
A ZanZa tagjai év végére tervezik megjelentetni első lemezüket
Fotó: Pálfy Sándor
Másfél éve alakult Sepsiszentgyörgyön a ZanZa nevű rockzenekar, amely nemrég tette közzé második, Tedd meg! című szerzeményét a YouTube videómegosztón. A részletekről és tervekről Kovács Istvánnal, a zenekar dalszerző-gitáros-énekesével beszélgettünk.
2023. január 25., 18:392023. január 25., 18:39
2023. január 25., 18:402023. január 25., 18:40
– Mikor alakult a zenekar?
– 2021 novemberében keresett meg Kátai Jocó dobos és Lovas Lala basszusgitáros a zenekaralapítás ötletével, és azonnal rábólintottam.
– Miért éppen ZanZa?
– A zanza egyfajta talizmán, mely úgy készült, hogy az észak-amerikai őslakos indiánok az ellenség fejét összezsugorították, ugyanakkor irodalmi művek kivonatát, a lényeg összefoglalását is jelenti. Mi is lényegre törően fogalmazunk zenénkben, erre is utal a név.
– Két videóval támogatott saját szerzeményt láthatunk a zenekar YouTube-csatornáján. Kizárólag saját dalokban gondolkodtok?
– Igen, ezt rögtön az elején eldöntöttük.
– Miről szólnak a dalaitok?
– Minden inspirál, ami velem vagy a környezetemmel történik, a dalok sokszor az én nézőpontomból mesélnek el egy történetet. Vannak olyan számaim is, amelyek reakciók a világ történéseire. Minden zeneszám, amit írtam, a lenyomata annak, ahogyan egy adott helyzetben egy adott dologgal kapcsolatban éreztem.
– Szövegíróként és dalszerzőként kik voltak rád hatással?
– A jó zenével és remek, már-már a költészet határát súroló szöveggel összerakott produkciókat szeretem igazán. Robert Plant a Led Zeppelinből csodálatos szövegeket írt. De James Hetfield a Metallicából ugyancsak remek szövegíró és természetesen a néhai Lemmy is a Motörheadből, aki zseni volt e téren. Ami a zenét illeti, sok kedvencem van, főként az amerikai rock and roll vonalról érkező gitárosok voltak rám hatással kezdetben.
– Sok dal lapul a zenekar tarsolyában?
– Annyi dalom van megírva, hogy szerintem három–négy évbe beletelne, ha leülnék rögzíteni azokat. A ZanZával hét számot készítettünk el teljesen. Folyamatosan rögzítjük a dalainkat, a soron következőt vélhetően tavasszal tesszük közzé.
– Rockzenekar nem létezhet koncertezés nélkül. Ez alul gondolom, a ZanZa sem kivétel.
– Lemezekben és koncertekben gondolkodunk. Egy zenekar akkor jó, ha koncerten remek teljesítményt nyújt. Mi megpróbálunk jó koncertzenekar lenni. Nem siettük el a koncertezést, előbb rendesen fel akartunk készülni, illetve a tömeg érdeklődését felkelteni a dalokkal. Tavaly Kézdivásárhelyen, a Rockkarácsonyon megvolt az első fellépésünk.
A közeljövőben ismét közönség elé állunk, több koncertünk szervezés alatt van. Szeretnénk bejárni nemcsak Erdélyt, hanem országhatáron innen és túl minden magyarlakta vidéket, ahol értik és érzik ezt a zenét.
– Kit céloz meg a zenétek és várható-e ZanZa-lemez?
– Mindenkit, korhatártól függetlenül. Olyan dolgokról írok, amit mindenki át tud érezni, amelyekkel mindenki találkozott élete folyamán. Ez az egész lényege: nemtől, vallási hovatartozástól, szexuális irányultságtól, politikai nézetektől függetlenül a mi zenénk mindenkihez szól. A két eddig megjelent dalunk eléggé eltérő, a másodiknak kicsit spirituálisabb a szövege, és itt jegyezném meg, hogy, bár a zenekar egy jól behatárolt műfajon belül mozog, feszegetjük a határokat:
– Koncertszervezés terén van-e külső segítsége a zenekarnak?
– Mind a hárman különféle projektekben játszunk a ZanZa mellett, és ez korábban is így volt, szóval van egy kapcsolati tőkénk, sok szakmabélit, koncertszervezőt ismerünk, így egyelőre mi intézzük ezt a dolgot.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
szóljon hozzá!