Nagy multú botanikus kert, mégis alig tudunk róla
Út a marosvásárhelyi botanikus kertbe. Hetven éve hozták létre, de alig ismerik
Fotó: Gálna Zoltán
Didaktikai, tudományos és társadalmi céllal hozták létre hetven évvel ezelőtt Marosvásárhelyen az orvosi egyetem udvarán lévő botanikus kertet. Bár évtizedek óta a város része, még a marosvásárhelyiek által is kevésbé ismert az oázis, pedig pár évvel ezelőtt Székelyföld hét csodájának egyike lett.
Simon Virág
2018. június 26., 15:452018. június 26., 15:45
2018. június 26., 16:252018. június 26., 16:25
Ha ismerőseinktől megkérdeznénk, tudják-e, hogy Marosvásárhelyen hol van a botanikus kert, sokan azt hinnék, ugratjuk őket, esetleg visszakérdeznének, a kolozsvári botanikus kertre gondolunk-e? Tény, a nevesebb és híresebb kolozsvári botanikus kertnél jóval kisebb, de a marosvásárhelyi is megér egy sétát.
Hol is van pontosan?
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem udvarán,
Háromnyelvű tábla jelzi a bejáratot, s késő délutánig bárki bemehet és sétálhat egyet, ha kedve tartja. Az útmutató táblák már csak román nyelvűek, a növények mellett pedig a latin elnevezés van feltüntetve. Ottjártunkkor is kertészek gondozták a teret, lenyesték az elnőtt bokrokat, öntöztek, s az új sétányokon látszik, hogy némiképp új ruhába öltöztették a hetven éves oázist.
Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem udvarán, a jelenlegi gyermekkórház háta mögött lehet „rátalálni” a botanikus kertre
Fotó: Gálna Zoltán
de a botanikus kert része a dendrológiai park is, amely 150-nél több őshonos és tájidegen fának és cserjének ad otthont. Több helyen padok, fedett árnyékos részek vannak kialakítva, így egy kellemes pihenőhely is lehet. Ezt is leginkább csak az orvosis egyetemisták tudják, akik közül néhánnyal ottjártunkkor találkoztunk is: egyikük sem a növényeket vizsgálgatta, hanem az árnyékban beszélgetett vagy magányosan készült a vizsgáira.
Háromnyelvű tábla jelzi a bejáratot, s késő délutánig bárki bemehet és sétálhat egyet, ha kedve tartja.
Fotó: Gálna Zoltán
A marosvásárhelyi botanikus kertet pár éve a Zöld Székelyföld Egyesület is felfedezte, amikor keresték Székelyföld 7 csodáját, s ide több Maros, Hargita és Kovászna megyei különleges területet, tájat is jelöltek, s kétfordulós szavazás után a botanikus kert is bekerült a hét csoda közé.
Hetven évvel ezelőtt
A kertet a magyarországi származású Jablonkay István földrajz és természetismeretes szakon végzett tanár hozta létre, aki a Kolozsvárról Marosvásárhelyre áthelyezett Általános Orvosi Karon tanított. Őt bízták meg 1948-ban a gyógyszerészeti növénytani tanszék megszervezésére és vezetésére. Dr. Csedő Károly akadémikus feljegyzéseiből kiderül, hogy
De a kert megtervezője szerint tudományos céljai is vannak a botanikus kertnek, hiszen tanulmányozni lehet a növények fejlődését, hatóanyagait. Nem utolsó sorban a botanikus kert felfrissítheti a munkában elfáradt embereket és fejlesztheti esztétikai érzéküket.
A botanikus kertet Jablonkay István tervezte és hozta létre 1948-ban
Fotó: Gálna Zoltán
A Botanikus Kertbizottság tagjai voltak: dr. Haranghy László egyetemi tanár, dékán, a kertbizottság elnöke, dr. Jablonkay István egyetemi adjunktus, a Botanikai Tanszék vezetője és a kertbizottság ügyvezetője, dr. Székely Károly egyetemi tanár, a Biológiai Intézet vezetője, Ádám Lajos gyakornok, Kovács Ibolya gyakornok, Somodi Árpád intézeti főkertész, Sütő István, az igazgatóság képviselője, Rácz Gábor gyakornok, a diákszervezet képviselője, Nagy Ödön nyugalmazott középiskolai tanár és botanikus, Csontos János okleveles mezőgazdász, tiszteletbeli tag, dr. Kopp Elemér érdemes egyetemi tanár, a farmakológiai tanszék vezetője, Hankó Zoltán egyetemi előadótanár, a galenika tanszék vezetője.
A különböző ismert és teljesen ismeretlen, egzotikus növényből összesen mintegy 800 található meg
Fotó: Gálna Zoltán
A szakemberek, a diákokkal együtt magvakat és növényeket gyűjtöttek, hétvégi kirándulások alkalmával a hátizsákokban hozták a talajjal együtt kiemelt növényeket és ültették el a kertben. A kolozsvári botanikus kerttől is kaptak példányokat, s folyamatosan fejlesztették a kertet.
Nem emlékeztek méltó módon
A botanikus kert alapításának hetven éves évfordulójára nemrég emlékeztek a MOGYÉ-n, számos hazai és nemzetközi meghívott jelenlétében. Amint Pokorny László a Sapientia EMTE botanikatanára, a MOGYE egykori diákja és doktorandusza elmondta, az ünnepségen kizárólag román és angol nyelven szólaltak fel, s épp csak megemlítették a botanikus kert alapítójának és munkatársainak nevét. „A meghívó, programfüzet és az előadások román és angol nyelven hangzottak el, sem a programfüzetben, sem az előadások kivonataiban nincs megemlítve, hogy ki is alapította ezt a kertet és hosszú évtizedekig ki gondozta, bővítette. A MOGYE vezetői a multikulturalitás szót olyan nagy előszeretettel emlegetik, de a gyakorlatban ez nem valósul meg. Sajnos” – mondta Pokorny László, aki hozzátette: éppen ezért fontos elmondani, hogy minél többen tudják, hogy ki is hozta létre a botanikus kertet. S hamarosan esedékes lesz a szintén az orvosi mellett levő, s a diákok fejlődése érdekékében létrehozott gyógynövénykert alapítási évfordulója is, s azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyógynövénykertet dr. Kopp Elemér professzor és dr. Rácz Gábor professzor hozták létre és fejlesztették.
Csíkszék
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!