
Moldován Sándor a kilencből három magyar kutyafajtát is tenyészt
Fotó: Vásárhelyi Forgatag
Idén a hungarikumok sorába emelték a magyar kutyafajtákat is, azt a kilencet, amely a magyar ember évszázados tenyésztői munkájának eredménye. Ennek ellenére nem mindenki ismeri ezeket, a Magyar Kutyafajták Romániai Klubjának az is az egyik fő célkitűzése, hogy megismertesse ezeket az ebeket a nagyközönséggel.
2017. augusztus 29., 15:492017. augusztus 29., 15:49
Magyar embernek magyar kutyát – ez lehet a Magyar Kutyafajták Romániai Klobjának végső célja, de addig is egyelőre népszerűsíteni szeretnék az elismert kilenc magyar kutyafajtát. „Ezeknek a fajtáknak a kialakulása több száz éves tenyésztő munka eredménye, az őseink, a juhászok szelektálták, tenyésztették őket úgy, hogy az megfeleljen a munkára. Nagyon egyszerű kutyának tűnik például a kuvasz, mégis szigorú standardja van, hogy milyen színű a szőre, a szája, a bőre. Azért fehér, hogy a juhász éjjel könnyen megkülönböztesse a farkastól, ugyanis a kuvasz őrző eb. A terelő kutyák mindenféle színűek, puli, pumi, mudi, mind terelő család, kistestűek, gyorsak, csipkedik oldalról a nyájat, úgy terelgetik őket a megfelelő irányba” – magyarázza az egyesület képviselője, Moldován Sándor, aki Marosszentgyörgyön maga is kutyatenyésztéssel foglalkozik. A kilenc magyar kutyafajtából három típus van neki: kuvasz, puli és komondor.
Moldován Sándor úgy véli, a szervezetük egyik fő célkitűzése, hogy megismertesse az emberekkel ezeket a fajtákat, és népszerűsítse is őket, hogy magyar embernek magyar kutyája legyen.
– mondja a tenyésztő. Hozzáteszi: ezek azért is különleges fajták, mert a második világháború után a kihalás veszélyeztette a komondort és a kuvaszt is, az akkori budapesti állatkert fogadott be néhány példányt, abból indult a tenyésztés újra, mondhatni nulláról.
A Magyar Kutyafajták Romániai Klubja többek közt kiállításokon, kutyabemutatókon ismerteti az ebeket, a Gézengúzok Gyerekfesztiválon vagy a Vásárhelyi Forgatagon találkozhattunk ilyen példányokkal, s miközben megsimogatjuk, megcsodáljuk, meg is ismerhetjük őket.
A terelő kutyák kicsik és gyorsak...
Fotó: Vásárhelyi Forgatag
... de barátságosak is
Fotó: Vásárhelyi Forgatag
Világszerte az egyik legismertebb magyar vadászkutya a rövidszőrű magyar vizsla
Fotó: Vásárhelyi Forgatag
A magyar agár őshonos nemzeti kutyafajtánk, amely Magyarországon alakult ki
Fotó: Vásárhelyi Forgatag
Ezek a kutyafajták őseink többszázéves tudatos és célszerű tenyésztői munkájának eredményei, amelyek megőrzése és ápolása rajtunk múlik – mondja Moldován Sándor, miközben elismeri, hogy ezek a kutyák lassan elveszítik eredeti ösztöneiket, rendeltetéseiket, ugyanis nem arra használják, amire valók: nyájőrzésre, terelésre, vadászatra. Sokszor csak kiállításokra járnak velük. Főleg Magyarországon nincs lehetőség a rendeltetésnek megfelelően használni, éppen ezért sok esetben hozzánk telepítenek őshonos juhászkutyákat, hogy aktívan dolgozzanak az esztenán.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
szóljon hozzá!