
Csak akkor kell menteni a madarakat, ha azok tényleg veszélyben vannak
Fotó: Facebook/Milvus Group
Az ember által megmentett, fészekből kiesett madárfiókáknak, erdő szélén talált őzgidáknak nem több, mint öt százaléknyi esélyük van a túlélésre, éppen ezért nem is tanácsos azok megmentésére vállalkoznunk. De akkor mit tehetünk, ha védtelen fiókát, kisállatot találunk? A Milvus Madártani Egyesület és a Wets4Wild állatorvosi rendelő szakembereitől megtudjuk.
2018. június 06., 16:532018. június 06., 16:53
Az elmúlt napokban nagyon sokan vittek állatorvosi rendelőkbe fészekből kiesett madárfiókákat, s volt olyan eset is, amikor erdőszélen talált őzgidákat akartak megmenti jó szándékú arra-járók. Bár az emberek segítőkészségéről, jóindulatáról tesz bizonyságot a cselekedetük, ez sajnos nem jelenti azt, hogy helyesen is cselekednek, sok esetben csak ártana a védtelen állatoknak a „hőstettükkel”.
A Milvus elnöke, Papp Tamás azt tanácsolja, hogy
például azon a helyen, ahol találtuk, macska vagy kutya járhat, ami veszélyezteti a fióka épségét, életét. Ilyenkor is az a legjobb, ha a talált fiókát egy közeli bokor alá, a sűrű aljnövényzetbe vagy egy fa ágára helyezzük. A kis fióka ugyanis majd hívni fogja szüleit, s azok így könnyen rátalálnak, megmentik, míg ha elvisszük a helyéről a fiókát, már nem fogják megtalálni.
Papp Tamás, a Milvus elnöke
Fotó: Boda L. Gergely
A legtöbb jószándékú ember állatorvosi rendelőkbe viszi ilyenkor a talált madárfiókát, azonban még szakemberek mellett is nagyon kevés esélyük van a kis madaraknak túlélésre, hiszen nem lehet pontosan tudni, mit esznek, s ha igen, nem mindig lehet azt beszerezni.
– összegzett a szakember, aki azt tanácsolja, hogy mielőtt meg szeretnénk menteni egy madarat, hacsak nincs vészhelyzet, előbb hívjuk fel a Milvus szakembereit a 0265-264 726-os telefonszámon, s csak azután cselekedjünk. Marosvásárhelyen például sok feketerigó fészek van városszerte, s ezért nagyon sokan rigófiókát találnak a földön.
A Milvus biológusa, Komáromi Réka arra figyelmeztet, hogy míg egy madárfiókát meg lehet fogni, mert attól a szülei nem tagadják ki, nem hagyják magára, az őzgida esetében már más a helyzet.
mert általában az anyja, az őzsuta a közelében van, s vigyáz rá. Ha az ember ráteszi a kezét, a suta érezni fogja az idegen szagot, s nem fog többet vigyázni rá, elhagyja” – mutat rá a biológus.
Ha hozzáér az ember az őzgidához, az már nem fog kelleni az anyjának
Fotó: Milvus
A vadállatok kezelésével, gyógyításával is foglalkozó állatorvos, Borka István megjegyzi, az ember életben tudja esetleg tartani a megmentett fiókákat, de semmiképp nem tudja megtanítani őket repülni, vagy arra, hogyan viselkedjenek, ha felismerni a veszélyt. „Az is megtörténik, hogy az emberek fiókákat, vadállat kölyköket találnak, hetekig nevelik őket, s amikor nőni kezd, akkor jönnek hozzánk, hogy segítsünk. De az ember közelségét megszokott állatot nem lehet visszavinni a természetbe, mert ő ott már nem tud boldogulni.
Az ilyen extrém esetek figyelmeztetnek arra, hogy ha nem sérült állatot találunk, akkor hagyjuk ott, ahol van, s ne akarjuk megmenteni” – meséli az állatorvos.
A Milvus szakemberei nemrég madárfiókamentési akciót hajtottak végre, amikor Marosvásárhelyen egy sárgalábú sirályfióka kiesett a kb. 15 méter magasságban lévő fészkéből.
Egy sárgalábú sirályfiókán segítenek épp a Milvus szakemberei
Fotó: Facebook/Milvus Group
A fiókát meggyűrűzték és sikerült a fészek közelében egy biztonságos helyre tenni, ahonnan könnyedén tudta hívni szüleit. A felnőtt madarak sem várattak sokáig magukra, végig a madárvédők fölött köröztek, amíg a szakemberek a kicsi közelében tartózkodtak, majd védelmükbe vették fiókájukat.
Csíkszentsimonban a hit megtartó erejét állította középpontba az a kiállításmegnyitóval és filmbemutatóval egybekötött esemény, amely a 20. századi erdélyi egyházi személyek sorsát idézte meg.
A hawaii csirkemell egy igazi klasszikus: egyszerre sós a sonkától és a sajttól, és kellemesen édes az ananásztól. Ráadásul szupergyorsan elkészül, így tökéletes választás egy rohanós hétköznapra vagy egy lusta vasárnapi ebédre is.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
szóljon hozzá!