
Nem csak étrendváltozást, egy másik életfilozófiát is jelent a vegán táplálkozás
Enzim- és vitamindús, friss, főzés és sütés nélküli ételek elkészítésének lehetőségét mutatja be szerte a nagyvilágban a magyarországi Varga István „nyers séf”, mivel küldetésének tekinti, hogy másokkal is megossza azt a tudást, amelyet évek alatt gyűjtött össze. Legutóbb Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Nagyváradon tartott workshopot. Megnéztük, hogy mit ajánl a sült hús és a kolbász helyett.
2018. június 08., 15:302018. június 08., 15:30
2018. június 08., 17:042018. június 08., 17:04
A zöldségkrémleves, a cukkini spagetti aszalt-paradicsomos zöldségraguval, a mentás panna cotta és a vegán sajtkészítés fortélyaiba is szívesen beavatta az érdeklődőket Varga István séf, gasztrofilozófus és menzareformer. Húsz éve foglalkozik gasztronómiával, öt éven keresztül vezette Budapesten Magyarország legnagyobb nyersételes éttermét, ahol volt alkalma kikísérletezni azokat a különleges recepteket, amelyeket előadásain, workshopjain megmutat. Ezek a glutén- és laktózmentes vegán ételek magvakból, gyümölcsökből és zöldségekből készülnek, főzés és sütés nélkül, és csak a fantázia szab határt annak, hogy mi kerüljön bele egy-egy főfogásba, desszertbe. Míg annak idején ő is húst hússal evett, elmondása szerint évek óta nem fogyaszt olyan ételt, aminek „szeme van és vérzik”.
Varga István vegán séf
Youtube-csatornáján gondolatébresztő beszélgetésekkel segíti azokat, akik akár egészségi probléma, akár fogyás vagy önismereti fejlődésük miatt szeretnék beépíteni életükbe a nyers táplálkozást.
A zetelaki gyökerekkel rendelkező séffel első körben azt tisztáztuk, mi a különbség a vegetáriánus („vega”) és a vegán táplálkozás között. Mint mondta, a vegán táplálkozástani szempontból azt jelenti, hogy egyáltalán nem eszünk állati eredetű ételeket.
Az alapvegetáriánus ugyanaz, mint a vegán, csak eszik tejterméket – ez a lakto-vegetáriánus. Van, aki tojást is eszik – ez az ovo-vegetáriánus –, és van olyan is, aki halat is elfogyaszt. „Ez egy tágabb fogalom, és régebb óta ismert táplálkozási forma. A vegánság az elmúlt évtizedekben erősödött fel, többek között annak is köszönhetően, hogy sokan látják, hogy ezen a bolygón nem minden úgy alakul, ahogy kellene, és szeretnék, ha a természetes állapothoz visszatérnénk. Ez egy nagyon összetett dolog, mert ebben benne van a környezetvédelem is. Ha a szemétszigetekről szóló híradásokat nézzük, elgondolkodhatunk, hogy mit is tehet egy átlagember, és bizony, a táplálkozásunk által nagyon sok mindent tehetünk” – fejtette ki a nyersen elkészített ételek séfje.
Közönség és alapanyagok a csíkszeredai workshopon
Fotó: Péter Beáta
István a nyers konyhának a vegán ágát képviseli, itt három fő alapanyagcsoportot használnak: a zöldségeket, gyümölcsöket és magokat. A nyers táplálkozásnak, az úgynevezett enzimtáplálkozásnak az a lényege, hogy az étel nincs kitéve tartósan negyvenkét Celsius-fok fölötti hatásnak, ezért a zöldségekben, gyümölcsökben benne maradnak az enzimek – tudtuk meg.
„Az a lényege ennek a táplálkozási formának, hogy friss, vegán alapanyagokból enzimdús ételeket eszünk, ezáltal a szervezet nem a saját enzimkészletét használja, amely az anyagcserét segíti elő, hogy a folyamatosan változó testünket újjáépítse. Tehát nem az emésztésre lesz ez lekötve, hanem az ételekben természetesen jelenlevő enzimeknek köszönhetően könnyedebb lesz az emésztés.
Ételről lehet beszélgetni, de az az igazi, amikor az ember megkóstolja, kipróbálja, megismeri ezeket az ételeket. Ezért is járom nem csak Magyarországot, hanem egész Európát, hogy aki erre kíváncsi, ismerje meg, kóstolja meg és tanulja meg.”
Elkészült a milánói „spagetti”
Fotó: Péter Beáta
Rámutatott, ezek az ételek finomak és egészségesek, az évek alatt sok mindent sikerült a hagyományos gasztronómiából „átemelni”, akár töltött káposztát és csokitortát is lehet készíteni nyers recept szerint. „Erdélyben még közelebb vannak a természetes életmódhoz az emberek, Magyarországon a nagyvárosokban már elszakadtak a természetes életformától, és ez a táplálkozásban is megjelenik. Nagyon sok allergiás van, gluténérzékeny vagy laktózérzékeny, és ezekre keresnek megoldást, a szülő a gyerekének, vagy saját magának az adott személy.
Én több mint tizenöt éve nem eszek olyant, aminek szeme van és vérzik, és most lesz nyolc éve, hogy a nyers konyha jelentősen benne van az életemben. Nekem a végzettségem szakács, tizennégy éves korom óta konyhákban nőttem fel, végigjártam a ranglétrát. Volt szerencsém Magyarország legnagyobb nyers konyháján konyhafőnöknek lenni, és ott is sokat kísérleteztünk, felfedeztük ezeket a csodálatos nyers ételeket, hogy milyen lehetőségek vannak bennük” – fogalmazott Varga István.
Ízletes és tápláló étkek, állítja készítőjük
Fotó: Péter Beáta
Szerinte ha valaki leveti az előítéleteit, veszi a fáradtságot, hogy megismerje, megkóstolja, meglepve tapasztalja, hogy ezek ehető ételek, finomak, színesek. „Merni kell változtatni, van élet a salátán túl is. Sok mindenkinek az életét rendbe tudja tenni az, hogy friss alapanyagokból, enzimdús, vitamindús ételeket eszik. Sok embernek van emésztési problémája, erre is megoldás lehet. Nem azt mondom, hogy száz százalékban így kell enni, hanem meg kell ismerni, megtapasztalni, hogy az ő testében, és a jelenlegi egészségügyi állapotához ez hogyan viszonyul, és építse be a táplálkozásba, ha erre van igénye” – tanácsolta a séf.
Azt, hogy milyen százalékban lehet a nyersre építeni, függ az évszaktól, fizikai aktivitástól, a kortól, sőt a legfontosabb táplálkozásbeli dologtól: hogy kinek mi az életcélja. „Érdemesebb az életcélhoz igazítani a táplálkozást, mint a táplálkozás köré építeni az életünket. Senki nem attól lesz majd újra egészséges vagy boldog, mert elérte azt a százszázalékos táplálkozási formát.
– mondta Varga István.
Zöldségek, gyümölcsök és magok: a három fő alapanyagcsoport
És hogy mi változik? Gyakorlatilag minden. „A gondolkodás, a fizikai aktivitás, sokkal több energiája lesz az embernek, kevesebbet kell aludni. Ez hihetetlennek tűnik sok ember számára, de ez tényleg így van, és csak akkor fogja tudni megtapasztalni, ha kipróbálja. Sok emberben van félelem attól, hogy mi lesz, ha ezt eszi és issza. De gondoljunk bele józan paraszti ésszel, hogy mi lesz, hogyha zöldséget, gyümölcsöt, magot eszünk?
Elgondolkodtató, hogy 2018-ban hova jutott az emberiség. Megfulladunk a szemétbe, megbetegítjük magunkat műdolgokkal, műcitromot teszünk az ételekbe, de természetes citrommal reklámozzuk a tisztítószereket. Az emberiség egy fordulópontnál van, és egyre többen ébrednek fel” – véli a nyers étkek séfje.
Nemcsak ropogós, hanem pikánsan fűszeres is a buffalo csirkeszárny, ami akárcsak a KFC csirkemell, ízig-vérig amerikai fogás.
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
szóljon hozzá!