A háttérben kutyavonyítás, kékszemű huskyk, gyönyörű malamutok, szamojédek és grönlandiak, a szánokra a hámot felkötöző emberek, a startnál készenlétben álló kutyaszánok. A levegőben érezhető a futam előtti általános izgalom: ilyen egy kutyafogathajtó verseny.
2019. február 04., 16:102019. február 04., 16:10
2019. február 04., 16:422019. február 04., 16:42
Együttműködés: csak így lehet teljesíteni a távot
Fotó: Gábos Albin
A háttérben kutyavonyítás, kékszemű huskyk, gyönyörű malamutok, szamojédek és grönlandiak, a szánokra a hámot felkötöző emberek, a startnál készenlétben álló kutyaszánok. A levegőben érezhető a futam előtti általános izgalom: ilyen egy kutyafogathajtó verseny.
2019. február 04., 16:102019. február 04., 16:10
2019. február 04., 16:422019. február 04., 16:42
Együttműködés: csak így lehet teljesíteni a távot
Fotó: Gábos Albin
„1997-ben vásároltam az első két kutyámat, és gondoltam, hogy eljárogatok egy egyesület keretében ilyen rendezvényekre, mint ez is. De kiderült, hogy nincs olyan egyesület, ahová lehetne csatlakozni. Úgyhogy elkezdtem felkutatni az olyan embereket, akiknek volt szánhúzó kutyájuk és 2000-ben megalakítottuk az első ilyen jellegű sportegyesületet és ugyanebben az évben az első versenyt is megtartottuk Hargitafürdőn. Akkor indult tehát ez az egész, és szép lassan kezdtek tudni rólunk az egész országban. De Hargita megye volt a központja ennek a kutyás sportnak, most már más vidékekről is kezdtek becsatlakozni” – elevenítette fel a kezdeteket Both László, aki több mint húsz éve foglalkozik kutyafogathajtással.
Both László több mint húsz éve foglalkozik szánhúzó kutyákkal
Fotó: Gábos Albin
A versenyeken supervisorként is tevékenykedő hajtóval az elmúlt hétvégén az Adventure és a Green Zone egyesületek szervezésében megtartott, VII. Tusnádfürdő Kupa alkalmából beszélgettünk. Both László elmondta, nem mindenki tudja huzamosabb ideig ezt a sportot űzni, mert nem olcsó és egyszerű. A kutyákat nyáron is etetni kell, foglalkozni kell velük, nem olyan, mint a sízés, hogy télen, amikor szezon van, elővesszük a léceket, majd nyáron félretesszük. Ezzel a sporttal költség és sok munka van, éppen ezért sokan abbahagyják, igaz, mindig jönnek új emberek. Van egy harminc csapatos mezőny, amelyből minden versenyen tizenöt-huszonöt csapat részt vesz.
Nem olcsó mulatság, de aki egyszer kipróbálta, az nehezen hagyja abba
Fotó: Gábos Albin
Ősszel és tavasszal egy-egy kerekes – hó nélküli – versenyt is szoktak szervezni, aztán a szezonban, január végétől március elejéig öt-hat versenyt tartanak. Ez függ az időjárási viszonyoktól is, benne van a rizikó, hogy ha nincsenek megfelelő hóviszonyok, akkor elmarad a verseny. Több alkalommal is volt ilyen az utóbbi években, hogy a hóhiány miatt nem tudták megtartani a futamokat. Mint mondta, két hét múlva Olaszországban lesz kutyafogathajtó világverseny, de egyelőre a helyszínen nincs hó, ezért most várják, hogy fog-e havazni, vagy átszervezik egy másik helyszínre. Hozzátette, most már több egyesület is működik az országban, de szövetség még nincs, ők a magyar szövetséghez iratkoztak be, magyar színekben versenyeznek.
A tusnádfürdői sípálya. Hetedik alkalommal szerveztek itt kutyafogathajtó versenyt
Fotó: Gábos Albin
A kutyafogathajtáshoz a megfelelő téli felszerelés mellett szükség van egy szánra, kötélzetre, hámokra. Egyre szigorúbb szabályozás van a felszerelés tekintetében is, tudtuk meg. Most már nem elég, ha valaki magának el tudja készíteni, mert meg kell feleljen bizonyos követelményeknek, főleg biztonsági szempontokat tartva szem előtt.

Hetedik alkalommal tartottak kutyaszánhúzó versenyt a hétvégén Tusnádfürdőn. Az Adventure és a Green Zone egyesületek szervezésében a VII. Tusnádfürdő Kupa – Kutyafogathajtó sprintversenyre tizennyolc csapat nevezett be.
És hogy milyen kutyák alkalmasak szánhúzásra? Szinte minden faj – válaszolta Both László. „Amit mi csinálunk, az fajtatiszta kutyákkal történik, ennek van egy külön szabályozása: a huskyk külön szaladnak, a többi északi kutya külön, tehát a malamut, grönlandi és szamojéd egy kategóriában van. Ezen belül is vannak a kutyaszán szerinti kategorizálások. Nem mindegy, hogy valaki két kutyával szalad vagy nyolccal. Nálunk nem nagyon ismerik, de a kutyafogathajtásnak a zömét a nem fajtatisztákkal való versenyzés képezi.
mert vadászkutyákból, agarakból, északiakból összehozott egyedek. Csak tüdő és szív, szaladni nagyon tudnak. Nekik általában külön versenyeket tartanak. Magyarországon például közösen versenyeznek, de külön kategóriában, nem kell együtt versenyeznie az északinak az európai szánhúzó kutyával” – magyarázta.
Fotó: Gábos Albin
Arról is szó esett, hogy verseny előtt hogyan kell felkészíteni a kutyákat. Both László rámutatott, mindenki kialakít egy rituálét, amelyet végigcsinál a kutyákkal. Lényeges, hogy a verseny előtt legyen rákészülés, így a futamra jó kondiba, jó kedvvel érkezzenek a kutyák, legyen bennük futásvágy.
„Mi a verseny előtt néhány órával szoktuk itatni, hidratálni a kutyákat, és túl sokat nem mozgatjuk. Aznap a boxból csak minimális időre vesszük ki, sok energiát veszíthet a kutya különben. Most is hallatszik a háttérben, ahogy egymást cukkolják a kutyák. Közvetlenül a verseny előtt felhámozzuk, beállunk a startba. A fiam szokott versenyezni, a vezérkutyáját egy darabig simogatja, és a start előtt egy-két perccel fogjuk be őket. Mindenki magának alakítja ki, hogy mi a legjobb, nekünk ez vált be, hogy néhány órával azelőtt itatunk, de közvetlenül verseny előtt nem.
Nyilván ezt egy nagyobb fogatnál nehezebb csinálni, de általában az van, hogy befogják a handlerek, egy handler tartja a kutyákat, a hajtó elő szokott menni, mindenikkel foglalkozik egy kicsit – főleg a vezérekkel – megsimogatja, biztatja őket, és utána start.”
Fotó: Gábos Albin
Ahhoz, hogy valaki hajtó legyen, fontos, hogy legyen meg a kutyákkal a napi kapcsolata. Nem lehet ezt másképp, egész évben foglalkozni kell az ebekkel. A verseny csak az a pillanata az évnek, amikor hajtók és kutyák megmutathatják magukat. De ha valaki nem tud erre valaki felkészülni és nem tudatosul benne, hogy végig kell csinálni, abból hajtó nem tud lenni. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy némi anyagi háttér is szükségeltetik mindehhez – hangsúlyozta Both.
„Akinek van valamennyi kötődése a kutyákhoz, és szeret a kutyákkal a természetben járni, esetleg sportolni, az számára ennek az együttmozgásnak, együttsportolásnak van egy varázsa.
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!