
Zsigmond István öt éve még a filteres kávéra esküdött, ma már azonban igazi kávészakértő
Fotó: Bereczky Sándor
Nem csak egyszerűen keserű, és nem kell feltétlenül ketyegnünk sem tőle – mondja Zsigmond István barista a kávéról, hangsúlyozva, hogy a mindennapi feketénk bizony lehet jobb, sőt sokkal jobb is. Ráadásul nem csak a kávézókban, otthon is. Csak be kell tartanunk néhány alapszabályt. A kávéfőzés harmadik hulláma pedig pont erről szól.
2017. augusztus 23., 14:092017. augusztus 23., 14:09
2017. augusztus 23., 16:192017. augusztus 23., 16:19
Zsigmond István öt évvel ezelőtt még a filteres kávé tökéletességére esküdött, ma már azonban igazi kávészakértő. Baristaként (a Wikipédia szócikke szerint kávépincér, azaz olyan személy, aki főként espresso és egyéb kávéfajták elkészítésével és felszolgálásával foglalkozik – szerk. megj.) nemcsak készíti, hanem oktatja is a kávékészítés rejtelmeit a Transylvanian Barista Academy tanfolyamain, s ha épp úgy alakul, egy fesztiválon is. A Vásárhelyi Forgatag keretében működő Szférán mi is belekóstoltunk a szakma rejtelmeibe, más kíváncsi kávéimádóval együtt.
Zsigmond István nem pincérnek tanította a Szféra résztvevőit, mint mondja, azt szeretné tudatosítani a fogyasztóval, hogy a kávénk lehet jobb. Nem csak kávézóban, otthon is. És még egy kotyogós kávéfőzővel is.
Első lépésként azért megismerkedünk a hatalmas kávégéppel, amelyhez hasonlók a legjobb kávézókban vannak. Nyomással működik, van benne egy pumpa, ami szívja fel a vizet egy nagy bojlerbe, képződik a gőz, a gőzzel tudunk majd tejhabot csinálni, s azzal a forró vízzel majd le tudjuk főzni a kávét is. Ez az alap – magyarázza a barista. Hozzáteszi, ahhoz, hogy minőségi kávét szürcsölhessünk, minőségi alapanyagot kell használni. Ha például a kávé nincs megfelelőképpen megpörkölve, nem lesz jó a végeredmény, ha agyonpörköljük, akkor csak keserű szénízt fogunk érezni. De nem mindegy az őrlése sem.
– magyarázza Zsigmond István.
A rögtönzött baristatanoncok
Fotó: Bereczky Sándor
Ugyanezért tanácsolja a kávészakértő azt is, hogy egy kávézóban sosem kérjünk hosszú kávét, mert azt úgy főzik, hogy 40 másodpercig nyomják keresztül rajta a vizet 25 helyett. Márpedig az első 10 másodpercben a savakat nyomja ki, a következőben a szénhidrátot átalakítja karamellé, 20 másodperc körül kezdi kivonni a koffeint, s 25 másodperc után már minden olyant kivon – még több koffeinnel együtt, amit mi nem szeretnénk: keserűt, vizenyősséget, enzimeket.
– magyarázza a barista.
A kávékészítés másik titka a higiénia, azzal, hogy különböző rongyokkal letöröljük, s tisztán tartjuk a streamert, avagy gőzkart (ezzel az eszközzel lehet tejhabot készíteni), a portafiltert (ebbe tesszük az őrölt kávét) gyakorlatilag a kávégép elromlását akadályozzuk meg. Ugyanígy nem mindegy az sem, hogy milyen erővel nyomjuk bele az őrölt kávét a portafilterbe, hogy egyenletesen tesszük-e azt.
A kávézóktól várjuk a finom habos kávét: Zsigmond István beavat a tejhab elkészítésének titkaiba is, miközben megtanulunk caffé lattét készíteni. A tejhabot a kávéfőzőgépeken található gőzkarral készítjük a legegyszerűbben. Egy pitcherbe (csőrös, kancsószerű fémedény) tesszük a hideg tejet, majd a gőzkart előbb épp egy kicsit helyezzük bele, majd 3-4 másodperc után benyomjuk a tej közepébe. Ezzel gyakorlatilag meleg levegőt nyomunk a tejbe, a meleg levegő hatására a fehérjék átalakulnak rugalmas molekulákká, ami egy krémet képez. Hideg tejjel kezdjük, mivel minél hidegebb a tej, annál többet tudjuk melegíteni, annál krémesebb tejet kapunk, de túlforrósítani sem szabad, mert akkor kemény habot kapunk, amivel nem tudunk majd rajzolni. Igen, az olyan vonzó tejhabból kialakított, vagy abból rajzolt motívumok nem csak azt jelentik, hogy az ügyes kezű baristák a szemnek is élvezetessé teszik a különféle kávékat. „Ha jól jön ki a rajzolás, az a minőséget is garantálja, azt jelenti, hogy az a kávé helyesen van lefőzve, s az a tej helyesen van elkészítve” – magyarázza Zsigmond István, miközben szakszerű mozdulatokkal irányítja a tejhabot az eszpresszóba úgy, hogy 3-4 másodperc múlva már egy páfrány, egy szív, vagy egy levél díszíti a finom habos kávénkat.
A tejhab és a rajzolás titka
Fotó: Bereczky Sándor
Milyen kávét vásároljunk? Zsigmond István elmondása szerint ők a 75 százalék arabica, 25 százalék robusta keverékét használják, ugyanis a robusta kisebb, több benne a koffein, s keserűbb is. „Ha csak robusta kávét iszol, nagyon keserű végeredményt kapsz és ketyegni fogsz tőle. Márpedig egy jó kávétól nem ketyegsz” – magyarázza a barista. Hozzáteszi: a legjobb természetesen a frissen pörkölt kávé, mert abban érzi az ember az aromákat is, nem csak az ízeket. „Ha egy etióp kávét ittál, az enyhén savaskás az első íze, másodlagos íze az aromája. Ha épp kakaóültetvény mellett volt a kávé, akkor enyhe kakaóaromát érzel kiegészítésként, ha ananászültetvény mellett volt Kolumbiából, akkor enyhe ananász ízei lesznek a kávénak. Ezek nem hozzáadott, hanem természetes aromák” – magyarázza a szakember.
utána kezdi veszíteni, az a kávé pedig, amit mi az üzletekben veszünk, lehet, két éve már ott van a zacskóban.
Ha jól jön ki a rajz a kávéhabban, az a minőséget is garantálja
Fotó: Bereczky Sándor
Zsigmond István szerint a lényeg az, hogy a fogyasztó megértse, a kávéja lehet jobb, mint amit megszokott, elsajátíthat ő maga újabb elkészítési lehetőségeket – erről is szól a kávé harmadik hulláma, amikor a fogyasztó bekerül a kávégép mögé. „Nekem öt évvel ezelőtt a filteres kávé volt a legjobb, aztán kezdtem olvasgatni, kutatni, úgy jutottunk oda, hogy ma már létezik a barista akadémia Marosvásárhelyen” – mutat rá Zsigmond István, aki szerint három dolog kell egy jó kávéhoz: az, hogy a kávé frissen pörkölt legyen, minőségi legyen, s helyesen legyen elkészítve.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
szóljon hozzá!