Okosabb lesz a gép, mint az ember? Udvarhelyi MI-kutatóval beszélgettünk

Sokszor az emberi gondolkodásból, döntésből, viselkedésből inspirálódnak, viszont ez többnyire eléggé absztrakt, és távoli a mi agyunk biológiai megnyilvánulásától. A mesterséges intelligencia nem mindenható, sok területen nem is túl eredményes az alkalmazása, néhányuk azonban (például képek felismerése, go vagy sakkjáték, tőzsdei adatelemzés) meglepően és meggyőzően emberi jellegű.

– Nem olyan rég még a fantasztikus irodalom termékének, csak filmbéli kitalációnak, hálás sci-fi-témának tekintettük, ma pedig valóság. Mennyire alakítja majd át jövőnket?
– Valóban sok olyan dolog van, ami korábban csak fantasztikus filmekben volt, gondoljunk csak a beszélő autóra vagy az érintőképernyős vásárlásra. Viszont belátható, hogy ezek alapjában véve nem annyira hihetetlenek és fantasztikusak. A deep learning elmélet (gépi mélytanulás, amely az agy ideghálózatát másolja működésében, csak szabályozva van – szerk. megj.), ami a legtöbb mai mesterségesintelligencia-alkalmazás mögött áll, ismert volt az 1980-as évek második felében, sőt még korábban. Egy másik alapvető elmélet a szupport vektoroké (egyedosztályozás), amit az 1970-es évek elején fogalmaztak meg. Csakhogy a komputerprocesszorok és a hozzájuk kapcsolt memóriák kapacitása hatalmasan megugrott harminc-negyven év alatt, és ez teszi lehetővé a mai gyakorlati alkalmazást. De továbbra is nagyon távol állnak a biológiai neurális rendszerek működésétől, mert bár látszólag emberihez hasonló képességeket látunk bennük, valójában csupán adatok bonyolult statisztikai elemzéséről van szó.

A jövő az internet és a netfüggők kiszolgálása, valamint az Internet-of-Things (értsd: okos eszközök) az épületekben, autókban, köztereken. A katonai alkalmazások ugyancsak elterjedhetnek. Ennek egyik hatása a technológiafüggőség növekedése lesz, másrészt az is várható, hogy sokak számára nőni fog az élet élvezhetősége.

Ugyanakkor részt vettem egy, a gyógyszerkutatási folymatok felgyorsításához adakezelési módszereket használó cég alapításában, amely a Londoni Tőzsdére került. Még a ’90-es évek elején odahaza a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének egyik vezetője voltam, illetve hat éven át álltam a Civitas Alapítvány élén. Az országos RMDSZ-en belül a Szabadelvű Körhöz tartoztam.

– Milyen volt a kibontakozóban lévő civil szféra akkoriban, és ma foglalkozik-e ilyesmivel?
– A Civitas Alapítvány létrehozása úttörő munka volt az önkormányzati és civil tanácsadás területén. Akkoriban sok új szervezet jött létre, több irányból is jöttek a jó tanácsok és támogatások. Azóta is van némi kapcsolatom a civil szférával. Egyik vezetője voltam Gatesheadben egy lakossági szövetségnek, amely több Viktoriánus-kori utca lebontásának megakadályozásáért küzdött. Később önkormányzati képviselőként több szervezettel is dolgoztam. Nemrég a Keele-i MakerSpace létrehozását segítettem, ez egy közösségi mozgalom, amely lehetőséget ad arra, hogy bárki elektronikai rendszereket (pl. kis robotokat) építhessen egyszerű komponensekből, szoftvert írhasson, 3D nyomtatón nyomtathasson alkatrészeket és végül kipróbálhassa működésüket.

Nyilván sok minden tovább javulhat, viszont összességében nagyon előrelendült az elmúlt húsz évben.