Nyomot hagyó túrázók: nem csak a levegőért gyalogolnak
Nyomot hagytak maguk után a Szarkakőn
Fotó: Kosztolányi Kata
Évnyitó túra keretében emlékkövet állított a Szarkakőre, Székelyudvarhely legmagasabb pontjára az Erdélyi Kárpát Egyesület székelyudvarhelyi szervezete. Ebből az alkalomból hetven főnél többen értek fel 888 méterre. Baktatás közben Kovács-Kendi Lehel elnökkel beszéltünk.
Kosztolányi Kata
2018. január 04., 16:142018. január 04., 16:14
Tevékenységük könnyen érthető okokból időjárásfüggő, ezért így év elején még csak néhány előre leszögezett időpontú rendezvény tervéről számolhatott be az elnök. Ilyen például az EKE-vándortárbor, amelyet ezúttal a brassóiak szerveznek, és mint mindig, augusztus első vasárnapján lesz a zárónap. A három idénre tervezett teljesítménytúrából az első február második szombatján esedékes, ez az úgynevezett „négy T”, azaz a Téli Túrasí Teljesítménytúra lesz kalibáskői érkezéssel és indulással. „Persze ha hóhiány lesz, gyalogosan tesszük meg. Ezt már öt éve próbáljuk megszervezni, és eddig csak kétszer, legutóbb tavalyelőtt volt síelésre alkalmas hó” – vázolta az elnök.
A tavalyi sikerre való tekintettel idén tavasszal ismét megszervezik az udvarhelyi teljesítménytúrát, amelynek három szakasza van, a 40 km-es útvonal körbejárja a város határait. A sorban következő Hargita teljesítménytúrát már tizenhetedszer szervezik meg. Ez szintén a Kalibáskőről indul, a három táv közül a leghosszabb a 45 km-es útvonal, amely a központi Hargita gerincvonalán megy végig, érintve az összes magas csúcsot. Emellett hagyományos programnak minősül még a farsangi bál, az ivói szántúra, érdekesnek ígérkezik a június 21-ei nyári napfordulóra szervezett csillagtúra, éjféli indulással Ivóból és hajnali napfelkeltével a madarasi csúcson, melyre más EKE-osztályokat is meghívnak. Július folyamán lesz a szokásos egyhetes magashegyi táborozás, ezúttal az Erdélyi Szigethegységben, Pádison, és augusztusban valószínűleg sort kerítenek egy külföldi útra is. Lehet csatlakozni más osztályokhoz is, környékünkön a legnépszerűbb az Erőss Zsolt-túra, amelyet a gyergyóiak szerveznek.
Megugrott a létszám
Tavaly kétszer is volt családos túra, ezt idén is megismételnék. Ilyenkor öt-hat km-es útszakaszt járnak be, és egészen pici babákat is magukkal hoznak. Öt-hat éve annak, hogy nyaranta a mozgássérülteket is bevonják a természetjárásba, hol a környékre viszik magukkal őket, de eljutottak Ivóba és az oroszhegyi kilátóhoz is. Az iskolásoknak szóló tájékozódási verseny tavaly érdeklődés hiányában elmaradt, de elő szokott fordulni, hogy az Iskola másként program részeként egész osztályoknak vállalnak idegenvezetést.
– mutat körbe Kovács-Kendi. A mostani barangolás legidősebb részvevője egyébként a 85 éves Géza bácsi, aki végigfotózza a napot, de vannak még hárman-négyen nyolcvanhoz közeliek. A legfiatalabb túrázónak épp másnap lesz a születésnapja, ötöt tölt. Amikor arról kérdezem az elnököt, hogy szerinte minek köszönhető a túramozgalomba bekapcsolódók létszámának látványos megugrása, azt a magyarázatot adja, hogy „tevékenységünk sarkalatos pontja 2012 volt, amikor elvállaltuk az országos EKE-tábor megszervezését. Közel hatvan ember vette ki a részét belőle, egyéves komoly munka volt, a végére kialakult egy alapcsapat, nagyon összeszokott a társaság.
Megugrott az EKE taglétszáma: hetvennél is többen az évnyitó túrán
Fotó: Kosztolányi Kata
Ha nem is járnak gyűlésre vagy kirándulni, bármilyen rendezvény van, és kapják a hívást, jönnek. Most már száz felett van azok száma, akik be vannak iratkozva, és fizetik a tagsági díjat. De velünk bárki jöhet, nem feltétel a tagság. Sokan a médián keresztül értesülnek a programjainkról, de Facebook-oldalunkon is naprakészek az információk. Honlapunk átmenetileg nem működik.”
Új székházba költöznek
Azt is megtudom, hogy a jelenlegi székház helyett igényeltek egy másikat, amelyet a Városháza bocsátott rendelkezésükre, és amelyen osztozni fognak a másik két helyi turistaegyesülettel, de a távlati cél, hogy vegyenek maguknak egy saját épületet. Ki is nézték a telket, aztán az engedélyek beszerzése túl bonyolultnak bizonyult.
A pályázatírás is egyre nehézkesebb, inkább szponzoraik vannak. Tevékenységükhöz tartozik még a tanösvények (például Budvár, Csicser, Zeteváralja) kiépítése és kijelzése, ami nem egyenlő a turistautakkal, mert azok a hegyimentők gondozásában vannak. Az elnök szerint általánosan elmondható, hogy mifelénk ezen a téren nincs gond, eléggé nyomon követhetők a jelzések. Közben a latyakon, vizes avaron átvergődve felérünk az EKE-kőhöz, amelyet Zavaczki Walter helyi szobrászművész faragott ki, és november folyamán már ki is szállították végleges helyére, majd közmunkával megtakarították a terepet, csemetéket ültettek köré.
A kő marad
Maga a kő szimbolikus üzenetet hordoz, nem évfordulóhoz kötődik, „csak nyomot akartunk hagyni, munkánknak, a természetjárás és a környezetvédelem tudatosításának emléket állítani e helyen, hiszen
– hangzott el fenn a magasban. Az erdő alá ereszkedve ki-ki tábortűz felett sütötte meg ennivalóját, majd forralt borozás, nótázás közben hágott tetőfokára a hangulat. Egy rokonszenves rituálénak is tanúja lehettem: egy kő alól előkerült a tavaly elásott bor, a kiürült palackot ismét megtöltötték, és jövő ilyenkorig a föld alá rejtették. A szokást egy kis baráti társaságtól vették át, amellyel jó tíz éve egy ilyen újévi kiruccanáskor találkoztak az erdő alatt, és amellyel azóta is tartják a kapcsolatot.
Tavalyi „kincset” rejt a föld
Fotó: Kosztolányi Kata
„A társaság mindent megér” – jegyzi meg Marika néni, az egyik kiránduló, amikor arról faggatom, miért szeret „ekézni”. „Idősebb koromban kapcsolódtam be, mert vonzott a természet, de a csapatnak is olyan jó szelleme van, annyira jól érzem magam közöttük, hogy ha csak nincs más elfoglaltságom, minden hétvégén jövök.”
Kriszta családanya, aki az ünnepek után kicsit egyedül akart lenni. „Annyira ott kell lenni mindenhol, hogy sokszor nem tudom magam elengedni. Itt pedig kigyaloglom a feszültséget, leeresztem a gőzt.
No, hát már ezekért a gondolatokért megérte eljönni, gondoltam magamban, nem beszélve a sok, útközben elejtett természetismereti hasznosságról.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!