A háttérben kutyavonyítás, kékszemű huskyk, gyönyörű malamutok, szamojédek és grönlandiak, a szánokra a hámot felkötöző emberek, a startnál készenlétben álló kutyaszánok. A levegőben érezhető a futam előtti általános izgalom: ilyen egy kutyafogathajtó verseny.
2019. február 04., 16:102019. február 04., 16:10
2019. február 04., 16:422019. február 04., 16:42
Együttműködés: csak így lehet teljesíteni a távot
Fotó: Gábos Albin
A háttérben kutyavonyítás, kékszemű huskyk, gyönyörű malamutok, szamojédek és grönlandiak, a szánokra a hámot felkötöző emberek, a startnál készenlétben álló kutyaszánok. A levegőben érezhető a futam előtti általános izgalom: ilyen egy kutyafogathajtó verseny.
2019. február 04., 16:102019. február 04., 16:10
2019. február 04., 16:422019. február 04., 16:42
„1997-ben vásároltam az első két kutyámat, és gondoltam, hogy eljárogatok egy egyesület keretében ilyen rendezvényekre, mint ez is. De kiderült, hogy nincs olyan egyesület, ahová lehetne csatlakozni. Úgyhogy elkezdtem felkutatni az olyan embereket, akiknek volt szánhúzó kutyájuk és 2000-ben megalakítottuk az első ilyen jellegű sportegyesületet és ugyanebben az évben az első versenyt is megtartottuk Hargitafürdőn. Akkor indult tehát ez az egész, és szép lassan kezdtek tudni rólunk az egész országban. De Hargita megye volt a központja ennek a kutyás sportnak, most már más vidékekről is kezdtek becsatlakozni” – elevenítette fel a kezdeteket Both László, aki több mint húsz éve foglalkozik kutyafogathajtással.
Both László több mint húsz éve foglalkozik szánhúzó kutyákkal
Fotó: Gábos Albin
A versenyeken supervisorként is tevékenykedő hajtóval az elmúlt hétvégén az Adventure és a Green Zone egyesületek szervezésében megtartott, VII. Tusnádfürdő Kupa alkalmából beszélgettünk. Both László elmondta, nem mindenki tudja huzamosabb ideig ezt a sportot űzni, mert nem olcsó és egyszerű. A kutyákat nyáron is etetni kell, foglalkozni kell velük, nem olyan, mint a sízés, hogy télen, amikor szezon van, elővesszük a léceket, majd nyáron félretesszük. Ezzel a sporttal költség és sok munka van, éppen ezért sokan abbahagyják, igaz, mindig jönnek új emberek. Van egy harminc csapatos mezőny, amelyből minden versenyen tizenöt-huszonöt csapat részt vesz.
Nem olcsó mulatság, de aki egyszer kipróbálta, az nehezen hagyja abba
Fotó: Gábos Albin
Ősszel és tavasszal egy-egy kerekes – hó nélküli – versenyt is szoktak szervezni, aztán a szezonban, január végétől március elejéig öt-hat versenyt tartanak. Ez függ az időjárási viszonyoktól is, benne van a rizikó, hogy ha nincsenek megfelelő hóviszonyok, akkor elmarad a verseny. Több alkalommal is volt ilyen az utóbbi években, hogy a hóhiány miatt nem tudták megtartani a futamokat. Mint mondta, két hét múlva Olaszországban lesz kutyafogathajtó világverseny, de egyelőre a helyszínen nincs hó, ezért most várják, hogy fog-e havazni, vagy átszervezik egy másik helyszínre. Hozzátette, most már több egyesület is működik az országban, de szövetség még nincs, ők a magyar szövetséghez iratkoztak be, magyar színekben versenyeznek.
A tusnádfürdői sípálya. Hetedik alkalommal szerveztek itt kutyafogathajtó versenyt
Fotó: Gábos Albin
A kutyafogathajtáshoz a megfelelő téli felszerelés mellett szükség van egy szánra, kötélzetre, hámokra. Egyre szigorúbb szabályozás van a felszerelés tekintetében is, tudtuk meg. Most már nem elég, ha valaki magának el tudja készíteni, mert meg kell feleljen bizonyos követelményeknek, főleg biztonsági szempontokat tartva szem előtt.

Hetedik alkalommal tartottak kutyaszánhúzó versenyt a hétvégén Tusnádfürdőn. Az Adventure és a Green Zone egyesületek szervezésében a VII. Tusnádfürdő Kupa – Kutyafogathajtó sprintversenyre tizennyolc csapat nevezett be.
És hogy milyen kutyák alkalmasak szánhúzásra? Szinte minden faj – válaszolta Both László. „Amit mi csinálunk, az fajtatiszta kutyákkal történik, ennek van egy külön szabályozása: a huskyk külön szaladnak, a többi északi kutya külön, tehát a malamut, grönlandi és szamojéd egy kategóriában van. Ezen belül is vannak a kutyaszán szerinti kategorizálások. Nem mindegy, hogy valaki két kutyával szalad vagy nyolccal. Nálunk nem nagyon ismerik, de a kutyafogathajtásnak a zömét a nem fajtatisztákkal való versenyzés képezi.
mert vadászkutyákból, agarakból, északiakból összehozott egyedek. Csak tüdő és szív, szaladni nagyon tudnak. Nekik általában külön versenyeket tartanak. Magyarországon például közösen versenyeznek, de külön kategóriában, nem kell együtt versenyeznie az északinak az európai szánhúzó kutyával” – magyarázta.
Fotó: Gábos Albin
Arról is szó esett, hogy verseny előtt hogyan kell felkészíteni a kutyákat. Both László rámutatott, mindenki kialakít egy rituálét, amelyet végigcsinál a kutyákkal. Lényeges, hogy a verseny előtt legyen rákészülés, így a futamra jó kondiba, jó kedvvel érkezzenek a kutyák, legyen bennük futásvágy.
„Mi a verseny előtt néhány órával szoktuk itatni, hidratálni a kutyákat, és túl sokat nem mozgatjuk. Aznap a boxból csak minimális időre vesszük ki, sok energiát veszíthet a kutya különben. Most is hallatszik a háttérben, ahogy egymást cukkolják a kutyák. Közvetlenül a verseny előtt felhámozzuk, beállunk a startba. A fiam szokott versenyezni, a vezérkutyáját egy darabig simogatja, és a start előtt egy-két perccel fogjuk be őket. Mindenki magának alakítja ki, hogy mi a legjobb, nekünk ez vált be, hogy néhány órával azelőtt itatunk, de közvetlenül verseny előtt nem.
Nyilván ezt egy nagyobb fogatnál nehezebb csinálni, de általában az van, hogy befogják a handlerek, egy handler tartja a kutyákat, a hajtó elő szokott menni, mindenikkel foglalkozik egy kicsit – főleg a vezérekkel – megsimogatja, biztatja őket, és utána start.”
Fotó: Gábos Albin
Ahhoz, hogy valaki hajtó legyen, fontos, hogy legyen meg a kutyákkal a napi kapcsolata. Nem lehet ezt másképp, egész évben foglalkozni kell az ebekkel. A verseny csak az a pillanata az évnek, amikor hajtók és kutyák megmutathatják magukat. De ha valaki nem tud erre valaki felkészülni és nem tudatosul benne, hogy végig kell csinálni, abból hajtó nem tud lenni. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy némi anyagi háttér is szükségeltetik mindehhez – hangsúlyozta Both.
„Akinek van valamennyi kötődése a kutyákhoz, és szeret a kutyákkal a természetben járni, esetleg sportolni, az számára ennek az együttmozgásnak, együttsportolásnak van egy varázsa.
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!