
Csak akkor kell menteni a madarakat, ha azok tényleg veszélyben vannak
Fotó: Facebook/Milvus Group
Az ember által megmentett, fészekből kiesett madárfiókáknak, erdő szélén talált őzgidáknak nem több, mint öt százaléknyi esélyük van a túlélésre, éppen ezért nem is tanácsos azok megmentésére vállalkoznunk. De akkor mit tehetünk, ha védtelen fiókát, kisállatot találunk? A Milvus Madártani Egyesület és a Wets4Wild állatorvosi rendelő szakembereitől megtudjuk.
2018. június 06., 16:532018. június 06., 16:53
Az elmúlt napokban nagyon sokan vittek állatorvosi rendelőkbe fészekből kiesett madárfiókákat, s volt olyan eset is, amikor erdőszélen talált őzgidákat akartak megmenti jó szándékú arra-járók. Bár az emberek segítőkészségéről, jóindulatáról tesz bizonyságot a cselekedetük, ez sajnos nem jelenti azt, hogy helyesen is cselekednek, sok esetben csak ártana a védtelen állatoknak a „hőstettükkel”.
A Milvus elnöke, Papp Tamás azt tanácsolja, hogy
például azon a helyen, ahol találtuk, macska vagy kutya járhat, ami veszélyezteti a fióka épségét, életét. Ilyenkor is az a legjobb, ha a talált fiókát egy közeli bokor alá, a sűrű aljnövényzetbe vagy egy fa ágára helyezzük. A kis fióka ugyanis majd hívni fogja szüleit, s azok így könnyen rátalálnak, megmentik, míg ha elvisszük a helyéről a fiókát, már nem fogják megtalálni.
Papp Tamás, a Milvus elnöke
Fotó: Boda L. Gergely
A legtöbb jószándékú ember állatorvosi rendelőkbe viszi ilyenkor a talált madárfiókát, azonban még szakemberek mellett is nagyon kevés esélyük van a kis madaraknak túlélésre, hiszen nem lehet pontosan tudni, mit esznek, s ha igen, nem mindig lehet azt beszerezni.
– összegzett a szakember, aki azt tanácsolja, hogy mielőtt meg szeretnénk menteni egy madarat, hacsak nincs vészhelyzet, előbb hívjuk fel a Milvus szakembereit a 0265-264 726-os telefonszámon, s csak azután cselekedjünk. Marosvásárhelyen például sok feketerigó fészek van városszerte, s ezért nagyon sokan rigófiókát találnak a földön.
A Milvus biológusa, Komáromi Réka arra figyelmeztet, hogy míg egy madárfiókát meg lehet fogni, mert attól a szülei nem tagadják ki, nem hagyják magára, az őzgida esetében már más a helyzet.
mert általában az anyja, az őzsuta a közelében van, s vigyáz rá. Ha az ember ráteszi a kezét, a suta érezni fogja az idegen szagot, s nem fog többet vigyázni rá, elhagyja” – mutat rá a biológus.
Ha hozzáér az ember az őzgidához, az már nem fog kelleni az anyjának
Fotó: Milvus
A vadállatok kezelésével, gyógyításával is foglalkozó állatorvos, Borka István megjegyzi, az ember életben tudja esetleg tartani a megmentett fiókákat, de semmiképp nem tudja megtanítani őket repülni, vagy arra, hogyan viselkedjenek, ha felismerni a veszélyt. „Az is megtörténik, hogy az emberek fiókákat, vadállat kölyköket találnak, hetekig nevelik őket, s amikor nőni kezd, akkor jönnek hozzánk, hogy segítsünk. De az ember közelségét megszokott állatot nem lehet visszavinni a természetbe, mert ő ott már nem tud boldogulni.
Az ilyen extrém esetek figyelmeztetnek arra, hogy ha nem sérült állatot találunk, akkor hagyjuk ott, ahol van, s ne akarjuk megmenteni” – meséli az állatorvos.
A Milvus szakemberei nemrég madárfiókamentési akciót hajtottak végre, amikor Marosvásárhelyen egy sárgalábú sirályfióka kiesett a kb. 15 méter magasságban lévő fészkéből.
Egy sárgalábú sirályfiókán segítenek épp a Milvus szakemberei
Fotó: Facebook/Milvus Group
A fiókát meggyűrűzték és sikerült a fészek közelében egy biztonságos helyre tenni, ahonnan könnyedén tudta hívni szüleit. A felnőtt madarak sem várattak sokáig magukra, végig a madárvédők fölött köröztek, amíg a szakemberek a kicsi közelében tartózkodtak, majd védelmükbe vették fiókájukat.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!