
Csak akkor kell menteni a madarakat, ha azok tényleg veszélyben vannak
Fotó: Facebook/Milvus Group
Az ember által megmentett, fészekből kiesett madárfiókáknak, erdő szélén talált őzgidáknak nem több, mint öt százaléknyi esélyük van a túlélésre, éppen ezért nem is tanácsos azok megmentésére vállalkoznunk. De akkor mit tehetünk, ha védtelen fiókát, kisállatot találunk? A Milvus Madártani Egyesület és a Wets4Wild állatorvosi rendelő szakembereitől megtudjuk.
2018. június 06., 16:532018. június 06., 16:53
Az elmúlt napokban nagyon sokan vittek állatorvosi rendelőkbe fészekből kiesett madárfiókákat, s volt olyan eset is, amikor erdőszélen talált őzgidákat akartak megmenti jó szándékú arra-járók. Bár az emberek segítőkészségéről, jóindulatáról tesz bizonyságot a cselekedetük, ez sajnos nem jelenti azt, hogy helyesen is cselekednek, sok esetben csak ártana a védtelen állatoknak a „hőstettükkel”.
A Milvus elnöke, Papp Tamás azt tanácsolja, hogy
például azon a helyen, ahol találtuk, macska vagy kutya járhat, ami veszélyezteti a fióka épségét, életét. Ilyenkor is az a legjobb, ha a talált fiókát egy közeli bokor alá, a sűrű aljnövényzetbe vagy egy fa ágára helyezzük. A kis fióka ugyanis majd hívni fogja szüleit, s azok így könnyen rátalálnak, megmentik, míg ha elvisszük a helyéről a fiókát, már nem fogják megtalálni.
Papp Tamás, a Milvus elnöke
Fotó: Boda L. Gergely
A legtöbb jószándékú ember állatorvosi rendelőkbe viszi ilyenkor a talált madárfiókát, azonban még szakemberek mellett is nagyon kevés esélyük van a kis madaraknak túlélésre, hiszen nem lehet pontosan tudni, mit esznek, s ha igen, nem mindig lehet azt beszerezni.
– összegzett a szakember, aki azt tanácsolja, hogy mielőtt meg szeretnénk menteni egy madarat, hacsak nincs vészhelyzet, előbb hívjuk fel a Milvus szakembereit a 0265-264 726-os telefonszámon, s csak azután cselekedjünk. Marosvásárhelyen például sok feketerigó fészek van városszerte, s ezért nagyon sokan rigófiókát találnak a földön.
A Milvus biológusa, Komáromi Réka arra figyelmeztet, hogy míg egy madárfiókát meg lehet fogni, mert attól a szülei nem tagadják ki, nem hagyják magára, az őzgida esetében már más a helyzet.
mert általában az anyja, az őzsuta a közelében van, s vigyáz rá. Ha az ember ráteszi a kezét, a suta érezni fogja az idegen szagot, s nem fog többet vigyázni rá, elhagyja” – mutat rá a biológus.
Ha hozzáér az ember az őzgidához, az már nem fog kelleni az anyjának
Fotó: Milvus
A vadállatok kezelésével, gyógyításával is foglalkozó állatorvos, Borka István megjegyzi, az ember életben tudja esetleg tartani a megmentett fiókákat, de semmiképp nem tudja megtanítani őket repülni, vagy arra, hogyan viselkedjenek, ha felismerni a veszélyt. „Az is megtörténik, hogy az emberek fiókákat, vadállat kölyköket találnak, hetekig nevelik őket, s amikor nőni kezd, akkor jönnek hozzánk, hogy segítsünk. De az ember közelségét megszokott állatot nem lehet visszavinni a természetbe, mert ő ott már nem tud boldogulni.
Az ilyen extrém esetek figyelmeztetnek arra, hogy ha nem sérült állatot találunk, akkor hagyjuk ott, ahol van, s ne akarjuk megmenteni” – meséli az állatorvos.
A Milvus szakemberei nemrég madárfiókamentési akciót hajtottak végre, amikor Marosvásárhelyen egy sárgalábú sirályfióka kiesett a kb. 15 méter magasságban lévő fészkéből.
Egy sárgalábú sirályfiókán segítenek épp a Milvus szakemberei
Fotó: Facebook/Milvus Group
A fiókát meggyűrűzték és sikerült a fészek közelében egy biztonságos helyre tenni, ahonnan könnyedén tudta hívni szüleit. A felnőtt madarak sem várattak sokáig magukra, végig a madárvédők fölött köröztek, amíg a szakemberek a kicsi közelében tartózkodtak, majd védelmükbe vették fiókájukat.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!