
Csak akkor kell menteni a madarakat, ha azok tényleg veszélyben vannak
Fotó: Facebook/Milvus Group
Az ember által megmentett, fészekből kiesett madárfiókáknak, erdő szélén talált őzgidáknak nem több, mint öt százaléknyi esélyük van a túlélésre, éppen ezért nem is tanácsos azok megmentésére vállalkoznunk. De akkor mit tehetünk, ha védtelen fiókát, kisállatot találunk? A Milvus Madártani Egyesület és a Wets4Wild állatorvosi rendelő szakembereitől megtudjuk.
2018. június 06., 16:532018. június 06., 16:53
Az elmúlt napokban nagyon sokan vittek állatorvosi rendelőkbe fészekből kiesett madárfiókákat, s volt olyan eset is, amikor erdőszélen talált őzgidákat akartak megmenti jó szándékú arra-járók. Bár az emberek segítőkészségéről, jóindulatáról tesz bizonyságot a cselekedetük, ez sajnos nem jelenti azt, hogy helyesen is cselekednek, sok esetben csak ártana a védtelen állatoknak a „hőstettükkel”.
A Milvus elnöke, Papp Tamás azt tanácsolja, hogy
például azon a helyen, ahol találtuk, macska vagy kutya járhat, ami veszélyezteti a fióka épségét, életét. Ilyenkor is az a legjobb, ha a talált fiókát egy közeli bokor alá, a sűrű aljnövényzetbe vagy egy fa ágára helyezzük. A kis fióka ugyanis majd hívni fogja szüleit, s azok így könnyen rátalálnak, megmentik, míg ha elvisszük a helyéről a fiókát, már nem fogják megtalálni.
Papp Tamás, a Milvus elnöke
Fotó: Boda L. Gergely
A legtöbb jószándékú ember állatorvosi rendelőkbe viszi ilyenkor a talált madárfiókát, azonban még szakemberek mellett is nagyon kevés esélyük van a kis madaraknak túlélésre, hiszen nem lehet pontosan tudni, mit esznek, s ha igen, nem mindig lehet azt beszerezni.
– összegzett a szakember, aki azt tanácsolja, hogy mielőtt meg szeretnénk menteni egy madarat, hacsak nincs vészhelyzet, előbb hívjuk fel a Milvus szakembereit a 0265-264 726-os telefonszámon, s csak azután cselekedjünk. Marosvásárhelyen például sok feketerigó fészek van városszerte, s ezért nagyon sokan rigófiókát találnak a földön.
A Milvus biológusa, Komáromi Réka arra figyelmeztet, hogy míg egy madárfiókát meg lehet fogni, mert attól a szülei nem tagadják ki, nem hagyják magára, az őzgida esetében már más a helyzet.
mert általában az anyja, az őzsuta a közelében van, s vigyáz rá. Ha az ember ráteszi a kezét, a suta érezni fogja az idegen szagot, s nem fog többet vigyázni rá, elhagyja” – mutat rá a biológus.
Ha hozzáér az ember az őzgidához, az már nem fog kelleni az anyjának
Fotó: Milvus
A vadállatok kezelésével, gyógyításával is foglalkozó állatorvos, Borka István megjegyzi, az ember életben tudja esetleg tartani a megmentett fiókákat, de semmiképp nem tudja megtanítani őket repülni, vagy arra, hogyan viselkedjenek, ha felismerni a veszélyt. „Az is megtörténik, hogy az emberek fiókákat, vadállat kölyköket találnak, hetekig nevelik őket, s amikor nőni kezd, akkor jönnek hozzánk, hogy segítsünk. De az ember közelségét megszokott állatot nem lehet visszavinni a természetbe, mert ő ott már nem tud boldogulni.
Az ilyen extrém esetek figyelmeztetnek arra, hogy ha nem sérült állatot találunk, akkor hagyjuk ott, ahol van, s ne akarjuk megmenteni” – meséli az állatorvos.
A Milvus szakemberei nemrég madárfiókamentési akciót hajtottak végre, amikor Marosvásárhelyen egy sárgalábú sirályfióka kiesett a kb. 15 méter magasságban lévő fészkéből.
Egy sárgalábú sirályfiókán segítenek épp a Milvus szakemberei
Fotó: Facebook/Milvus Group
A fiókát meggyűrűzték és sikerült a fészek közelében egy biztonságos helyre tenni, ahonnan könnyedén tudta hívni szüleit. A felnőtt madarak sem várattak sokáig magukra, végig a madárvédők fölött köröztek, amíg a szakemberek a kicsi közelében tartózkodtak, majd védelmükbe vették fiókájukat.
Sokak számára nosztalgikus fogás a kocsonya: disznótorok, nagyszülői konyhák és hideg esték jutnak róla eszünkbe. A jól elkészített kocsonya egyszerre laktató és meglepően egészséges.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!