
Moldován Sándor a kilencből három magyar kutyafajtát is tenyészt
Fotó: Vásárhelyi Forgatag
Idén a hungarikumok sorába emelték a magyar kutyafajtákat is, azt a kilencet, amely a magyar ember évszázados tenyésztői munkájának eredménye. Ennek ellenére nem mindenki ismeri ezeket, a Magyar Kutyafajták Romániai Klubjának az is az egyik fő célkitűzése, hogy megismertesse ezeket az ebeket a nagyközönséggel.
2017. augusztus 29., 15:492017. augusztus 29., 15:49
Magyar embernek magyar kutyát – ez lehet a Magyar Kutyafajták Romániai Klobjának végső célja, de addig is egyelőre népszerűsíteni szeretnék az elismert kilenc magyar kutyafajtát. „Ezeknek a fajtáknak a kialakulása több száz éves tenyésztő munka eredménye, az őseink, a juhászok szelektálták, tenyésztették őket úgy, hogy az megfeleljen a munkára. Nagyon egyszerű kutyának tűnik például a kuvasz, mégis szigorú standardja van, hogy milyen színű a szőre, a szája, a bőre. Azért fehér, hogy a juhász éjjel könnyen megkülönböztesse a farkastól, ugyanis a kuvasz őrző eb. A terelő kutyák mindenféle színűek, puli, pumi, mudi, mind terelő család, kistestűek, gyorsak, csipkedik oldalról a nyájat, úgy terelgetik őket a megfelelő irányba” – magyarázza az egyesület képviselője, Moldován Sándor, aki Marosszentgyörgyön maga is kutyatenyésztéssel foglalkozik. A kilenc magyar kutyafajtából három típus van neki: kuvasz, puli és komondor.
Moldován Sándor úgy véli, a szervezetük egyik fő célkitűzése, hogy megismertesse az emberekkel ezeket a fajtákat, és népszerűsítse is őket, hogy magyar embernek magyar kutyája legyen.
– mondja a tenyésztő. Hozzáteszi: ezek azért is különleges fajták, mert a második világháború után a kihalás veszélyeztette a komondort és a kuvaszt is, az akkori budapesti állatkert fogadott be néhány példányt, abból indult a tenyésztés újra, mondhatni nulláról.
A Magyar Kutyafajták Romániai Klubja többek közt kiállításokon, kutyabemutatókon ismerteti az ebeket, a Gézengúzok Gyerekfesztiválon vagy a Vásárhelyi Forgatagon találkozhattunk ilyen példányokkal, s miközben megsimogatjuk, megcsodáljuk, meg is ismerhetjük őket.
A terelő kutyák kicsik és gyorsak...
Fotó: Vásárhelyi Forgatag
... de barátságosak is
Fotó: Vásárhelyi Forgatag
Világszerte az egyik legismertebb magyar vadászkutya a rövidszőrű magyar vizsla
Fotó: Vásárhelyi Forgatag
A magyar agár őshonos nemzeti kutyafajtánk, amely Magyarországon alakult ki
Fotó: Vásárhelyi Forgatag
Ezek a kutyafajták őseink többszázéves tudatos és célszerű tenyésztői munkájának eredményei, amelyek megőrzése és ápolása rajtunk múlik – mondja Moldován Sándor, miközben elismeri, hogy ezek a kutyák lassan elveszítik eredeti ösztöneiket, rendeltetéseiket, ugyanis nem arra használják, amire valók: nyájőrzésre, terelésre, vadászatra. Sokszor csak kiállításokra járnak velük. Főleg Magyarországon nincs lehetőség a rendeltetésnek megfelelően használni, éppen ezért sok esetben hozzánk telepítenek őshonos juhászkutyákat, hogy aktívan dolgozzanak az esztenán.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
szóljon hozzá!