
Kálnoky gróf Károly hercegtől is kap jótanácsokat
Fotó: Köntés Ernő
Kálnoky Tibor gróf 1989 után tért vissza Erdélybe a nyugat-európai emigrációból. A miklósvári kastély tulajdonosának mára sikerült visszaszereznie ősei birtokainak jó részét. Úgy érzi, ezáltal sikerült visszaadniuk valamit a mai társadalomnak. Erről is beszélgettünk vele.
2018. július 19., 16:302018. július 19., 16:30
– Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy a felújított miklósvári kastély igazi sztár a romániai médiában. De hogyan viszonyul a szűkebb térség, a falu az új látványossághoz?
– Miklósvár közössége nagyon büszke a kastélyára, és nagy lehetőséget lát benne a falu hírnevének öregbítésére. Amióta helyreállítottuk, Erdővidék térségének legjelentősebb turisztikai attrakciója lett a kastély. Ráadásul munkahelyeket is teremt, főleg nyáron, amikor több rendezvényt is tartunk vagy befogadunk, de régebben is a faluban élő emberek megélhetését segítette, most is sokan bedolgoznak onnan. A miklósvári emberek folyamatosan látogatják, már-már visszajárnak a kastélyba a barátaikkal, ismerőseikkel.
– Örömforrás vagy inkább mindennapos gond a kastély működtetése?
– Úgy gondolom, mindkettő, mivel igazán nagy munka eredményét láthatjuk benne nap mint nap. Úgy érzem, hogy
Ennek ellenére egy ilyen nagy és régi épületet – ha az anyagiakra gondolunk – nagyon nehéz fenntartani. Ezért szervezünk állandóan rendezvényeket.
– A magánkézben lévő műemlékek nem kapnak támogatást a román államtól, de ami ennél sokkal furcsább, az Európai Uniótól sem. Miért?
– Nem igazán tudom, nem értem az érvelésüket sem. Szerintem nem a tulajdonos személye a fontos, mert teljesen mindegy, hogy magánszemély, cég, szervezet vagy önkormányzat birtokolja az ingatlant; sokkal lényegesebb, hogy egy bejegyzett műemlékről van szó, hiszen az ilyen státusú épületekre írják ki és állapítják meg a támogatásokat. Sőt, magánszemélyeknek még nehezebb fenntartani egy műemlék épületet, nem beszélve a felújítás finanszírozásáról. Romániá-ban ez különösen fontos téma, mivel a visszaszolgáltatások révén sok műemlék került ismét magánkézbe, és szinte mindegyiket sürgősen fel kellene újítani.
A miklósvári felújított épület. A helyi közösség büszke kastélyára
Fotó: Szabó Tamás
– Ilyen körülmények között mit javasol azoknak az erdélyi vagy akár magyarországi kastély-, illetve műemlék-tulajdonosoknak, akiknek nincs elegendő anyagi hátterük a felújításhoz?
– Azt javaslom, hogy hozzanak létre egy alapítványt vagy egyesületet, amelynek a nevében pályázhatnak, mert más lehetőség nincs. Persze sok kiadással és bonyodalommal jár egy ilyet tető alá hozni, ráadásul a pályázás sem sikerül mindig, ennek ellenére kitartóan kell kihasználni minden felmerülő lehetőséget.
– Közismerten jó viszonyban van Károly brit trónörökössel. Kapott-e olyan tanácsot tőle, ami jól jött a kastély hasznosítása ügyében?
– Igen, őkirályi felsége nemrég hívott meg az egyik skóciai kastélyába, a Dumfries House-ba, amelyet megmentett az enyészettől és évek óta restaurál. Ezt a kastélyt megnyitotta a nagyközönség előtt, és egy mintagazdasággal segíti a működését, de esküvők és rendezvények szervezésével, tanfolyamokkal és sok más egyébbel is. Egyébként mindkettőnknek ez a téma a szenvedélyünk, minden alkalommal erről beszélgetünk és tárgyalunk, amikor találkozunk, mert aggaszt a kultúránk és természetünk rohamos pusztulása.
A cikk első közlésben a Magyar Időkben jelent meg.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!