
Moldován Sándor a kilencből három magyar kutyafajtát is tenyészt
Fotó: Vásárhelyi Forgatag
Idén a hungarikumok sorába emelték a magyar kutyafajtákat is, azt a kilencet, amely a magyar ember évszázados tenyésztői munkájának eredménye. Ennek ellenére nem mindenki ismeri ezeket, a Magyar Kutyafajták Romániai Klubjának az is az egyik fő célkitűzése, hogy megismertesse ezeket az ebeket a nagyközönséggel.
2017. augusztus 29., 15:492017. augusztus 29., 15:49
Magyar embernek magyar kutyát – ez lehet a Magyar Kutyafajták Romániai Klobjának végső célja, de addig is egyelőre népszerűsíteni szeretnék az elismert kilenc magyar kutyafajtát. „Ezeknek a fajtáknak a kialakulása több száz éves tenyésztő munka eredménye, az őseink, a juhászok szelektálták, tenyésztették őket úgy, hogy az megfeleljen a munkára. Nagyon egyszerű kutyának tűnik például a kuvasz, mégis szigorú standardja van, hogy milyen színű a szőre, a szája, a bőre. Azért fehér, hogy a juhász éjjel könnyen megkülönböztesse a farkastól, ugyanis a kuvasz őrző eb. A terelő kutyák mindenféle színűek, puli, pumi, mudi, mind terelő család, kistestűek, gyorsak, csipkedik oldalról a nyájat, úgy terelgetik őket a megfelelő irányba” – magyarázza az egyesület képviselője, Moldován Sándor, aki Marosszentgyörgyön maga is kutyatenyésztéssel foglalkozik. A kilenc magyar kutyafajtából három típus van neki: kuvasz, puli és komondor.
Moldován Sándor úgy véli, a szervezetük egyik fő célkitűzése, hogy megismertesse az emberekkel ezeket a fajtákat, és népszerűsítse is őket, hogy magyar embernek magyar kutyája legyen.
– mondja a tenyésztő. Hozzáteszi: ezek azért is különleges fajták, mert a második világháború után a kihalás veszélyeztette a komondort és a kuvaszt is, az akkori budapesti állatkert fogadott be néhány példányt, abból indult a tenyésztés újra, mondhatni nulláról.
A Magyar Kutyafajták Romániai Klubja többek közt kiállításokon, kutyabemutatókon ismerteti az ebeket, a Gézengúzok Gyerekfesztiválon vagy a Vásárhelyi Forgatagon találkozhattunk ilyen példányokkal, s miközben megsimogatjuk, megcsodáljuk, meg is ismerhetjük őket.
A terelő kutyák kicsik és gyorsak...
Fotó: Vásárhelyi Forgatag
... de barátságosak is
Fotó: Vásárhelyi Forgatag
Világszerte az egyik legismertebb magyar vadászkutya a rövidszőrű magyar vizsla
Fotó: Vásárhelyi Forgatag
A magyar agár őshonos nemzeti kutyafajtánk, amely Magyarországon alakult ki
Fotó: Vásárhelyi Forgatag
Ezek a kutyafajták őseink többszázéves tudatos és célszerű tenyésztői munkájának eredményei, amelyek megőrzése és ápolása rajtunk múlik – mondja Moldován Sándor, miközben elismeri, hogy ezek a kutyák lassan elveszítik eredeti ösztöneiket, rendeltetéseiket, ugyanis nem arra használják, amire valók: nyájőrzésre, terelésre, vadászatra. Sokszor csak kiállításokra járnak velük. Főleg Magyarországon nincs lehetőség a rendeltetésnek megfelelően használni, éppen ezért sok esetben hozzánk telepítenek őshonos juhászkutyákat, hogy aktívan dolgozzanak az esztenán.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!