Nyomot hagyó túrázók: nem csak a levegőért gyalogolnak
Nyomot hagytak maguk után a Szarkakőn
Fotó: Kosztolányi Kata
Évnyitó túra keretében emlékkövet állított a Szarkakőre, Székelyudvarhely legmagasabb pontjára az Erdélyi Kárpát Egyesület székelyudvarhelyi szervezete. Ebből az alkalomból hetven főnél többen értek fel 888 méterre. Baktatás közben Kovács-Kendi Lehel elnökkel beszéltünk.
Kosztolányi Kata
2018. január 04., 16:142018. január 04., 16:14
Tevékenységük könnyen érthető okokból időjárásfüggő, ezért így év elején még csak néhány előre leszögezett időpontú rendezvény tervéről számolhatott be az elnök. Ilyen például az EKE-vándortárbor, amelyet ezúttal a brassóiak szerveznek, és mint mindig, augusztus első vasárnapján lesz a zárónap. A három idénre tervezett teljesítménytúrából az első február második szombatján esedékes, ez az úgynevezett „négy T”, azaz a Téli Túrasí Teljesítménytúra lesz kalibáskői érkezéssel és indulással. „Persze ha hóhiány lesz, gyalogosan tesszük meg. Ezt már öt éve próbáljuk megszervezni, és eddig csak kétszer, legutóbb tavalyelőtt volt síelésre alkalmas hó” – vázolta az elnök.
A tavalyi sikerre való tekintettel idén tavasszal ismét megszervezik az udvarhelyi teljesítménytúrát, amelynek három szakasza van, a 40 km-es útvonal körbejárja a város határait. A sorban következő Hargita teljesítménytúrát már tizenhetedszer szervezik meg. Ez szintén a Kalibáskőről indul, a három táv közül a leghosszabb a 45 km-es útvonal, amely a központi Hargita gerincvonalán megy végig, érintve az összes magas csúcsot. Emellett hagyományos programnak minősül még a farsangi bál, az ivói szántúra, érdekesnek ígérkezik a június 21-ei nyári napfordulóra szervezett csillagtúra, éjféli indulással Ivóból és hajnali napfelkeltével a madarasi csúcson, melyre más EKE-osztályokat is meghívnak. Július folyamán lesz a szokásos egyhetes magashegyi táborozás, ezúttal az Erdélyi Szigethegységben, Pádison, és augusztusban valószínűleg sort kerítenek egy külföldi útra is. Lehet csatlakozni más osztályokhoz is, környékünkön a legnépszerűbb az Erőss Zsolt-túra, amelyet a gyergyóiak szerveznek.
Megugrott a létszám
Tavaly kétszer is volt családos túra, ezt idén is megismételnék. Ilyenkor öt-hat km-es útszakaszt járnak be, és egészen pici babákat is magukkal hoznak. Öt-hat éve annak, hogy nyaranta a mozgássérülteket is bevonják a természetjárásba, hol a környékre viszik magukkal őket, de eljutottak Ivóba és az oroszhegyi kilátóhoz is. Az iskolásoknak szóló tájékozódási verseny tavaly érdeklődés hiányában elmaradt, de elő szokott fordulni, hogy az Iskola másként program részeként egész osztályoknak vállalnak idegenvezetést.
– mutat körbe Kovács-Kendi. A mostani barangolás legidősebb részvevője egyébként a 85 éves Géza bácsi, aki végigfotózza a napot, de vannak még hárman-négyen nyolcvanhoz közeliek. A legfiatalabb túrázónak épp másnap lesz a születésnapja, ötöt tölt. Amikor arról kérdezem az elnököt, hogy szerinte minek köszönhető a túramozgalomba bekapcsolódók létszámának látványos megugrása, azt a magyarázatot adja, hogy „tevékenységünk sarkalatos pontja 2012 volt, amikor elvállaltuk az országos EKE-tábor megszervezését. Közel hatvan ember vette ki a részét belőle, egyéves komoly munka volt, a végére kialakult egy alapcsapat, nagyon összeszokott a társaság.
Megugrott az EKE taglétszáma: hetvennél is többen az évnyitó túrán
Fotó: Kosztolányi Kata
Ha nem is járnak gyűlésre vagy kirándulni, bármilyen rendezvény van, és kapják a hívást, jönnek. Most már száz felett van azok száma, akik be vannak iratkozva, és fizetik a tagsági díjat. De velünk bárki jöhet, nem feltétel a tagság. Sokan a médián keresztül értesülnek a programjainkról, de Facebook-oldalunkon is naprakészek az információk. Honlapunk átmenetileg nem működik.”
Új székházba költöznek
Azt is megtudom, hogy a jelenlegi székház helyett igényeltek egy másikat, amelyet a Városháza bocsátott rendelkezésükre, és amelyen osztozni fognak a másik két helyi turistaegyesülettel, de a távlati cél, hogy vegyenek maguknak egy saját épületet. Ki is nézték a telket, aztán az engedélyek beszerzése túl bonyolultnak bizonyult.
A pályázatírás is egyre nehézkesebb, inkább szponzoraik vannak. Tevékenységükhöz tartozik még a tanösvények (például Budvár, Csicser, Zeteváralja) kiépítése és kijelzése, ami nem egyenlő a turistautakkal, mert azok a hegyimentők gondozásában vannak. Az elnök szerint általánosan elmondható, hogy mifelénk ezen a téren nincs gond, eléggé nyomon követhetők a jelzések. Közben a latyakon, vizes avaron átvergődve felérünk az EKE-kőhöz, amelyet Zavaczki Walter helyi szobrászművész faragott ki, és november folyamán már ki is szállították végleges helyére, majd közmunkával megtakarították a terepet, csemetéket ültettek köré.
A kő marad
Maga a kő szimbolikus üzenetet hordoz, nem évfordulóhoz kötődik, „csak nyomot akartunk hagyni, munkánknak, a természetjárás és a környezetvédelem tudatosításának emléket állítani e helyen, hiszen
– hangzott el fenn a magasban. Az erdő alá ereszkedve ki-ki tábortűz felett sütötte meg ennivalóját, majd forralt borozás, nótázás közben hágott tetőfokára a hangulat. Egy rokonszenves rituálénak is tanúja lehettem: egy kő alól előkerült a tavaly elásott bor, a kiürült palackot ismét megtöltötték, és jövő ilyenkorig a föld alá rejtették. A szokást egy kis baráti társaságtól vették át, amellyel jó tíz éve egy ilyen újévi kiruccanáskor találkoztak az erdő alatt, és amellyel azóta is tartják a kapcsolatot.
Tavalyi „kincset” rejt a föld
Fotó: Kosztolányi Kata
„A társaság mindent megér” – jegyzi meg Marika néni, az egyik kiránduló, amikor arról faggatom, miért szeret „ekézni”. „Idősebb koromban kapcsolódtam be, mert vonzott a természet, de a csapatnak is olyan jó szelleme van, annyira jól érzem magam közöttük, hogy ha csak nincs más elfoglaltságom, minden hétvégén jövök.”
Kriszta családanya, aki az ünnepek után kicsit egyedül akart lenni. „Annyira ott kell lenni mindenhol, hogy sokszor nem tudom magam elengedni. Itt pedig kigyaloglom a feszültséget, leeresztem a gőzt.
No, hát már ezekért a gondolatokért megérte eljönni, gondoltam magamban, nem beszélve a sok, útközben elejtett természetismereti hasznosságról.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!