Hirdetés
Hirdetés

Kötélen lógva él és dolgozik: az ipari alpinista

A légben Portik András. Ott dolgozik, ahol mások nem mernek •  Fotó: Haáz Vince

A légben Portik András. Ott dolgozik, ahol mások nem mernek

Fotó: Haáz Vince

A marosvásárhelyi Portik András Magyarországon ismerkedett meg az ipari alpinizmussal, s hazatérve itthon kamatoztatja tudását. Sok veszélyes fát megmetszett, a brassói fekete templom tornyának javításában is részt vett, s Erdély-szerte sok olyan épület van, ahol cserepet cserélt, festett – és közben magasból csodálta a környéket. Különös humora van, állandóan viccelődik, s talán ez a jó természete segítette át alpinista társa elvesztésén is. Nyolcvanévesen lovas kaszkadőr szeretne lenni.

Simon Virág

2018. július 24., 16:002018. július 24., 16:00

Hátborzongató elnézni, ahogy a nyárádtői református templomtorony gömbjét, ami lentről nézve ugyan kicsinek tűnik, de valójában 60 centiméteres átmérőjű, megköti a kötéllel, s vele együtt ereszkedik le a magasból. Azelőtt a gömbbe beépített villámhárítót kellett lebontsa, s végtelen türelemmel többször leereszkedett le a torony tövéig, amíg a tartókapcsoktól megszabadította a huzalt, hogy a gömbbel együtt tudja a földre ereszteni. Lassan dolgozott, mintha meg sem hallotta volna, hogy a diófa tövében álldogáló és onnan kommentáló, „jó tanácsokat” adó férfiak mit mondanak.

Ő végzi a dolgát, nyugalommal, mindenféle kapkodás nélkül.

Hirdetés

Több órát töltött a tornyon, a magasban, amíg sikerült leszerelnie a megévődött és veszélyessé vált toronygömböt. Az új gömböt is ő tette a helyére, és a torony bádogrészét is kötélen csüngve festette le. A mászások közti szünetben cigarettázik, telefonál és viccelődik.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

„Gyermekkoromban, amikor rossz voltam, későn mentem haza, édesapám mindig mondta, hogy hol tekeregtél, te kötélrevaló, s aztán ezen elgondolkoztam, hogy mit is jelent, s így lettem ipari alpinista” – mondja félig komolyan, félig viccelődve, amikor arról érdeklődök, hogy hogyan választotta ezt az érdekes, de cseppet sem nyugis szakmát.

Idézet
„Gyermekkoromban is bátran mászkáltam fel mindenhova, a lógást megkezdtem az iskolában.

Felnőttként voltam lovász, lovakkal foglalkoztam, gyerekeket és felnőtteket tanítottam lovagolni Marosvásárhelyen az állami méntelepnél és Magyarországon is. Szerettem a lovakat, mert nem voltak kétszínűek. Az sem gyáváknak való munka volt.”

Magyarországon is szerencsét próbált, ott is foglalkozott lovakkal, de volt udvaros is, udvarokat gondozott, dolgozott kőművesekkel, lakásfelújítást is vállalt. Segédmunkásként dolgozott alpinisták mellett, s tíz nap alatt elleste a legfontosabb tudnivalókat, felvette a hámot és beállt velük együtt dolgozni. „Sokmindent meg kellett tanulni, hogy a kötél mennyit bír, a mászóeszközöket hogyan kell használni, mire kell nagyon odafigyelni. 2004-ben elvégeztem egy szaktanfolyamot is, s azóta csak a magasban dolgozom. 2004 karácsonyára hazajöttem, azóta Magyarországon csak látogatóba voltam. Sokáig Pál Endrével dolgoztam, aki Erdély egyik legjobb alpinistája volt, s nagyon-nagyon sokat tanultam tőle.”

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Megtudjuk: az ipari alpinisták ott dolgoznak, ahol mások nem mernek vagy túl költséges lenne, hiszen állványokat kellene felállítani, darus autót fogadni. Vagyis magas épületeken, nehezen hozzáférhető helyeken keletkezett meghibásodásoknál, illetve a magas fák megmetszésénél, reklámpannó szerelésénél. De festenek és javítanak tornyokat, templomokat, szerelnek villámhárítókat, cserélnek cserepeket, és a díszkivilágítás felszerelését is sok helyen rájuk bízzák. „Vásárhelyen akármelyik épületen egy óra-másfél óra múlva már tudunk dolgozni, miután biztonságosan és megfelelő helyre bekötjük a köteleket. Ha állványokat kellene szerelni vagy munkagépeket a helyszínre kihozni, sokkal több időbe telne.”

Portik András szerint ebben a szakmában is nagyon fontos, hogy aki ezt választotta; az szeresse ezt a munkát, és tartsa be a szabályokat. „Vannak szabályok, mint a vezetésben, csak éppen a levegőben nem repkednek a teherautók, és így nagyobb biztonságban vagyunk ott, mint az utakon. Nem szabad kapkodni. Az biztos, hogy ez nem idegbetegeknek való munka.”

A favágás a legveszélyesebb, s ő maga is volt olyan helyzetben, amikor megijedt, mert egy zuhanó ág nem úgy fordult, ahogy gondolta, talán el is érte, vagy csak megsuhintotta. „Nem mondanám, hogy voltam életveszélyes helyzetben. Akkor nagyon megijedtem, amikor a kollégám favágás közben lezuhant és meghalt. Nehéz időszak volt az számomra, arra is gondoltam, hogy abbahagyom ezt a munkát.

Idézet
De tőle nagyon sok mindent tanultam, s bármelyik magas épületre mászok most fel Vásárhelyen és a környéken, szétnézek, s mindig látok olyan helyet, ahol együtt dolgoztunk. Ezért is folytatom.”

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Portik András azért is szeret a kötélen lógni, s így dolgozni, mert soha nincs ugyanazon a helyen, soha nem kell ugyanazt csinálja. „Ez egy érdekes munka, s közben is változhat a helyzet, hiszen munka közben kiderülnek dolgok, amire azelőtt nem számítottunk. A hámot magadra veszed, s a kötelekkel felmész a tetőre, s ott mindenik munka egyformán fontos, nagy odafigyelést igényel. Nagy élmény volt, amikor Brassóban a Fekete-templomon szereltük a villámhárítót, kivettük az időkapszulát, tetőt javítottunk. Befejezek egy munkát, s amikor legközelebb arra járok, büszkén mondom, hogy azt én csináltam.”

Ebben a szakmában nincs különösebb féltékenykedés, konkurencia, sokszor együtt dolgoznak az ipari alpinisták,

hiszen vannak olyan munkák, ahol egyedül nehezen boldogulnának, vagy túl hosszas volna. Kevesen vannak, akik itthon maradtak, legtöbben külföldön dolgoznak. Kanadában és Amerikában, ahol rengeteg a magas épület, nagyon megbecsülik, jól megfizetik a gyors és hatékony ipari alpinistákat. Mint Portik András elmondta, itt ez még nincs így kialakulva: például hiába tudna két alpinista egy hét alatt lefesteni egy adott épületet, inkább az ismerős cégét fogadják meg, amely tíz emberrel két hónapig dolgozik az épületen. Addig minden le van zárva, fel van állványozva. A régi nagy fák metszésénél is ugyanez a helyzet, ahelyett, hogy ipari alpinistákat fogadnának, hogy levágják a túl nagyra nőtt ágakat, agyonmetszik a fákat, amelyek nemcsak rondák lesznek, hanem veszélyesek is.

Idézet
„Az biztos, hogy Nyugaton jobban meg van fizetve ez a szakma is, aki kimegy, az már nem szívesen jön vissza. Én viszont nem vágyom oda.

Itt is meg lehet élni ebből a szakmából. Meggazdagodni nem lehet, mert amikor többet keresünk, többet is költünk. Átvizsgáljuk a felszerelést, új köteleket vásárolnunk, és ez nem egy olcsó mulatság.”

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Vannak olyan fiatalok, akik érdeklődnek az ipari alpinista szakma iránt, de egy tanfolyam elvégzése kevés, valaki mellett meg kell tanulni mindent. Sok idő betanítani egy fiatalt, s miután elsajátították a szakma minden csínját-bínját, 90 százalékuk külföldre megy. Portik András ezért legtöbbször egyedül dolgozik. Mostanában a madárcsicsergést és az autózajt zenére cserélte, fülhallgatójába rádiót kapcsol, s úgy dolgozik.

„Nyolcvanéves koromig még ezt csinálom, utána megyek lovas kaszkadőrnek. Fiatalabb koromban már próbálkoztam egyszer a kaszkadőrmutatványokkal, de akkor túl veszélyesnek tűnt. De nyolcvanévesen már nem lesz túl veszélyes. A lovak nem veszélyesebbek, mint az emberek s mint a magasság.”

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 25., szerda

Kocsonya – videó

Sokak számára nosztalgikus fogás a kocsonya: disznótorok, nagyszülői konyhák és hideg esték jutnak róla eszünkbe. A jól elkészített kocsonya egyszerre laktató és meglepően egészséges.

Kocsonya – videó
Kocsonya – videó
2026. február 25., szerda

Kocsonya – videó

Hirdetés
2026. február 24., kedd

Helyi ízek és nyitott porták: készülnek az Európa Gasztronómiai Régiója címre Hargita megyében

Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.

Helyi ízek és nyitott porták: készülnek az Európa Gasztronómiai Régiója címre Hargita megyében
2026. február 24., kedd

Érzelemmel, erővel és közös alkotói lendülettel: Szőcs Reni és a No Sugar

A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.

Érzelemmel, erővel és közös alkotói lendülettel: Szőcs Reni és a No Sugar
2026. február 23., hétfő

Két sors, egy történet – mesejáték az összetartozásról

A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.

Két sors, egy történet – mesejáték az összetartozásról
Hirdetés
2026. február 23., hétfő

Tápláló falatok egy aktív naphoz

A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.

Tápláló falatok egy aktív naphoz
Tápláló falatok egy aktív naphoz
2026. február 23., hétfő

Tápláló falatok egy aktív naphoz

2026. február 22., vasárnap

Fordított hagymás leveles tészta

A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.

Fordított hagymás leveles tészta
Fordított hagymás leveles tészta
2026. február 22., vasárnap

Fordított hagymás leveles tészta

2026. február 22., vasárnap

Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok

Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.

Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok
Hirdetés
2026. február 20., péntek

Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét

Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.

Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét
2026. február 20., péntek

Gyors és egyszerű mandulás kiflik

Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.

Gyors és egyszerű mandulás kiflik
Gyors és egyszerű mandulás kiflik
2026. február 20., péntek

Gyors és egyszerű mandulás kiflik

2026. február 19., csütörtök

Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk

Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.

Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk
Hirdetés