Hirdetés
Hirdetés

Mindenszentek és halottak napja. Melyik mit jelent?

Mindenszentek napján világítunk, de halottak napja csak másnap van •  Fotó: Sándor Csilla

Mindenszentek napján világítunk, de halottak napja csak másnap van

Fotó: Sándor Csilla

Mindenszentek napján világítunk, de halottak napja csak másnap van. Bár nem ugyanaz az ünnep, van köze egymáshoz: időben is, lényegében is. A világítás szokása azonban ennél is érdekesebb. Az ünnepek jelentésének letisztázására Szénégető István katolikus lelkipásztort kértük fel.

Szász Cs. Emese

Szász Cs. Emese

2018. október 31., 16:592018. október 31., 16:59

A katolikus egyháznak egy évszázadok során kialakult kalendáriuma van, amely rögzíti az ünnepeket is, fejtette ki a lelkipásztor. „A Jézus Krisztussal kapcsolatos ünnepek mellett – amelyeket Urunk fő ünnepeinek nevez az egyház – január 1-től december 31-éig mi majdnem minden nap a szenteknek a mennyei születésnapját ünnepeljük, vagyis azt a napot, amikor a Földön meghalt.

Idézet
Mindenszentek ünnepén, november elsején azonban azokról a szentekről emlékezünk meg, akiknek nincsen külön ünnepe a naptárban, ezek között vannak olyan történelmi személyiségek, akiknek az élete bármikor kutatható. Kanonizált szentek, Róma, a szentszék valamikor őket a szentek sorába emelte, de közéjük tartozhatnak azok a névtelen szentek is, akikről soha senki nem emlékezik meg: itt lehetnek a mi nagyszüleink, szüleink, akikről mi szubjektíven azt gondolhatjuk, hogy annyira szép életet éltek, annyi mindent tudnánk tőlünk tanulni, hogy ott lenne a helyük a szentek között”

– magyarázta az ünnep lényegét a plébános, aki szerint a november elsejei mindenszentek ünnepe jó alkalom arra is, hogy a mi életünkön elgondolkodva magasra tegyük a távlatokat.

Napszálltával kezdődik az ünnep

A katolikus lelkipásztor szerint a november elsejei mindenszentek ünnepe és a november 2-ai halottak napja úgy keveredik, hogy egymást követik az ünnepek, és ha rögtön másnap van egy hasonló rangú ünnep, akkor

Hirdetés

a zsidó-keresztény hagyományban mindig az előző estével, vagyis a napszálltával elkezdődik az ünnep.

„Ezért a mindenszentek estéjén, napszálltakor mi már a halottak napjára is hangolódunk. De azt már nem is kell említeni, hogy a kettő lényege szerint össze is tartozik” – fogalmazott Szénégető István, aki szerint az egyház ilyenkor a képviselőin keresztül ott van a temetőkben, ott imádkozik.

Nem a halottaknak világítunk, hanem az élőknek •  Fotó: Sándor Csilla Galéria

Nem a halottaknak világítunk, hanem az élőknek

Fotó: Sándor Csilla

A temetőbe azért is megyünk, hogy az igének a fényénél emlékezzünk, annak csak külső fénye a sírokon megnyújtott gyertya. „Nyilván nem a halottaknak világítunk, hanem magunknak, hogy emlékezzünk arra, hogy van egy örök világosság, egy örök fény, ami a menyországra utal. Tehát a világítással tudatosítjuk azt, hogy ha sötétségben élsz, akkor meg vagy hívva a világosságra” – hangsúlyozta a katolikus lelkipásztor.

Több mint ezer éve

A holtakról való megemlékezés az ókereszténység kora óta, a 3. századtól minden liturgiában megtalálható volt. Az egyházban először 998-ban ünnepelték. Cluny-i Szent Odilo bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is.

A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé.

Az emberek ilyenkor általában meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját. Gyertyákat, mécseseket gyújtanak, és virágot visznek. E hagyományok célja eredetileg az volt, hogy a kiszabadult lelkek újra visszataláljanak a maguk sírjába, szívesen maradjanak lakhelyükben, és ne kísértsék az élőket. Régen ugyanis a keresztények közül is sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból. Ezért szokás volt, hogy nekik is megterítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy a hazalátogató lelkek eligazodjanak a házban.

Az emberek ilyenkor általában meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját •  Fotó: Gábos Albin Galéria

Az emberek ilyenkor általában meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját

Fotó: Gábos Albin

Az eredetileg katolikus ünnepet és népi hagyományait más felekezetek is átvették. Így nemcsak a katolikus hívek ünnepe, hanem a reformáció több felekezete is elfogadta. Az evangélikusok és az unitáriusok hivatalosan is elismerték. A reformátusok szokásjog alapján, a templomon kívül emlékeznek meg az elhunytakról.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 18., szombat

Hit és helytállás a történelem árnyékában – bemutatták az Erdély arcai és harcai című filmet

Csíkszentsimonban a hit megtartó erejét állította középpontba az a kiállításmegnyitóval és filmbemutatóval egybekötött esemény, amely a 20. századi erdélyi egyházi személyek sorsát idézte meg.

Hit és helytállás a történelem árnyékában – bemutatták az Erdély arcai és harcai című filmet
Hirdetés
2026. április 18., szombat

Hawaii csirkemell – videó

A hawaii csirkemell egy igazi klasszikus: egyszerre sós a sonkától és a sajttól, és kellemesen édes az ananásztól. Ráadásul szupergyorsan elkészül, így tökéletes választás egy rohanós hétköznapra vagy egy lusta vasárnapi ebédre is.

Hawaii csirkemell – videó
Hawaii csirkemell – videó
2026. április 18., szombat

Hawaii csirkemell – videó

2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.

Hétköznapi eszem-iszom
Hétköznapi eszem-iszom
2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

2026. április 16., csütörtök

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról

Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt

Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
2026. április 16., csütörtök

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje

A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
2026. április 15., szerda

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai

Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Hirdetés
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.

Hagymás tört burgonya – videó
Hagymás tört burgonya – videó
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...

Ferencz Imre: Száz
Ferencz Imre: Száz
2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

2026. április 14., kedd

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek

A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
Hirdetés