Nagy multú botanikus kert, mégis alig tudunk róla
Út a marosvásárhelyi botanikus kertbe. Hetven éve hozták létre, de alig ismerik
Fotó: Gálna Zoltán
Didaktikai, tudományos és társadalmi céllal hozták létre hetven évvel ezelőtt Marosvásárhelyen az orvosi egyetem udvarán lévő botanikus kertet. Bár évtizedek óta a város része, még a marosvásárhelyiek által is kevésbé ismert az oázis, pedig pár évvel ezelőtt Székelyföld hét csodájának egyike lett.
Simon Virág
2018. június 26., 15:452018. június 26., 15:45
2018. június 26., 16:252018. június 26., 16:25
Ha ismerőseinktől megkérdeznénk, tudják-e, hogy Marosvásárhelyen hol van a botanikus kert, sokan azt hinnék, ugratjuk őket, esetleg visszakérdeznének, a kolozsvári botanikus kertre gondolunk-e? Tény, a nevesebb és híresebb kolozsvári botanikus kertnél jóval kisebb, de a marosvásárhelyi is megér egy sétát.
Hol is van pontosan?
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem udvarán,
Háromnyelvű tábla jelzi a bejáratot, s késő délutánig bárki bemehet és sétálhat egyet, ha kedve tartja. Az útmutató táblák már csak román nyelvűek, a növények mellett pedig a latin elnevezés van feltüntetve. Ottjártunkkor is kertészek gondozták a teret, lenyesték az elnőtt bokrokat, öntöztek, s az új sétányokon látszik, hogy némiképp új ruhába öltöztették a hetven éves oázist.
Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem udvarán, a jelenlegi gyermekkórház háta mögött lehet „rátalálni” a botanikus kertre
Fotó: Gálna Zoltán
de a botanikus kert része a dendrológiai park is, amely 150-nél több őshonos és tájidegen fának és cserjének ad otthont. Több helyen padok, fedett árnyékos részek vannak kialakítva, így egy kellemes pihenőhely is lehet. Ezt is leginkább csak az orvosis egyetemisták tudják, akik közül néhánnyal ottjártunkkor találkoztunk is: egyikük sem a növényeket vizsgálgatta, hanem az árnyékban beszélgetett vagy magányosan készült a vizsgáira.
Háromnyelvű tábla jelzi a bejáratot, s késő délutánig bárki bemehet és sétálhat egyet, ha kedve tartja.
Fotó: Gálna Zoltán
A marosvásárhelyi botanikus kertet pár éve a Zöld Székelyföld Egyesület is felfedezte, amikor keresték Székelyföld 7 csodáját, s ide több Maros, Hargita és Kovászna megyei különleges területet, tájat is jelöltek, s kétfordulós szavazás után a botanikus kert is bekerült a hét csoda közé.
Hetven évvel ezelőtt
A kertet a magyarországi származású Jablonkay István földrajz és természetismeretes szakon végzett tanár hozta létre, aki a Kolozsvárról Marosvásárhelyre áthelyezett Általános Orvosi Karon tanított. Őt bízták meg 1948-ban a gyógyszerészeti növénytani tanszék megszervezésére és vezetésére. Dr. Csedő Károly akadémikus feljegyzéseiből kiderül, hogy
De a kert megtervezője szerint tudományos céljai is vannak a botanikus kertnek, hiszen tanulmányozni lehet a növények fejlődését, hatóanyagait. Nem utolsó sorban a botanikus kert felfrissítheti a munkában elfáradt embereket és fejlesztheti esztétikai érzéküket.
A botanikus kertet Jablonkay István tervezte és hozta létre 1948-ban
Fotó: Gálna Zoltán
A Botanikus Kertbizottság tagjai voltak: dr. Haranghy László egyetemi tanár, dékán, a kertbizottság elnöke, dr. Jablonkay István egyetemi adjunktus, a Botanikai Tanszék vezetője és a kertbizottság ügyvezetője, dr. Székely Károly egyetemi tanár, a Biológiai Intézet vezetője, Ádám Lajos gyakornok, Kovács Ibolya gyakornok, Somodi Árpád intézeti főkertész, Sütő István, az igazgatóság képviselője, Rácz Gábor gyakornok, a diákszervezet képviselője, Nagy Ödön nyugalmazott középiskolai tanár és botanikus, Csontos János okleveles mezőgazdász, tiszteletbeli tag, dr. Kopp Elemér érdemes egyetemi tanár, a farmakológiai tanszék vezetője, Hankó Zoltán egyetemi előadótanár, a galenika tanszék vezetője.
A különböző ismert és teljesen ismeretlen, egzotikus növényből összesen mintegy 800 található meg
Fotó: Gálna Zoltán
A szakemberek, a diákokkal együtt magvakat és növényeket gyűjtöttek, hétvégi kirándulások alkalmával a hátizsákokban hozták a talajjal együtt kiemelt növényeket és ültették el a kertben. A kolozsvári botanikus kerttől is kaptak példányokat, s folyamatosan fejlesztették a kertet.
Nem emlékeztek méltó módon
A botanikus kert alapításának hetven éves évfordulójára nemrég emlékeztek a MOGYÉ-n, számos hazai és nemzetközi meghívott jelenlétében. Amint Pokorny László a Sapientia EMTE botanikatanára, a MOGYE egykori diákja és doktorandusza elmondta, az ünnepségen kizárólag román és angol nyelven szólaltak fel, s épp csak megemlítették a botanikus kert alapítójának és munkatársainak nevét. „A meghívó, programfüzet és az előadások román és angol nyelven hangzottak el, sem a programfüzetben, sem az előadások kivonataiban nincs megemlítve, hogy ki is alapította ezt a kertet és hosszú évtizedekig ki gondozta, bővítette. A MOGYE vezetői a multikulturalitás szót olyan nagy előszeretettel emlegetik, de a gyakorlatban ez nem valósul meg. Sajnos” – mondta Pokorny László, aki hozzátette: éppen ezért fontos elmondani, hogy minél többen tudják, hogy ki is hozta létre a botanikus kertet. S hamarosan esedékes lesz a szintén az orvosi mellett levő, s a diákok fejlődése érdekékében létrehozott gyógynövénykert alapítási évfordulója is, s azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyógynövénykertet dr. Kopp Elemér professzor és dr. Rácz Gábor professzor hozták létre és fejlesztették.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!