Régi gyapjúból új öltözék. A környezettudatosság és a kényelem vezérli Kelemen Kingát a ruhatervezésben
Kelemen Kinga három gyermeke megszületése után karriert váltott, ma sikeres kisvállalkozást vezet
Fotó: Bethlendi Tamás
Vajon mit rejt az a kincses doboz, amelyet alkalomadtán a kolozsvári Lanelka műhelybe küld egy-egy megrendelő? Tényleg nem a kuka az egyedüli megoldás, ha összemegy egy gyapjú pulóverünk? Hogyan öltözködhetünk környezettudatosan? A kérdésekre adott válaszok szorosan összefüggnek Kelemen Kinga világával.
D. Balázs Ildikó
2022. augusztus 30., 20:052022. augusztus 30., 20:05
A környezettudatos életmód és öltözködés Kelemen Kinga vesszőparipája, ám ő nem csak beszél a környezettudatosságról, azért mert, manapság az a trendi, hanem tesz is érte nap mint nap. Ennek szellemében él, sőt, saját vállalkozása elindításában is a környezettudatosság vezérelte. Teljesen természetes folyamat, amikor Kinga kis kolozsvári varrodájában akár turkálóból vásárolt, vagy régi, összement gyapjúpulóverekből készül el egy ruhadarab.
Hobbivarrásból vállalkozás
„Három gyermekünk van és minden gyermek születésével megváltozott valami a karrieremben. Első gyermekem megszületése után két állás között kellett választanom, pontosabban a színház vagy az egyetemen való tanítás között, a második gyermek után kiderült, hogy nem fogom tudni megírni a doktori dolgozatomat, aztán megszületett a harmadik gyermekünk és kiderült, az az életritmus, amit a produceri munka megkövetelt, már nem volt fenntartható. Váltani kellett. Miután kipróbáltam az állami intézményt, a független szférát, tizenhárom év egyetemi oktatói, valamint tíz év civilszervezeti tapasztalattal, úgy éreztem csinálni kellene valami mást. Varrni kezdtem és ebből a hobbivarrásból nőtte ki magát a vállalkozásom” – nagy vonalakban így jutunk el a Kelemen Kinga által 2019-ben létrehozott Lanelka néven futó vállalkozáshoz, amelyben merinó gyapjúból és lenvászonból készülnek jópofa gyermek- és felnőttruhák.
Hobbivarrással indult minden, amikor is a saját gyerekének szeretett volna ruhát varrni
Fotó: Bethlendi Tamás
Azt mondja, korábban sosem varrt, valahogy egyik napról a másikra döntötte el, hogy szüksége van egy varrógépre, mert a harmadik gyermeke ruháit ő szeretné varrni. Volt ebben egy jó adag tudatosság is – ismeri el –, hiszen nem mást, mint mosható pelenkához akart varrni gyapjú külsőt. Megvarrta az elsőt, a másodikat, s meg a harmadikat is, miközben a környezetében gyermekek születtek, és egyre nagyobb volt az igény az általa varrt mosható pelenkakülsőkre. És végül megvarrta az első gyermeknadrágot is.
Kreatív újrahasznosítás
Ez eléggé hamar beszippantott. Érdekes volt megélni annak a kreativitását, hogy valamit kitalálsz, kezedbe veszed az ollót, és egy kis idő múlva a kezedben tartod azt, amit kitaláltál. Nagyon jó érzés volt, hogy valami olyasmit adok a gyermekemre, amit én készítettem neki” – magyarázza, hogyan is lett függője egy olyan érzésnek, amely mindmáig végigkíséri a családnak, a baráti körnek, végül a megrendelőknek varrt ruhadarabok születését.
Izgalmas alapanyagok, izgalmas kihívások
Ha szabásról és varrásról beszélünk egy kisebb varrodára kell gondolni – hangsúlyozza ki Kinga – rajta kívül egy állandó és egy bedolgozó munkatárssal. És bár e hobbi a szászfenesi otthonból kis kolozsvári műhelybe költözött, lettek gépek és megrendelők, megszületett a márkanév, megtörtént az arculatépítés,
Természetes anyagú ruhák a környezettudatosság szellemében
Fotó: Bethlendi Tamás
„Számomra fontos, hogy az a ruha, amit a gyermekem visel egyrészt ne legyen környezetszennyező, ne termeljek műanyagot, de mindemellett legyen jó érzés az adott darabot viselni. Nyáron nem úgy izzadunk egy poliészter felsőben, mint egy merinó gyapjúból készültben. Valahogy ezt próbáltam visszahozni, hogy menjünk vissza azokhoz a természetes anyagokhoz, amelyeket jó érzés viselni. Innentől kezdve már az alakította a termékskálát, hogy mivel kerestek meg. Mert ha valaki vásárolt tőlem egy lenruhát vagy egy gyapjú pizsit s megkérdezte utána, hogy ugyanebből az anyagból nem-e varrnék bármi mást is, akkor én azt megvarrtam. Rendelésről rendelésre változtatunk, mert személyre szabva készül nagyon sok minden a műhelyben” – magyarázza lelkesen.
Egyszerűség és funkcionalitás
Két irányelvet követ Kinga az alkotásban: hűséges a természetes alapanyaghoz, illetve az általa varrt ruházati cikkek egyszerűek, kényelmesek, hiszen ő a ruhák funkcionalitásában hisz. Mindemellett pedig még egyediek is, és igen, munkája során erőteljesen képviseli az újrahasznosító vonalat, hiszen meglévő erőforrásokat használ. „Én turkálóban vásárolom meg a pulóvert és azt használom fel alapanyagnak, ezzel újrahasznosítok valamit, ami benne van már a gazdasági körforrásban, és nem használok fel új erőforrást. Ezzel is védem a környezetet. Nekem ezek fontos szempontok. Nálunk nem igazán lehet olyan ruhát rendelni, ami kényelmetlen, mert annak nem nagyon találjuk értelmét” – fűzi hozzá. Nagyon népszerűek például az általa varrt gyapjú pizsamák, s amikor erről kérdezem, indulásból le is szögezi, mikor a szóban forgó gyapjú pizsamára gondolunk, semmiképpen se a nagymama szúrós zoknija jusson eszünkbe.
Nem izzadunk bele, hanem átengedi a testhőmérsékletet, a testünk úgy érzi magát, mintha nem lenne rajtunk semmi és a testhőmérsékletünk állandó marad. Hőszabályzó és hőleadási képességgel rendelkezik. S azért készítek belőle pizsamát, mert nagyon sok gyermeknek az a problémája, hogy éjszaka beizzad. Merinó gyapjúban, ez nem történik meg” – részletezi.
Nem meglepő az sem, amikor Kinga kis kolozsvári varrodájában akár turkálóból vásárolt, vagy régi összement gyapjúpulóverekből készül el egy ruhadarab
Fotó: Bethlendi Tamás
De abban is egyedi a kis műhelye, hogy régi ruhadarabokat is felhasználnak.
– meséli, kihangsúlyozva, a gyapjú ha összemegy, csak a mérete változik, a jótékony tulajdonságai nem. Sőt, igény szerint javítást is vállal meghosszabbítva egy – egy általa már korábban varrt darabnak az életét. Hisz annak fontosságában, hogy ne rögtön szemetet termeljünk, hanem próbáljuk meg visszafordítani a használati körforgásba tárgyaink egy részét. „Hiába mondja mindenki, hogy a klímaváltozás ellen nem lehet tenni, mert úgyis a nagyipari tényezők lesznek azok, amelyek meghatározzák a következő évtizedekben az életünket, azt gondolom, hogy nem tudok mással hatni erre a dologra, csakis azzal, hogy megfontolom, egyrészt hova teszem a pénzemet, másrészt milyen vásárlói döntéseket hozok, és milyen módon előzöm meg a pazarlást. Ez mindenkinek egyéni felelőssége, amely alól nem lehet kibújni és nem adok igazat annak, aki azzal takarózik, úgyis mindegy, hogy én mit csinálok, mert nem ez lesz a meghatározó. Felelősséggel tartozom a jövő generációjának és azt csinálom, hogy meghosszabbítom a dolgok életét” – vallja.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Olcsóbb lett az euró, drágább az arany
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!