
Kálnoky gróf Károly hercegtől is kap jótanácsokat
Fotó: Köntés Ernő
Kálnoky Tibor gróf 1989 után tért vissza Erdélybe a nyugat-európai emigrációból. A miklósvári kastély tulajdonosának mára sikerült visszaszereznie ősei birtokainak jó részét. Úgy érzi, ezáltal sikerült visszaadniuk valamit a mai társadalomnak. Erről is beszélgettünk vele.
2018. július 19., 16:302018. július 19., 16:30
– Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy a felújított miklósvári kastély igazi sztár a romániai médiában. De hogyan viszonyul a szűkebb térség, a falu az új látványossághoz?
– Miklósvár közössége nagyon büszke a kastélyára, és nagy lehetőséget lát benne a falu hírnevének öregbítésére. Amióta helyreállítottuk, Erdővidék térségének legjelentősebb turisztikai attrakciója lett a kastély. Ráadásul munkahelyeket is teremt, főleg nyáron, amikor több rendezvényt is tartunk vagy befogadunk, de régebben is a faluban élő emberek megélhetését segítette, most is sokan bedolgoznak onnan. A miklósvári emberek folyamatosan látogatják, már-már visszajárnak a kastélyba a barátaikkal, ismerőseikkel.
– Örömforrás vagy inkább mindennapos gond a kastély működtetése?
– Úgy gondolom, mindkettő, mivel igazán nagy munka eredményét láthatjuk benne nap mint nap. Úgy érzem, hogy
Ennek ellenére egy ilyen nagy és régi épületet – ha az anyagiakra gondolunk – nagyon nehéz fenntartani. Ezért szervezünk állandóan rendezvényeket.
– A magánkézben lévő műemlékek nem kapnak támogatást a román államtól, de ami ennél sokkal furcsább, az Európai Uniótól sem. Miért?
– Nem igazán tudom, nem értem az érvelésüket sem. Szerintem nem a tulajdonos személye a fontos, mert teljesen mindegy, hogy magánszemély, cég, szervezet vagy önkormányzat birtokolja az ingatlant; sokkal lényegesebb, hogy egy bejegyzett műemlékről van szó, hiszen az ilyen státusú épületekre írják ki és állapítják meg a támogatásokat. Sőt, magánszemélyeknek még nehezebb fenntartani egy műemlék épületet, nem beszélve a felújítás finanszírozásáról. Romániá-ban ez különösen fontos téma, mivel a visszaszolgáltatások révén sok műemlék került ismét magánkézbe, és szinte mindegyiket sürgősen fel kellene újítani.
A miklósvári felújított épület. A helyi közösség büszke kastélyára
Fotó: Szabó Tamás
– Ilyen körülmények között mit javasol azoknak az erdélyi vagy akár magyarországi kastély-, illetve műemlék-tulajdonosoknak, akiknek nincs elegendő anyagi hátterük a felújításhoz?
– Azt javaslom, hogy hozzanak létre egy alapítványt vagy egyesületet, amelynek a nevében pályázhatnak, mert más lehetőség nincs. Persze sok kiadással és bonyodalommal jár egy ilyet tető alá hozni, ráadásul a pályázás sem sikerül mindig, ennek ellenére kitartóan kell kihasználni minden felmerülő lehetőséget.
– Közismerten jó viszonyban van Károly brit trónörökössel. Kapott-e olyan tanácsot tőle, ami jól jött a kastély hasznosítása ügyében?
– Igen, őkirályi felsége nemrég hívott meg az egyik skóciai kastélyába, a Dumfries House-ba, amelyet megmentett az enyészettől és évek óta restaurál. Ezt a kastélyt megnyitotta a nagyközönség előtt, és egy mintagazdasággal segíti a működését, de esküvők és rendezvények szervezésével, tanfolyamokkal és sok más egyébbel is. Egyébként mindkettőnknek ez a téma a szenvedélyünk, minden alkalommal erről beszélgetünk és tárgyalunk, amikor találkozunk, mert aggaszt a kultúránk és természetünk rohamos pusztulása.
A cikk első közlésben a Magyar Időkben jelent meg.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!