Hirdetés
Hirdetés

Mindenszentek és halottak napja. Melyik mit jelent?

Mindenszentek napján világítunk, de halottak napja csak másnap van •  Fotó: Sándor Csilla

Mindenszentek napján világítunk, de halottak napja csak másnap van

Fotó: Sándor Csilla

Mindenszentek napján világítunk, de halottak napja csak másnap van. Bár nem ugyanaz az ünnep, van köze egymáshoz: időben is, lényegében is. A világítás szokása azonban ennél is érdekesebb. Az ünnepek jelentésének letisztázására Szénégető István katolikus lelkipásztort kértük fel.

Szász Cs. Emese

Szász Cs. Emese

2018. október 31., 16:592018. október 31., 16:59

A katolikus egyháznak egy évszázadok során kialakult kalendáriuma van, amely rögzíti az ünnepeket is, fejtette ki a lelkipásztor. „A Jézus Krisztussal kapcsolatos ünnepek mellett – amelyeket Urunk fő ünnepeinek nevez az egyház – január 1-től december 31-éig mi majdnem minden nap a szenteknek a mennyei születésnapját ünnepeljük, vagyis azt a napot, amikor a Földön meghalt.

Idézet
Mindenszentek ünnepén, november elsején azonban azokról a szentekről emlékezünk meg, akiknek nincsen külön ünnepe a naptárban, ezek között vannak olyan történelmi személyiségek, akiknek az élete bármikor kutatható. Kanonizált szentek, Róma, a szentszék valamikor őket a szentek sorába emelte, de közéjük tartozhatnak azok a névtelen szentek is, akikről soha senki nem emlékezik meg: itt lehetnek a mi nagyszüleink, szüleink, akikről mi szubjektíven azt gondolhatjuk, hogy annyira szép életet éltek, annyi mindent tudnánk tőlünk tanulni, hogy ott lenne a helyük a szentek között”

– magyarázta az ünnep lényegét a plébános, aki szerint a november elsejei mindenszentek ünnepe jó alkalom arra is, hogy a mi életünkön elgondolkodva magasra tegyük a távlatokat.

Hirdetés

Napszálltával kezdődik az ünnep

A katolikus lelkipásztor szerint a november elsejei mindenszentek ünnepe és a november 2-ai halottak napja úgy keveredik, hogy egymást követik az ünnepek, és ha rögtön másnap van egy hasonló rangú ünnep, akkor

a zsidó-keresztény hagyományban mindig az előző estével, vagyis a napszálltával elkezdődik az ünnep.

„Ezért a mindenszentek estéjén, napszálltakor mi már a halottak napjára is hangolódunk. De azt már nem is kell említeni, hogy a kettő lényege szerint össze is tartozik” – fogalmazott Szénégető István, aki szerint az egyház ilyenkor a képviselőin keresztül ott van a temetőkben, ott imádkozik.

Nem a halottaknak világítunk, hanem az élőknek •  Fotó: Sándor Csilla Galéria

Nem a halottaknak világítunk, hanem az élőknek

Fotó: Sándor Csilla

A temetőbe azért is megyünk, hogy az igének a fényénél emlékezzünk, annak csak külső fénye a sírokon megnyújtott gyertya. „Nyilván nem a halottaknak világítunk, hanem magunknak, hogy emlékezzünk arra, hogy van egy örök világosság, egy örök fény, ami a menyországra utal. Tehát a világítással tudatosítjuk azt, hogy ha sötétségben élsz, akkor meg vagy hívva a világosságra” – hangsúlyozta a katolikus lelkipásztor.

Több mint ezer éve

A holtakról való megemlékezés az ókereszténység kora óta, a 3. századtól minden liturgiában megtalálható volt. Az egyházban először 998-ban ünnepelték. Cluny-i Szent Odilo bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is.

A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé.

Az emberek ilyenkor általában meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját. Gyertyákat, mécseseket gyújtanak, és virágot visznek. E hagyományok célja eredetileg az volt, hogy a kiszabadult lelkek újra visszataláljanak a maguk sírjába, szívesen maradjanak lakhelyükben, és ne kísértsék az élőket. Régen ugyanis a keresztények közül is sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból. Ezért szokás volt, hogy nekik is megterítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy a hazalátogató lelkek eligazodjanak a házban.

Az emberek ilyenkor általában meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját •  Fotó: Gábos Albin Galéria

Az emberek ilyenkor általában meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját

Fotó: Gábos Albin

Az eredetileg katolikus ünnepet és népi hagyományait más felekezetek is átvették. Így nemcsak a katolikus hívek ünnepe, hanem a reformáció több felekezete is elfogadta. Az evangélikusok és az unitáriusok hivatalosan is elismerték. A reformátusok szokásjog alapján, a templomon kívül emlékeznek meg az elhunytakról.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 07., vasárnap

Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában

Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.

Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában
Hirdetés
2025. december 06., szombat

Házi granola – videó

A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.

Házi granola – videó
Házi granola – videó
2025. december 06., szombat

Házi granola – videó

2025. december 05., péntek

Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád

A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.

Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
2025. december 05., péntek

Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád

2025. december 05., péntek

Gyors és finom almás sütemény

A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.

Gyors és finom almás sütemény
Gyors és finom almás sütemény
2025. december 05., péntek

Gyors és finom almás sütemény

Hirdetés
2025. december 04., csütörtök

Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen

A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.

Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
2025. december 03., szerda

Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva

A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.

Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
2025. december 03., szerda

Mátrai borzaska – videó

A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.

Mátrai borzaska – videó
Mátrai borzaska – videó
2025. december 03., szerda

Mátrai borzaska – videó

Hirdetés
2025. december 02., kedd

Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély

Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.

Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
2025. december 02., kedd

Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások

A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.

Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások
2025. december 01., hétfő

Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett

Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.

Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Hirdetés