Csak akkor kell menteni a madarakat, ha azok tényleg veszélyben vannak
Fotó: Facebook/Milvus Group
Az ember által megmentett, fészekből kiesett madárfiókáknak, erdő szélén talált őzgidáknak nem több, mint öt százaléknyi esélyük van a túlélésre, éppen ezért nem is tanácsos azok megmentésére vállalkoznunk. De akkor mit tehetünk, ha védtelen fiókát, kisállatot találunk? A Milvus Madártani Egyesület és a Wets4Wild állatorvosi rendelő szakembereitől megtudjuk.
2018. június 06., 16:532018. június 06., 16:53
Az elmúlt napokban nagyon sokan vittek állatorvosi rendelőkbe fészekből kiesett madárfiókákat, s volt olyan eset is, amikor erdőszélen talált őzgidákat akartak megmenti jó szándékú arra-járók. Bár az emberek segítőkészségéről, jóindulatáról tesz bizonyságot a cselekedetük, ez sajnos nem jelenti azt, hogy helyesen is cselekednek, sok esetben csak ártana a védtelen állatoknak a „hőstettükkel”.
A Milvus elnöke, Papp Tamás azt tanácsolja, hogy
például azon a helyen, ahol találtuk, macska vagy kutya járhat, ami veszélyezteti a fióka épségét, életét. Ilyenkor is az a legjobb, ha a talált fiókát egy közeli bokor alá, a sűrű aljnövényzetbe vagy egy fa ágára helyezzük. A kis fióka ugyanis majd hívni fogja szüleit, s azok így könnyen rátalálnak, megmentik, míg ha elvisszük a helyéről a fiókát, már nem fogják megtalálni.
Papp Tamás, a Milvus elnöke
Fotó: Boda L. Gergely
A legtöbb jószándékú ember állatorvosi rendelőkbe viszi ilyenkor a talált madárfiókát, azonban még szakemberek mellett is nagyon kevés esélyük van a kis madaraknak túlélésre, hiszen nem lehet pontosan tudni, mit esznek, s ha igen, nem mindig lehet azt beszerezni.
– összegzett a szakember, aki azt tanácsolja, hogy mielőtt meg szeretnénk menteni egy madarat, hacsak nincs vészhelyzet, előbb hívjuk fel a Milvus szakembereit a 0265-264 726-os telefonszámon, s csak azután cselekedjünk. Marosvásárhelyen például sok feketerigó fészek van városszerte, s ezért nagyon sokan rigófiókát találnak a földön.
A Milvus biológusa, Komáromi Réka arra figyelmeztet, hogy míg egy madárfiókát meg lehet fogni, mert attól a szülei nem tagadják ki, nem hagyják magára, az őzgida esetében már más a helyzet.
mert általában az anyja, az őzsuta a közelében van, s vigyáz rá. Ha az ember ráteszi a kezét, a suta érezni fogja az idegen szagot, s nem fog többet vigyázni rá, elhagyja” – mutat rá a biológus.
Ha hozzáér az ember az őzgidához, az már nem fog kelleni az anyjának
Fotó: Milvus
A vadállatok kezelésével, gyógyításával is foglalkozó állatorvos, Borka István megjegyzi, az ember életben tudja esetleg tartani a megmentett fiókákat, de semmiképp nem tudja megtanítani őket repülni, vagy arra, hogyan viselkedjenek, ha felismerni a veszélyt. „Az is megtörténik, hogy az emberek fiókákat, vadállat kölyköket találnak, hetekig nevelik őket, s amikor nőni kezd, akkor jönnek hozzánk, hogy segítsünk. De az ember közelségét megszokott állatot nem lehet visszavinni a természetbe, mert ő ott már nem tud boldogulni.
Az ilyen extrém esetek figyelmeztetnek arra, hogy ha nem sérült állatot találunk, akkor hagyjuk ott, ahol van, s ne akarjuk megmenteni” – meséli az állatorvos.
A Milvus szakemberei nemrég madárfiókamentési akciót hajtottak végre, amikor Marosvásárhelyen egy sárgalábú sirályfióka kiesett a kb. 15 méter magasságban lévő fészkéből.
Egy sárgalábú sirályfiókán segítenek épp a Milvus szakemberei
Fotó: Facebook/Milvus Group
A fiókát meggyűrűzték és sikerült a fészek közelében egy biztonságos helyre tenni, ahonnan könnyedén tudta hívni szüleit. A felnőtt madarak sem várattak sokáig magukra, végig a madárvédők fölött köröztek, amíg a szakemberek a kicsi közelében tartózkodtak, majd védelmükbe vették fiókájukat.
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
szóljon hozzá!