Nagy méret, szűkös hátsó helykínálat – talán ez az egyetlen igazi probléma, amit fel lehet róni az ötajtós Laguna III-nak. Még alapfelszereltséggel, gyengécske motorral is teljes értékű közlekedési eszköz, ráadásul biztonságos. Nagyon.
2020. október 09., 17:092020. október 09., 17:09
Nagynak mutatja magát, és az is. Kár, hogy a beltérben ez nem mindenhol köszön vissza
Fotó: Pinti Attila
Nagy méret, szűkös hátsó helykínálat – talán ez az egyetlen igazi probléma, amit fel lehet róni az ötajtós Laguna III-nak. Még alapfelszereltséggel, gyengécske motorral is teljes értékű közlekedési eszköz, ráadásul biztonságos. Nagyon.
2020. október 09., 17:092020. október 09., 17:09
Nagynak mutatja magát, és az is. Kár, hogy a beltérben ez nem mindenhol köszön vissza
Fotó: Pinti Attila
A testes francia nem az egyetlen kategóriabeli típus, amelynél a nyurga test ellenére kispórolták a helyet a hátsó térből – elég az első Opel Insigniára gondolni, az autó maga a klausztrofóbiások rémálma. Szerencsére a Renault nem bízta csak a formatervre az eladásokat – és milyen jól tette.
A harmadik generációs (2007–2015) Laguna kombiként a legesztétikusabb és -praktikusabb – a más dimenziókban játszó Coupét leszámítva –, az ötajtós változatnál az arányok kevésbé eltaláltak: túl hosszú a motorháztető, és túl rövid a farrész. Az első fényszórók és a hátsó lámpák sem harmonizálnak, mintha két különböző típust párosítottak volna.
Ideiglenes megoldás az „alulméretezett” tükör. Az eredeti egyszerűen „kipottyant” a helyéről
Fotó: Pinti Attila
Ez a megmagyarázhatatlan átgondolatlanság egyébként végigfut az egész testen, mintha a tervezők nem lettek volna egyetértésben egymással, és mindenki ragaszkodott volna a saját elképzeléséhez.
Oldalnézetből érdekesek az arányok. Néhány centi plusz jót tenne a farrésznek
Fotó: Pinti Attila
Mert a fényszórók formája annak ellenére rendben van, hogy túl közel ülnek egymáshoz, de a krómcsíkkal „megbolondított” lökhárító alakjára nem könnyű magyarázatot találni. Szerencsére a végeredmény nem bántó, de az biztos, hogy nem a külseje miatt vásárolták – és használt autóként sem a kinézete lesz a döntő szempont. Mellesleg a csomagtértől nem esünk hasra, a 4,7 méteres hosszhoz a 470 liter egyszerűen kevés. Mentségére szolgáljon, hogy az ötajtós kialakításnak hála könnyebb hozzáférni az üreghez, mint egy szedán esetében.
A hosszú tengelytáv főleg hátul kellene pluszcentimétereket hozzon, elöl ugyanis fejedelmi a hely, végtelenül kényelmesek az ülések, még a furcsán jobbra álló kézifékkar is elviselhető a feketén is szép és puha borítások mellett.
A lábfej nehezen fér el az első ülés mögött. Átgondolatlan részlet
Fotó: Pinti Attila
Csakhogy egy ponton nagyon benézték a franciák: az első ülések háta mélyre nyúlik, annyira, hogy gyakorlatilag nem fér be alájuk a hátsó sorban ülők lábfeje – márpedig a felső-középkategória alatt azért nem keresztbe tett lábakkal szokás ülni, hanem megszokott, hogy a cipő néhány centiméterre becsúszik a sofőr- és anyósülés alá. A kupésan lejtő tetővonal sem a magas utasok barátja, 170 centiméter fölött már zavaróan közel kerül a fejhez a tetőkárpit, egy-egy huppanón könnyen koppan is a kobak.
Üresen is másfél tonnás testbe belepakolni egy másfél literes, mindössze 110 lóerős motort bátorságra vall – még úgy is, hogy dízelről van szó. Meglepetésre azonban a közös-nyomócsöves gázolajas nem vall szégyent, a 240 newtonméteres csúcsnyomatéknak hála elfogadható a rugalmasság, és hiába kell – dízelhez méltatlanul – pörgetni, cseppet sem torkos.
Nagy motortérben apró egység. Legalább nem orrnehéz az autó
Fotó: Pinti Attila
A hatfokozatú váltó rövid áttételezésű – így ellensúlyozva valamelyest az erőtlenséget –, kilencvennél már kétezret forog a motor a legmagasabb fokozatban, száztíznél pedig 2500-at.
Noha gyakran hallani, hogy a nyugatra szánt verdák jobb minőségűek, tartósabbak, megbízhatóbbak, több extrát kapnak, a kipróbált autóról – amelyet francia piacra szántak, és 12 éve az ottani utakat rója, időszakos látogatással Romániába – elmondható, hogy tökéletesen ugyanaz a gép, mint amit a generáció bemutatása után, bő tíz éve itthon is kipróbáltunk. Nem több és nem kevesebb.
Jól öregedett a beltér, amely még alapfelszereltség mellett is sok extrát kínál
Fotó: Pinti Attila
Ugyanazok a típushibák – EGR-szelep, turbó, légzsák, guminyomás-érzékelő, kimaradó akkumulátor-töltés – jöttek elő nála, amelyek a romániai vásárlóknak „küldött” modellekben is felbukkantak, sőt nemrég egy átfogó motorfelújításon is át kellett esnie az autónak, holott alig 200 ezer kilométert futott.
Nem hagyhatták alább
Mivel a Laguna II volt az első személyautó, amely az európai szabvány törésteszten, az EuroNCAP-on maximális, ötcsillagos minősítést szerzett, az utód sem teljesíthetett gyengébben. Az öt csillagot sikerült is „bezsebelni”, többek között azért, mert alapáras volt a hat légzsák, illetve a gombnyomásos motorindítás miatt „kiiktatott” gyújtáskapcsoló is pluszpontokat hozott. Remekül teljesített a gép frontális ütközésnél is, mindössze az A-oszlop roggyant meg alig észrevehetően. Oldalütközésnél sokat segít a függönylégzsák, a gyerekülésbe pakolt kicsiknél pedig a szabvány Isofix-rögzítők. Gyalogosként már nem érdemes a Laguna III útjába kerülni, a motorháztető ugyanis súlyosabb sérüléseket tud okozni.
Igaz, hogy nem sok babér terem számára a használtautó-piacon, mégsem érdemes figyelmen kívül hagynia a Lagunát annak, aki leginkább gyerekeket utaztat a hátsó üléseken, és fontos számára a kényelem. Mert a riválisok közül határozottan ez a típus a legkomfortosabb az első két ülésben – a kombi kivitel pedig ergonómiája miatt a legjobb választás.
| Gyári adatok | 1.5 dCi (1461 cm³) |
| Teljesítmény (4000 fordulat/percnél) | 81 kW/110 LE |
| Forgatónyomaték (2000 fordulat/percnél) | 240 Nm |
| Gyorsulás (0–100 km/óra) | 12,1 mp |
| Végsebesség | 192 km/óra |
| Sebességváltó | hatfokozatú kézi |
| Üzemanyag-fogyasztás (város/városon kívül/vegyes) | 6,3/4,5/5,1 liter |
| Szén-dioxid-kibocsátás | 136 g/km |
| Hosszúság/Szélesség/Magasság | 4695/1811/1445 mm |
| Tengelytáv | 2756 mm |
| Üzemanyagtartály | 66 liter |
| Csomagtér | 470 liter |
| Önsúly/Megengedett össztömeg | 1461/1946 kg |
| Abroncsméret | 195/60R16 |
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!