Nagy multú botanikus kert, mégis alig tudunk róla
Út a marosvásárhelyi botanikus kertbe. Hetven éve hozták létre, de alig ismerik
Fotó: Gálna Zoltán
Didaktikai, tudományos és társadalmi céllal hozták létre hetven évvel ezelőtt Marosvásárhelyen az orvosi egyetem udvarán lévő botanikus kertet. Bár évtizedek óta a város része, még a marosvásárhelyiek által is kevésbé ismert az oázis, pedig pár évvel ezelőtt Székelyföld hét csodájának egyike lett.
Simon Virág
2018. június 26., 15:452018. június 26., 15:45
2018. június 26., 16:252018. június 26., 16:25
Ha ismerőseinktől megkérdeznénk, tudják-e, hogy Marosvásárhelyen hol van a botanikus kert, sokan azt hinnék, ugratjuk őket, esetleg visszakérdeznének, a kolozsvári botanikus kertre gondolunk-e? Tény, a nevesebb és híresebb kolozsvári botanikus kertnél jóval kisebb, de a marosvásárhelyi is megér egy sétát.
Hol is van pontosan?
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem udvarán,
Háromnyelvű tábla jelzi a bejáratot, s késő délutánig bárki bemehet és sétálhat egyet, ha kedve tartja. Az útmutató táblák már csak román nyelvűek, a növények mellett pedig a latin elnevezés van feltüntetve. Ottjártunkkor is kertészek gondozták a teret, lenyesték az elnőtt bokrokat, öntöztek, s az új sétányokon látszik, hogy némiképp új ruhába öltöztették a hetven éves oázist.
Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem udvarán, a jelenlegi gyermekkórház háta mögött lehet „rátalálni” a botanikus kertre
Fotó: Gálna Zoltán
de a botanikus kert része a dendrológiai park is, amely 150-nél több őshonos és tájidegen fának és cserjének ad otthont. Több helyen padok, fedett árnyékos részek vannak kialakítva, így egy kellemes pihenőhely is lehet. Ezt is leginkább csak az orvosis egyetemisták tudják, akik közül néhánnyal ottjártunkkor találkoztunk is: egyikük sem a növényeket vizsgálgatta, hanem az árnyékban beszélgetett vagy magányosan készült a vizsgáira.
Háromnyelvű tábla jelzi a bejáratot, s késő délutánig bárki bemehet és sétálhat egyet, ha kedve tartja.
Fotó: Gálna Zoltán
A marosvásárhelyi botanikus kertet pár éve a Zöld Székelyföld Egyesület is felfedezte, amikor keresték Székelyföld 7 csodáját, s ide több Maros, Hargita és Kovászna megyei különleges területet, tájat is jelöltek, s kétfordulós szavazás után a botanikus kert is bekerült a hét csoda közé.
Hetven évvel ezelőtt
A kertet a magyarországi származású Jablonkay István földrajz és természetismeretes szakon végzett tanár hozta létre, aki a Kolozsvárról Marosvásárhelyre áthelyezett Általános Orvosi Karon tanított. Őt bízták meg 1948-ban a gyógyszerészeti növénytani tanszék megszervezésére és vezetésére. Dr. Csedő Károly akadémikus feljegyzéseiből kiderül, hogy
De a kert megtervezője szerint tudományos céljai is vannak a botanikus kertnek, hiszen tanulmányozni lehet a növények fejlődését, hatóanyagait. Nem utolsó sorban a botanikus kert felfrissítheti a munkában elfáradt embereket és fejlesztheti esztétikai érzéküket.
A botanikus kertet Jablonkay István tervezte és hozta létre 1948-ban
Fotó: Gálna Zoltán
A Botanikus Kertbizottság tagjai voltak: dr. Haranghy László egyetemi tanár, dékán, a kertbizottság elnöke, dr. Jablonkay István egyetemi adjunktus, a Botanikai Tanszék vezetője és a kertbizottság ügyvezetője, dr. Székely Károly egyetemi tanár, a Biológiai Intézet vezetője, Ádám Lajos gyakornok, Kovács Ibolya gyakornok, Somodi Árpád intézeti főkertész, Sütő István, az igazgatóság képviselője, Rácz Gábor gyakornok, a diákszervezet képviselője, Nagy Ödön nyugalmazott középiskolai tanár és botanikus, Csontos János okleveles mezőgazdász, tiszteletbeli tag, dr. Kopp Elemér érdemes egyetemi tanár, a farmakológiai tanszék vezetője, Hankó Zoltán egyetemi előadótanár, a galenika tanszék vezetője.
A különböző ismert és teljesen ismeretlen, egzotikus növényből összesen mintegy 800 található meg
Fotó: Gálna Zoltán
A szakemberek, a diákokkal együtt magvakat és növényeket gyűjtöttek, hétvégi kirándulások alkalmával a hátizsákokban hozták a talajjal együtt kiemelt növényeket és ültették el a kertben. A kolozsvári botanikus kerttől is kaptak példányokat, s folyamatosan fejlesztették a kertet.
Nem emlékeztek méltó módon
A botanikus kert alapításának hetven éves évfordulójára nemrég emlékeztek a MOGYÉ-n, számos hazai és nemzetközi meghívott jelenlétében. Amint Pokorny László a Sapientia EMTE botanikatanára, a MOGYE egykori diákja és doktorandusza elmondta, az ünnepségen kizárólag román és angol nyelven szólaltak fel, s épp csak megemlítették a botanikus kert alapítójának és munkatársainak nevét. „A meghívó, programfüzet és az előadások román és angol nyelven hangzottak el, sem a programfüzetben, sem az előadások kivonataiban nincs megemlítve, hogy ki is alapította ezt a kertet és hosszú évtizedekig ki gondozta, bővítette. A MOGYE vezetői a multikulturalitás szót olyan nagy előszeretettel emlegetik, de a gyakorlatban ez nem valósul meg. Sajnos” – mondta Pokorny László, aki hozzátette: éppen ezért fontos elmondani, hogy minél többen tudják, hogy ki is hozta létre a botanikus kertet. S hamarosan esedékes lesz a szintén az orvosi mellett levő, s a diákok fejlődése érdekékében létrehozott gyógynövénykert alapítási évfordulója is, s azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyógynövénykertet dr. Kopp Elemér professzor és dr. Rácz Gábor professzor hozták létre és fejlesztették.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete
Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve
Vargabéles
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Vargabéles
Őszi befőzés
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Őszi befőzés
Uborkás limonádé – videó
Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről
Gesztenyés-krémsajtos sütemény
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
Gesztenyés-krémsajtos sütemény
Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
Vajbabos sertésragu – videó
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
Vajbabos sertésragu – videó
A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!