
Péter József ötször volt a székelyudvarhelyi felnőtt csapat edzője, majd a sportiskola igazgatójaként vonult nyugdíjba
Fotó: Beliczay László
Ötször volt a felnőtt csapat edzője, rengeteg futballista került ki kezei alól, a sportiskola igazgatójaként vonult nyugdíjba. A háromszéki Péter József Székelyudvarhelyen élte le élete javát, itt lett ismert tanár, edző és igazgató, és itt hagyta rajta keze nyomát a térség labdarúgásán és sportéletén – múlt héten 75. életévét töltötte be. Róla olvashatnak a Székelyhon legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében.
2021. október 26., 10:382021. október 26., 10:38
Több mint ötven évvel ezelőtt, 1971 nyarán lényeges változások álltak be az akkori székelyudvarhelyi futballcsapat háza táján, hiszen amellett, hogy nevet és főtámogatót váltott, a vezetőség egy része és majd három idény után Băcuţ II. László vezetőedző is távozott. Az év júliusától a fiatal Péter József lett az akkor még UMTE vezetőedzője (a Textil név pár héttel később lett, ugyanis a város cérnagyára lett a csapat főtámogatója).
Péter József 1946. október 22-én született a Sepsiszentgyörgy melletti Gidófalvához tartozó Étfalván. Szentgyörgyön érettségizett, majd a bukaresti testnevelési főiskola elvégzése után, 1969. szeptember 1-jén került Székelyudvarhelyre, a mezőgazdasági iskolába testnevelő tanárnak. Mivel labdarúgóedzői képesítése is volt, 1971 nyarán az akkori futballcsapat vezetőségéből Zenglitzky András kérte fel edzőnek a fiatal tanárt. „Szabadságon voltam odahaza, Étfalván, ahol csak a paplakban volt telefon.
Senkit nem ismertem onnan, Széll Gábor elnök azt mondta, hogy Zenglitzky feladata az edzőkerítés, vele egyeztem meg” – emlékszik vissza Péter József, aki az udvarhelyi futball történetében az első szakképesítéssel rendelkező edző volt.
A Textil csapata 1972 nyarán: Ütő László, Papp István intéző, Vajna Csaba, Gergen Károly, Györfi László, László Gyula (László II.), László László (László I.), Gálovics László, Lukács Vencel, Borbély Albert, Péter József edző, guggolnak Laczkovics Ká
Fotó: Péter Jószef magánarchívuma
1971. július 20-án találkozott a csapattal, két nap múlva pedig már bemutatkozhatott nemcsak a keret, hanem a közönség előtt is, mégpedig a Budapesti Vörös Meteor Egyetértés elleni hazai barátságos mecscsen (2–3). A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
szóljon hozzá!