, de mostanában ez mintha egyre nőne a gyors technikai fejlődés és az időhiány miatt. Míg a gyermekek már egészen aprón számítógépet kezelnek, mobiltelefonoznak és internetről hallgatják a mesét, zenét, addig a rájuk vigyázó nagyszülők úgy érzik, informatikai analfabéták, s bárhogy igyekeznek, nehezen tudják megtalálni a közös hangot. Mit tehetünk, hogy áthidaljuk ezeket a generációk közötti „szakadékokat”? Erről Kopacz Imola klinikai szakpszichológust kérdeztük.
Simon Virág
2017. október 09., 16:002017. október 09., 16:00
2017. október 10., 11:332017. október 10., 11:33
A marosvásárhelyi szakember sokat foglalkozik az idősekkel, több mint két évtizede hozta létre a Magányosok Klubját, rengeteg embernek teremtett közösséget, nyújtott segítő kezet. Beszélgetésünk során arra emlékeztetett, hogy egyre inkább olyan világban élünk, ahol nincs tabutéma, mindenről lehet és kell beszélni, s az egyik fontos tényező, amire figyelnünk kell, az a másik ember megismerése és elfogadása, s ehhez mindenképp rugalmasnak kell lennünk, s nyitott szemmel kell járnunk közösségeinkben.
„Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a mi gyermekünk, unokánk egy kis zseni, már megszületéskor tudott egy pár angol szót és úgy kezeli a számítógépet, mint senki más. Figyelmen kívül hagyjuk, hogy a többi gyerek is hasonló »szupertulajdonságokkal« rendelkezik, hiszen olyan gyorsan fejlődnek, hogy néha alig tudjuk követni. Két fontos szempontot kell ilyenkor szem előtt tartsunk, hogy nemcsak a mi unokánk, hanem
Az unoka, a fiatal is hasonló módon meg kell ismerje a nagyszülőket, a körülötte élő felnőtteket, fel kell ismerje, hogy vannak hasonlóságok és lényeges különbségek is közöttük. Ha képes erre, akkor sokkal jobban tud mozogni, boldogulni szűk és tágabb környezetében” – fejtette ki a pszichológus.
Kopacz Imola rámutatott: az elmúlt tíz évben olyan gyorsan alakult az élet, megváltoztak a szokások és sok minden más, hogy folyamatosan résen kell lennünk, tanulnunk kell, rugalmasan alkalmazkodnunk kell azokhoz az élethelyzetekhez, amelyekben épp vagyunk.
„Valamikor a színházba azért jártunk, hogy szép, míves beszédet halljunk, most egy-egy előadásnak olyan a stílusa, hogy a cifra beszédéről ismert valamikori kocsis elszégyellné magát, ha hallaná. Hiába csodálkozunk, hogy a fiatalok is sok, szerintünk csúnya szót használnak, ha már a színházban is ilyent hallanak, nem beszélve a tévéadásokról, internetes videókról.
Nem szabad elzárkóznunk egymástól, a változástól. Ha tudálékosak vagyunk, ha csak a magunk igazát hajtogatjuk, s azt mondogatjuk, hogy ezek a mai fiatalok, ha nem nyitottsággal közeledünk egymáshoz, akkor nem tudjuk megismerni egymást” – hangsúlyozta a szakember.
A közös hang megtalálásához rugalmasságra, elfogadásra van szükség
Fotó: Pixabay.com
Kopacz Imola szerint a gyors társadalmi átalakulások miatt ma már alig lehet beszélni hagyományos szerepkörökről, hiszen megváltoztak az étkezési szokások, az étrend, lecsökkent, sok helyen teljesen kimaradt például az őszi bespájzolás.
„Jómagam kétéltű vagyok, pár napot városon, a többit falun töltöm, s nemrég meglepődve vettem észre, hogy a hetvenhez közeledő szomszédasszonyom, Róza néni rövidnadrágban és egy kis, pántos felsőben kertészkedik. Ez is jelzi, hogy nem lehet és szabad beskatulyázni senkit, hanem folyamatosan meg kell tanulnunk egymást.
– fogalmazott a pszichológus. A szakember hozzátette: szereti a pár éve bevezetett Iskola másként-programokat, amikor egy-egy gyárba vagy olyan helyre viszik el a diákokat, ahol addig nem voltak. Bemutatják a helyet, elmondják, hogy ott mi készül, mi történik, s ezáltal például sok szakmát megkedveltethetnek a gyerekekkel. „Valahogy így kellene mi is egymás felé nyitottan közeledjünk, egymást megismernünk, s megszeretnünk vagy sem, de elfogadnunk. Ma a rugalmasság egy létfontosságú tulajdonság, s segít boldogulni” – mondja a marosvásárhelyi szakpszichológus.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Medve járt Csíksomlyón hétfőn este
Székelyhon
Medve járt Csíksomlyón hétfőn este
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!