
Pál Ibolya és nemezelt Pintyőkéi. Varázslatos mesevilág
Fotó: Pál Ibolya személyes archívuma
Pál Ibolya lassan két éve nemezel apró kis színes gyapjú babákat, tündéreket. „Nem tökéletesek, de szívem-lelkem bennük van” – mondja szerény mosollyal, miközben bemutatja őket. Nehezen tudnék választani közülük, mindegyiknek megvan a maga egyénisége, légiesek, színesek, mosolyt csalnak az arcokra. Nemezelt Pintyőkék – még a nevük is varázslatos.
2022. március 18., 17:412022. március 18., 17:41
Nagyon sok mindent hoztak az életébe az általa nemezelt kis babák – áradozik a Gyergyóalfaluban élő Pál Ibolya. Alig két éve ismerkedett meg a nemezeléssel, és máris rengeteg baráttal gazdagodott, nagyon sok bátorítást, pozitív visszajelzést kapott, ma már úgy érzi, nem véletlen, hogy ő ezen az úton elindult.
Két gyermeke, egy 10 és egy 12 éves fia van Ibolyának, s mivel már nagyobbak, úgy érezte, lenne rá ideje és energiája is, hogy „valamit magáért” csináljon. „Korábban sem állt távol tőlem a kézműveskedés, de amikor a legnagyobb közösségi hálón egy nemezes csoportban megláttam a nemezelt babákat, beleszerettem ezekbe olyannyira, hogy eldöntöttem, én is megpróbálom. Így láttam hozzá. Nagyon nehezen, de beszereztem a hozzávalókat, kellékeket, a húgom küldte Magyarországról a gyapjút, a tűket, nagyon sok YouTube-videót megnéztem, utánaolvastam nagyon sokat, hiszen teljesen kezdő voltam. Eleinte el sem tudtam képzelni, hogy abból a maroknyi gyapjúból hogyan is lesz bármi.
– meséli Ibolya.
Fotó: Pál Ibolya személyes archívuma
Nem esett nehezére elsajátítani a technikát – jegyzi meg – hiszen a lelkesedése határtalan volt, és nagyon hamar érkeztek a pozitív visszajelzések is. „Van egy nagyon aranyos, magyarországi nemezelő barátnőm, aki mentorom is volt, ő sokat segített az alapok elsajátításánál. De azt mondhatom, hogy
Én is létrehoztam a babáimnak a legnagyobb közösségi hálón egy csoportot, olyan mintha egy nagy család lennénk, kedves, jó lelkű emberek csatlakoztak hozzám, akiknek a segítségével már két bajba jutott kislányon is segíthettünk. Jó dolog egy ilyen közösség tagja lenni”.
Fotó: Pál Ibolya személyes archívuma
De azért hálás is, hogy rábukkant erre a régi kézművestechnikára, mert azt mondja, ha valaki az alapokat elsajátította, nagyot tévedni már nem tud, s a sikerélmény garantált. Szerinte ez a titka annak, hogy a gyerekek körében nagyon kedvelt foglalkozás a nemezelés. Ő is rendszeresen tart gyerekfoglalkozásokat iskolákban, sőt „megfertőzte” már a felnőtteket is, számukra is szervez nemez délutánokat. „Egy ideje együtt dolgozunk az alfalusi Kaláka Egyesülettel, közösen szervezzük ezeket a délutáni foglalkozásokat is, számomra nagyon sokat jelent az, hogy támogatnak” – jegyzi meg.
Kétféle gyapjú létezik – avat be a részletekbe Ibolya – a kártolt, azaz a durva és a szál gyapjú, ő többnyire ez utóbbit használja. A babák kezei zseníliadrótból készülnek, de előszeretettel dolgoz bele a gyapjúba gyöngyöket, csipkéket. Minél egyszerűbb, annál jobb, szebb – talán ez is lehetne a jelmondata, noha erre csak idővel jött rá. „Sokáig nem találtam a babáim lelkét, hiányoltam az egyéniségüket, hiányoltam azt a valamit, amit más babáknál érzékelem.
Mondhatni a saját hibámból jöttem rá arra, hogy minél egyszerűbb, annál több az üzenete” – magyarázza.
Fotó: Pál Ibolya személyes archívuma
Ibolya tűnemezelt babái Waldorf-technikával készülnek, azaz arcuk kifejezéstelen, hogy majd a későbbiekben kis tulajdonosaik saját fantáziájuk segítségével, saját elképzeléseik szerint keljenek életre.
Fotó: Pál Ibolya személyes archívuma
Most már megtalálta a lelküket is – mondja mosolyogva, a karácsonyi Angyal hozta el. „Karácsonykor egy nemezangyalkánál láttam először, hogy lelke van, és ekkor éreztem azt is, hogy ez az, amit szeretnék csinálni a későbbiekben is. Ez is azt bizonyítja, hogy folyamatosan lehet tanulni. Rengeteg gyönyörű dolgot lehet alkotni, és mindig van egy újabb érzés, újabb lendület, újdonság, amit bele nemezelek egy babába”.
Nevetve jegyzi meg, az első baba az unokahúgának készült, a következővel már Ibolya az édesanyját lepte meg, de mára a családban már mindenkinek van külön kis Pintyőkéje.
Fotó: Pál Ibolya személyes archívuma
„Hatan vagyunk testvérek, sok babám nem volt gyerekkoromban, viszont ha tehettem, rengeteg tündérmesét olvastam, azokon nőttem fel. Most játszva alkotok, tündéreket, ruhácskákat tervezek.
Számomra minden egyes darab nagyon különleges, közel áll hozzám a népművészet, a hagyományok tisztelete, őrzése, de ugyanakkor nagyon jól érzem magam a tündérek mesebeli világában is” – magyarázza lelkesen, miközben egy-egy kis tündérkét kézbe vesz.
Fotó: Pál Ibolya személyes archívuma
A nemezelés Ibolya számára teljes kikapcsolódást, feltöltődést nyújt. Boldogan mesél egy nemrég kapott kedves üzenetről, amelyben arról ír egy Pintyőke újdonsült tulajdonosa, hogy a babából szeretet árad. „Tényleg mindegyiket úgy készítem, mintha a gyermekem lenne. A nevük is ezt tükrözi, hiszen amíg a fiaim kicsik voltak, Pintyőkéknek szólítottam őket. Számomra ez nagyon kedves, sok szeretet, melegséget hordozó szó, ezért mikor nevet kerestem a babáimnak, gondolkodnom sem kellett.”
Fotó: Pál Ibolya személyes archívuma
Nemezel, és közben álmokat szövöget. Egy olyan kis bemutatóüzletet lát lelki szemei előtt, amelyben egy csokorban lelhetőek fel a Gyergyó-vidéki tehetséges kézművesek egyedi termékei. Aztán szeretne virágkötészetet tanulni, s az lenne az igazi – jegyzi meg derűsen –, ha az álmok, vágyak és a hobbik összekapcsolódnának.
Fotó: Pál Ibolya személyes archívuma
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
szóljon hozzá!