Múlttemetés jeltelen sírokba: kalákában zajlik a történelemmásítás
Bakó Antal plébános naponta bejárja a temetőt, tudja, mit kell megváltoztatni
Fotó: Balázs Katalin
Nemrég Gyergyóremetén mérték fel az örmények sírhelyeit. Név szerint számon akarják tartani azokat, akik az őshazából érkezve itt éltek bármikor és bármennyit is. Kicsit hátrébb, a temető végében az őshonos székelyek kőkeresztjei halomban. Kegyelet helyett burján övezi. Remete nem a kivétel, hanem a szokás erősítője.
Balázs Katalin
2018. augusztus 02., 12:102018. augusztus 02., 12:10
Azt mondják, elég nagy baj, hogy elfordítottuk fejünket a haláltól. A haldoklót kórházba dugtuk, az elhunytat az otthonból a hidegházba száműztük, a sírhantokhoz pedig csak világításkor zarándokolunk. Ha egy hozzátartozónk kilép a földi világból, a sírhely és sírkő megválasztására nagy gondot fordítunk.
Árnyékában, tőle akár csak tíz centire, feliratát eltakarva ott van a dédapa kőkeresztje... És ez még a jobbik eset, sokszor harc árán marad talpon az emlékjel.
Remetei fejfák
Fotó: Balázs Katalin
Ha egy idegen településre érkezel, látogass el a temetőjébe, az mesél a közösségről. A gyergyószéki temetők mondó kedvükben vannak. Remetén a kert tövében vette fel a gaz a kőkereszteket, Ditróban a régi temetőben megadta magát a múlt, sok az „elesett”. A jelenről Csomafalván a temetőszabályzat árulkodik, mintegy előrevetítve, hogy mi várható Gyergyószentmiklóson.
– tájékoztat Puskás Emil temetőgondnok. Hozzáteszi: 13 év telt el azóta, hogy az egyház visszakapta az államtól a temetőt, a sírhelyek megváltása húsz évre történt. Hét év múlva derül ki, melyek a sorsukra hagyott sírok, akkor döntenek, ha másnak adják a sírhelyet, mi lesz a régi keresztfákkal.
Szabályzat adta védelem Csomafalván
Csomafalván az hírlik, „huncutok az ácsok”. Nem egy eset volt, hogy hozzátartozók vélték feleslegesnek az ósdi fejfát, újra, szebbre, nagyobbra cserélve.
A köveknek nincs gazdájuk, lassan föld alá kerülnek, mint azok, akiknek nevét, emlékét őrzik
Fotó: Balázs Katalin
Eltűnhettek így értékes kőkeresztek, hiszen a Ferencz Antal plébános által öt éve megfogalmazott temetőszabályzatban ez áll: „A temetőben, az 50 évnél idősebb síremlékek védettek. (...) A régi sírkövet az új sírkeretre vissza kell állítani.” Továbbá a nyilvánosan studírozható szabályzat része az is, hogy „a sírra vonatkozólag a temetés után elveszít minden jogot az odatemetett leszármazottja, ha 10 évig nem gondozta a sírt.”
további sorsa szintén nyomtatásban rögzített: „Az egyháztanács a kellő megfontolás után megbízza a mindenkori plébánost, hogy a temető területén területrendezési munkálatokat végeztethessen. Az előzetes feltétele – a főhatóság engedélye –, hogy a síremlékek megmaradjanak eredeti helyükön vagy sorba rakva egy kijelölt helyre kerüljenek.”
Ditró: múlt a földön és föld alatt
– foglalta össze a ditrói helyzetet Baróti László Sándor plébános. 25–30, hozzátartozó nélküli sírkő hever a temető közepén. A plébános tudja, hogy például Csíkkarcfalván a hasonlókat a temetőkertnek támasztották sorjában, de ennek a temetőnek még kerítése sincs. Pályázati kiírás, illetve Ditró közösségének összefogása és áldozatvállalása lehetne a megmentő. Romkert készülhetne, illetve a felépülő ravatalozó eresze alá, a padok közé kerülhetnének, ez is pénzfüggő, főleg hogy szakember kell, aki a darabokra tört köveket összeilleszti.
Ditróban múlandó a múlt
Fotó: Balázs Katalin
Baróti így fogalmazott: „Ezeknek a köveknek nincs gazdájuk, lassan föld alá kerülnek, mint azok, akiknek nevét, emlékét őrzik.”
Függőleges világban
A remetei temető akkora, hogy mire a plébános bejárja, éppen egy rózsafüzért tud végigmondani. Az első részben a vágyott sírhelyek, a végében itt is sírkőhalom található. A kerítés alkalmatlan arra, hogy bármit nekitámasszanak. Bakó Antal, aki 2009-től plébános Remetén, példákat mutat arra, hogy a legrégebbi parcellákban, melyekbe leginkább temetkezni szeretnének a helybéliek, miként szorul a „kínai fekete márvány” mögé a patinás kőkereszt. Sok helyen olyan közel, hogy feliratára sem lehet rálátni.
A temetőkert végében lévő halmot, mint mondja, ő úgy örökölte. Az előtte szolgáló idejéből maradt.
– mondta a plébános. A régi, még álló keresztek közül sok a gazdátlan, feliratukat Laczkó-Szentmiklósi Endre történelemtanár szokta újrafesteni. A dőlésnek indulókat a bérmálkozó fiatalokkal állíttatja függőlegesbe a lelkipásztor.
Rend van a temetőben,
Immár parcella van a sírkövek számára is. Felszámolják, ígéri a plébános. A világháborús hősök tere mögött, a területhatár mentén lesz a végső helyük.
Vajon kié lehetett?
Fotó: Balázs Katalin
Két régi kő mutatja már, merre kell folytatni a munkát, melyre rögvest sor kerül, mihelyt a temetőt körbekerítik. Jelenleg a kellő pénzalap fele van a pap zsebében. Bakó Antal hangsúlyozta: nagyra tartja az emlékjeleket, a „gyomlálás” tilalom alatt áll. Úri temetőt tervez, gondja lesz arra, hogy a múlt ne kerüljön jeltelen sírba: „Ami lehetséges, mindent megteszek, s mivel én vagyok itt a főnök, minden lehetséges.”
Tükörkeresőben
Itt nyugszik.. – olvasható az egyik sírkövön. A folytatásra rádőlt a másik, azt pedig egy harmadik fedi. Van egy kő, rajta keretbe foglalt portré volt valamikor. Szilánkok maradtak, csak egy homlok, egy szem az emberből, aki lehetett családapa, Remetét védő katona, tutajos, de tanító is.
Egy lelkigyakorlat jut eszembe: az egyháztól eltávolodó fiatalságnak szervezték. A teremben csak egy koporsó volt. A pap arra buzdította a jelenlévőket, tartsák meg az egyház temetését, ha már úgysem kell nekik. Búcsúzzanak el tőle egyesével, a koporsó fölé hajolva. Aki belenézett, saját arcát látta meg. A koporsóba egy tükör volt beletéve. Ha temetőben járva kidőlt, halomba rakott sírkövet látnak, nézzék meg jobban, nincs-e egy tükör valamelyik oldalán.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!