
Péter József ötször volt a székelyudvarhelyi felnőtt csapat edzője, majd a sportiskola igazgatójaként vonult nyugdíjba
Fotó: Beliczay László
Ötször volt a felnőtt csapat edzője, rengeteg futballista került ki kezei alól, a sportiskola igazgatójaként vonult nyugdíjba. A háromszéki Péter József Székelyudvarhelyen élte le élete javát, itt lett ismert tanár, edző és igazgató, és itt hagyta rajta keze nyomát a térség labdarúgásán és sportéletén – múlt héten 75. életévét töltötte be. Róla olvashatnak a Székelyhon legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében.
2021. október 26., 10:382021. október 26., 10:38
Több mint ötven évvel ezelőtt, 1971 nyarán lényeges változások álltak be az akkori székelyudvarhelyi futballcsapat háza táján, hiszen amellett, hogy nevet és főtámogatót váltott, a vezetőség egy része és majd három idény után Băcuţ II. László vezetőedző is távozott. Az év júliusától a fiatal Péter József lett az akkor még UMTE vezetőedzője (a Textil név pár héttel később lett, ugyanis a város cérnagyára lett a csapat főtámogatója).
Péter József 1946. október 22-én született a Sepsiszentgyörgy melletti Gidófalvához tartozó Étfalván. Szentgyörgyön érettségizett, majd a bukaresti testnevelési főiskola elvégzése után, 1969. szeptember 1-jén került Székelyudvarhelyre, a mezőgazdasági iskolába testnevelő tanárnak. Mivel labdarúgóedzői képesítése is volt, 1971 nyarán az akkori futballcsapat vezetőségéből Zenglitzky András kérte fel edzőnek a fiatal tanárt. „Szabadságon voltam odahaza, Étfalván, ahol csak a paplakban volt telefon.
Senkit nem ismertem onnan, Széll Gábor elnök azt mondta, hogy Zenglitzky feladata az edzőkerítés, vele egyeztem meg” – emlékszik vissza Péter József, aki az udvarhelyi futball történetében az első szakképesítéssel rendelkező edző volt.
A Textil csapata 1972 nyarán: Ütő László, Papp István intéző, Vajna Csaba, Gergen Károly, Györfi László, László Gyula (László II.), László László (László I.), Gálovics László, Lukács Vencel, Borbély Albert, Péter József edző, guggolnak Laczkovics Ká
Fotó: Péter Jószef magánarchívuma
1971. július 20-án találkozott a csapattal, két nap múlva pedig már bemutatkozhatott nemcsak a keret, hanem a közönség előtt is, mégpedig a Budapesti Vörös Meteor Egyetértés elleni hazai barátságos mecscsen (2–3). A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!