
A ZanZa tagjai év végére tervezik megjelentetni első lemezüket
Fotó: Pálfy Sándor
Másfél éve alakult Sepsiszentgyörgyön a ZanZa nevű rockzenekar, amely nemrég tette közzé második, Tedd meg! című szerzeményét a YouTube videómegosztón. A részletekről és tervekről Kovács Istvánnal, a zenekar dalszerző-gitáros-énekesével beszélgettünk.
2023. január 25., 18:392023. január 25., 18:39
2023. január 25., 18:402023. január 25., 18:40
– Mikor alakult a zenekar?
– 2021 novemberében keresett meg Kátai Jocó dobos és Lovas Lala basszusgitáros a zenekaralapítás ötletével, és azonnal rábólintottam.
– Miért éppen ZanZa?
– A zanza egyfajta talizmán, mely úgy készült, hogy az észak-amerikai őslakos indiánok az ellenség fejét összezsugorították, ugyanakkor irodalmi művek kivonatát, a lényeg összefoglalását is jelenti. Mi is lényegre törően fogalmazunk zenénkben, erre is utal a név.
– Két videóval támogatott saját szerzeményt láthatunk a zenekar YouTube-csatornáján. Kizárólag saját dalokban gondolkodtok?
– Igen, ezt rögtön az elején eldöntöttük.
– Miről szólnak a dalaitok?
– Minden inspirál, ami velem vagy a környezetemmel történik, a dalok sokszor az én nézőpontomból mesélnek el egy történetet. Vannak olyan számaim is, amelyek reakciók a világ történéseire. Minden zeneszám, amit írtam, a lenyomata annak, ahogyan egy adott helyzetben egy adott dologgal kapcsolatban éreztem.
– Szövegíróként és dalszerzőként kik voltak rád hatással?
– A jó zenével és remek, már-már a költészet határát súroló szöveggel összerakott produkciókat szeretem igazán. Robert Plant a Led Zeppelinből csodálatos szövegeket írt. De James Hetfield a Metallicából ugyancsak remek szövegíró és természetesen a néhai Lemmy is a Motörheadből, aki zseni volt e téren. Ami a zenét illeti, sok kedvencem van, főként az amerikai rock and roll vonalról érkező gitárosok voltak rám hatással kezdetben.
– Sok dal lapul a zenekar tarsolyában?
– Annyi dalom van megírva, hogy szerintem három–négy évbe beletelne, ha leülnék rögzíteni azokat. A ZanZával hét számot készítettünk el teljesen. Folyamatosan rögzítjük a dalainkat, a soron következőt vélhetően tavasszal tesszük közzé.
– Rockzenekar nem létezhet koncertezés nélkül. Ez alul gondolom, a ZanZa sem kivétel.
– Lemezekben és koncertekben gondolkodunk. Egy zenekar akkor jó, ha koncerten remek teljesítményt nyújt. Mi megpróbálunk jó koncertzenekar lenni. Nem siettük el a koncertezést, előbb rendesen fel akartunk készülni, illetve a tömeg érdeklődését felkelteni a dalokkal. Tavaly Kézdivásárhelyen, a Rockkarácsonyon megvolt az első fellépésünk.
A közeljövőben ismét közönség elé állunk, több koncertünk szervezés alatt van. Szeretnénk bejárni nemcsak Erdélyt, hanem országhatáron innen és túl minden magyarlakta vidéket, ahol értik és érzik ezt a zenét.
– Kit céloz meg a zenétek és várható-e ZanZa-lemez?
– Mindenkit, korhatártól függetlenül. Olyan dolgokról írok, amit mindenki át tud érezni, amelyekkel mindenki találkozott élete folyamán. Ez az egész lényege: nemtől, vallási hovatartozástól, szexuális irányultságtól, politikai nézetektől függetlenül a mi zenénk mindenkihez szól. A két eddig megjelent dalunk eléggé eltérő, a másodiknak kicsit spirituálisabb a szövege, és itt jegyezném meg, hogy, bár a zenekar egy jól behatárolt műfajon belül mozog, feszegetjük a határokat:
– Koncertszervezés terén van-e külső segítsége a zenekarnak?
– Mind a hárman különféle projektekben játszunk a ZanZa mellett, és ez korábban is így volt, szóval van egy kapcsolati tőkénk, sok szakmabélit, koncertszervezőt ismerünk, így egyelőre mi intézzük ezt a dolgot.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!