Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:06

Bukarestben kiütötte a Sportult a Sapientia U23

21:26

Elfogadta a kormány a közigazgatási reformról és a gazdaságélénkítésről szóló sürgősségi rendeleteket

21:24

Immár biztos, a Gyergyói Hoki Klub jut az első helyről a négyes döntőbe

20:57

Csíkszereda „mostohagyermeke” Csíkzsögöd

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Filmekbe illő autós üldözés zajlott szombat éjjel Csíkszeredában

Biztonsági okokból visszafordult és közel egy órát Bukarest felett körözött egy Hurghadába tartó repülőgép

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után

Több mint kétszáz elpusztult állat, és egy félholt szarvas, amit végül nem tudtak megmenteni

Ha így marad, nem tart ki a következő fűtési idény végéig a most meghosszabbított villanyszámla-támogatási program

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után

Filmekbe illő autós üldözés zajlott szombat éjjel Csíkszeredában

Már Székelyföldön is kitették a 8,2 lej fölötti gázolajárat – íme egy friss elemzés, hogy meddig mehet

Adókedvezményekről állapodott meg a kormánykoalíció

Csökkenő átoltottság, növekvő halálozás – az álhíreket okolja az egészségügyi miniszter

Nem csak otthon készülhet „házi lekvár”

Az igazi házilekvár ép, egészséges gyümölcsből készül

Fotó: Pixabay.com

Egy „becsületes” gondoskodó háziasszony pár éve még nem vetemedett volna arra, hogy lekvárt vásároljon. Megfőzte, elkészítette az ízeket, s úgy került az asztalra. Ma már ez sem igaz: egyre kevesebben egyre kevesebb lekvárt főznek, s egyre több az eladó. Az üzleti pár lejes dzsemek mellett azonban megjelentek azok a termelők, akik házi lekvárokat kínálnak: olyant, amilyent a nagymamánk is főzött, de olyant is, ami eddig eszünkbe sem jutott.

Szász Cs. Emese

2017. augusztus 31., 16:562017. augusztus 31., 16:56

2017. augusztus 31., 17:232017. augusztus 31., 17:23

A folyton rohanó élet és az egyre nagyobb kényelem iránti igény kettőse az, ami miatt jobban szeretjük a készen kapott dolgokat: nem csak pizzát jó rendelni vagy napi menüt egy ebéd helyett, hanem időnként még a lekvár beszerzése esetében is könnyebbnek tűnik, ha megvesszük. Miért? Mert nem kell pepecselni a gyümölcs tisztításával, nem kell idegeskedni azon, hogy mégis romlott gyümölcsöt „lopott” szatyrunkba az eladó, hogy mégsem elég édes a gyümölcs, nem kell órákat kavargatni a kályha mellett, és azon sem kell aggódni, hogy vajon megmarad-e az a befőtt.

Király Hajnal tavaly fogott neki a lekvárbiznisznek, máris hat díjnyertes finomsága van

Fotó: Szász Cs. Emese

De míg pár éve csak az üzleti lekvárokat lehetett volna alternatívaként megvásárolni, most már egyre több termelő fog neki az igazi házi lekvárok elkészítéséhez.

Ehhez mérten általában az ára is más, mint az üzletinek, de a magasabb összegért cserébe garantálják a száz százalék gyümölcsöt, s azt is, hogy nem kerül bele színezék, adalékanyag és egyéb, szervezetünknek nem tetsző dolog.

Hagyományos mellett ínyenc különlegességek is

Király Hajnal például kérésre fogott neki lekvárt főzni „nagyban is”. Évek óta szörpökkel foglalkozik, lekvárokat is mindig főzött, de csak otthonra, tavaly azonban kapott egy felkérést, hogy főzzön eladásra is.

„Tavaly csak a hagyományos lekvárokat főztem, de mivel már a házi szörpjeimmel is kísérletezgettem, kevertem őket, idén a lekvárokkal is próbálkoztam, s született is néhány igazi különlegesség”

– mondja Király Hajnal, aki idén már hat díjnyertes lekvárral is büszkélkedhet, miután megméretkezett egy szlovákiai nemzetközi lekvárversenyen. A feketeribizli-lekvárja például aranyérmes, a levendulás baracklekvárja, valamint a homoktövis-fekete ribizli párosítás ezüstérmes lett, míg a sárgadinnyés baracklekvár, a levendulás áfonyalekvár, valamint levendulás cseresznyelekvár bronzéremmel büszkélkedhet.

Nagyon friss lekvárpiac

Király Hajnal úgy látja, ezért is működik még ez az amúgy nagyon friss lekvárpiac, mert a hagyományosak mellett lekvárkülönlegességekre is szert lehet tenni így.

Fontos a küllem, még a lekvárok esetében is

Fotó: Szász Cs. Emese

„Én azt tapasztalom, sokan főznek egy-két lekvárt, barackot, epret, szilvát, mellé pedig vesznek néhány különlegességet. Én levendulát és mentát keverek a gyümölcsökhöz, már amihez talál, de a dinnyéből sem sokan főznek lekvárt, pedig nagyon jól lehet társítani más gyümölcsökkel” – magyarázza a lekvárkészítő, aki érdekes módon alig eszik lekvárt, a családja szerencsére mindegyiket szereti, de ő például csak a savanykásabb barackot kívánja meg, azt is csak ritkán. Lehet, az elkészítésükkel már telítődik.

„A lekvárjaim száz százalék gyümölcsből készülnek, kevés cukorral. Az a titkuk, hogy szívvel-lélekkel készülnek”

– mondja kérdésünkre Király Hajnal, aki immár tizenötféle lekvárt készít, de még így sem tud annyit készíteni, hogy kielégítse az ügyfelek igényeit. Mint mondja, az a baj, hogy majdnem minden gyümölcs egyszerre érik, gyakorlatilag egy-másfél hónap áll rendelkezésére ahhoz, hogy mindenféle lekvárt megfőzzön. Annyi ereje, energiája és ideje nincs, hogy mindegyikből annyi mennyiséget tudjon készíteni, hogy jövő májusban is legyen. Ez azonban – úgy véli – nem baj, mert a minőség akkor romlik el, amikor „ipari” mennyiségeket kezd az ember készíteni.

Hol lehet ezekhez a házi lekvárokhoz hozzájutni? Általában termelői és kézműves vásárokon találjuk meg a Hajnaléhoz hasonló lekvárokat. Nem hiányzik róluk a címke, a leírás, s hogy mutatósabb, gusztább legyen, mindenféle pöttyös, kockás papír vagy textil kerül a fémfedőre, hogy az mutasson a kamránkban is, ne csak a gyomrunkban. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, az ízvilág mellett fontos a küllem is. Még a lekvárok esetében is.

A dzsemet akár főzés nélkül is el lehet készíteni. A gyümölcs mellett petkint is tartalmaz

Fotó: Pixabay.com

Lekvár kisokos. Avagy hogyan nevezzelek?

Tegyünk egy kis rendet az elnevezések között! Mi a lekvár, melyik a dzsem, és hogy kerül ide az íz? Teljes a kavar a nevek körül. A Szem-szajnak.reblog.hu oldal a Wikipédiára utalva azt mondja, hogy a lekvár olyan sűrű pép, amely a gyümölcs cukorral vagy cukor nélkül történő főzése által jön létre. Főleg szilvából és sárgabarackból készítik a hagyományos házi lekvárt, amely tipikusan kelet-közép-európai étel. A cukornak nem csak az édesítésben, hanem a tartósításban is szerepe van. A kész (házi)lekvárt a felfőzés után lezárt befőttesüvegben „dunsztba” teszik, vagyis különféle, másra nem használt textíliával letakarják, illetve körbeveszik, és így hagyják lassan kihűlni.
De akkor mi a dzsem? Az is lekvár, csak másképp készül. A nyugat- és észak-európai eredetű dzsem abban különbözik a lekvártól, hogy gyümölcsdarabokat tartalmaz, és nem olyan homogén, mint a lekvár. A dzsemet főzés nélkül is lehet készíteni. A lekvár 100% gyümölcs (+cukor), míg a dzsem nem feltétlenül. A különbséget egy anyag jelentheti, ez a pektin. Ez felel a zselésedésért. A gyümölcsben található, ami gyümölcsfajtánként eltérő, és függ az érettségi foktól is. Minél több pektin található egy adott gyümölcsben, annál keményebb lesz a belőle készített lekvár. Azonban nem csak a gyümölcsben lévő pektint lehet használni, hanem vehetjük külső forrásból is. Ha ezt belekeverjük a hígabb lekvárba, rögtön sűrűbb lesz. És ezért lehet darabos a dzsem, mert a gyümölcsöt csak felforraljuk, az nem esik szét, szép darabos lesz. Ekkor keverjük bele a pektint, és már mehet is bele az üvegbe. Így nem csak darabosabb lesz, de sokkal jobban megőrzi a friss gyümölcs ízét.
Rögtön a dzsem mellé kell sorolni az ízt is. Ezt valaki úgy határozta meg, mint ami nem gyümölcsből, hanem gyümölcsléből készül pektin hozzáadásával.