Mindenszentek és halottak napja. Melyik mit jelent?
Mindenszentek napján világítunk, de halottak napja csak másnap van
Fotó: Sándor Csilla
Mindenszentek napján világítunk, de halottak napja csak másnap van. Bár nem ugyanaz az ünnep, van köze egymáshoz: időben is, lényegében is. A világítás szokása azonban ennél is érdekesebb. Az ünnepek jelentésének letisztázására Szénégető István katolikus lelkipásztort kértük fel.
A katolikus egyháznak egy évszázadok során kialakult kalendáriuma van, amely rögzíti az ünnepeket is, fejtette ki a lelkipásztor. „A Jézus Krisztussal kapcsolatos ünnepek mellett – amelyeket Urunk fő ünnepeinek nevez az egyház – január 1-től december 31-éig mi majdnem minden nap a szenteknek a mennyei születésnapját ünnepeljük, vagyis azt a napot, amikor a Földön meghalt.
– magyarázta az ünnep lényegét a plébános, aki szerint a november elsejei mindenszentek ünnepe jó alkalom arra is, hogy a mi életünkön elgondolkodva magasra tegyük a távlatokat.
Napszálltával kezdődik az ünnep
A katolikus lelkipásztor szerint a november elsejei mindenszentek ünnepe és a november 2-ai halottak napja úgy keveredik, hogy egymást követik az ünnepek, és ha rögtön másnap van egy hasonló rangú ünnep, akkor
„Ezért a mindenszentek estéjén, napszálltakor mi már a halottak napjára is hangolódunk. De azt már nem is kell említeni, hogy a kettő lényege szerint össze is tartozik” – fogalmazott Szénégető István, aki szerint az egyház ilyenkor a képviselőin keresztül ott van a temetőkben, ott imádkozik.
Nem a halottaknak világítunk, hanem az élőknek
Fotó: Sándor Csilla
A temetőbe azért is megyünk, hogy az igének a fényénél emlékezzünk, annak csak külső fénye a sírokon megnyújtott gyertya. „Nyilván nem a halottaknak világítunk, hanem magunknak, hogy emlékezzünk arra, hogy van egy örök világosság, egy örök fény, ami a menyországra utal. Tehát a világítással tudatosítjuk azt, hogy ha sötétségben élsz, akkor meg vagy hívva a világosságra” – hangsúlyozta a katolikus lelkipásztor.
Több mint ezer éve
A holtakról való megemlékezés az ókereszténység kora óta, a 3. századtól minden liturgiában megtalálható volt. Az egyházban először 998-ban ünnepelték. Cluny-i Szent Odilo bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is.
Az emberek ilyenkor általában meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját. Gyertyákat, mécseseket gyújtanak, és virágot visznek. E hagyományok célja eredetileg az volt, hogy a kiszabadult lelkek újra visszataláljanak a maguk sírjába, szívesen maradjanak lakhelyükben, és ne kísértsék az élőket. Régen ugyanis a keresztények közül is sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból. Ezért szokás volt, hogy nekik is megterítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy a hazalátogató lelkek eligazodjanak a házban.
Az emberek ilyenkor általában meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját
Fotó: Gábos Albin
Az eredetileg katolikus ünnepet és népi hagyományait más felekezetek is átvették. Így nemcsak a katolikus hívek ünnepe, hanem a reformáció több felekezete is elfogadta. Az evangélikusok és az unitáriusok hivatalosan is elismerték. A reformátusok szokásjog alapján, a templomon kívül emlékeznek meg az elhunytakról.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Kolbászos-tojásos lecsó – videó
A lecsónál egyszerűbb és jobb magyaros étel talán nem is létezik. A napérlelte paradicsom és paprika tele van vitaminnal és tápanyaggal.
Kolbászos-tojásos lecsó – videó
A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete
Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve
Vargabéles
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Vargabéles
Őszi befőzés
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Őszi befőzés
Uborkás limonádé – videó
Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről
Gesztenyés-krémsajtos sütemény
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
Gesztenyés-krémsajtos sütemény
Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
Vajbabos sertésragu – videó
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
Vajbabos sertésragu – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!