Hirdetés
Hirdetés

Kötélen lógva él és dolgozik: az ipari alpinista

A légben Portik András. Ott dolgozik, ahol mások nem mernek •  Fotó: Haáz Vince

A légben Portik András. Ott dolgozik, ahol mások nem mernek

Fotó: Haáz Vince

A marosvásárhelyi Portik András Magyarországon ismerkedett meg az ipari alpinizmussal, s hazatérve itthon kamatoztatja tudását. Sok veszélyes fát megmetszett, a brassói fekete templom tornyának javításában is részt vett, s Erdély-szerte sok olyan épület van, ahol cserepet cserélt, festett – és közben magasból csodálta a környéket. Különös humora van, állandóan viccelődik, s talán ez a jó természete segítette át alpinista társa elvesztésén is. Nyolcvanévesen lovas kaszkadőr szeretne lenni.

Simon Virág

2018. július 24., 16:002018. július 24., 16:00

Hátborzongató elnézni, ahogy a nyárádtői református templomtorony gömbjét, ami lentről nézve ugyan kicsinek tűnik, de valójában 60 centiméteres átmérőjű, megköti a kötéllel, s vele együtt ereszkedik le a magasból. Azelőtt a gömbbe beépített villámhárítót kellett lebontsa, s végtelen türelemmel többször leereszkedett le a torony tövéig, amíg a tartókapcsoktól megszabadította a huzalt, hogy a gömbbel együtt tudja a földre ereszteni. Lassan dolgozott, mintha meg sem hallotta volna, hogy a diófa tövében álldogáló és onnan kommentáló, „jó tanácsokat” adó férfiak mit mondanak.

Ő végzi a dolgát, nyugalommal, mindenféle kapkodás nélkül.

Hirdetés

Több órát töltött a tornyon, a magasban, amíg sikerült leszerelnie a megévődött és veszélyessé vált toronygömböt. Az új gömböt is ő tette a helyére, és a torony bádogrészét is kötélen csüngve festette le. A mászások közti szünetben cigarettázik, telefonál és viccelődik.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

„Gyermekkoromban, amikor rossz voltam, későn mentem haza, édesapám mindig mondta, hogy hol tekeregtél, te kötélrevaló, s aztán ezen elgondolkoztam, hogy mit is jelent, s így lettem ipari alpinista” – mondja félig komolyan, félig viccelődve, amikor arról érdeklődök, hogy hogyan választotta ezt az érdekes, de cseppet sem nyugis szakmát.

Idézet
„Gyermekkoromban is bátran mászkáltam fel mindenhova, a lógást megkezdtem az iskolában.

Felnőttként voltam lovász, lovakkal foglalkoztam, gyerekeket és felnőtteket tanítottam lovagolni Marosvásárhelyen az állami méntelepnél és Magyarországon is. Szerettem a lovakat, mert nem voltak kétszínűek. Az sem gyáváknak való munka volt.”

Magyarországon is szerencsét próbált, ott is foglalkozott lovakkal, de volt udvaros is, udvarokat gondozott, dolgozott kőművesekkel, lakásfelújítást is vállalt. Segédmunkásként dolgozott alpinisták mellett, s tíz nap alatt elleste a legfontosabb tudnivalókat, felvette a hámot és beállt velük együtt dolgozni. „Sokmindent meg kellett tanulni, hogy a kötél mennyit bír, a mászóeszközöket hogyan kell használni, mire kell nagyon odafigyelni. 2004-ben elvégeztem egy szaktanfolyamot is, s azóta csak a magasban dolgozom. 2004 karácsonyára hazajöttem, azóta Magyarországon csak látogatóba voltam. Sokáig Pál Endrével dolgoztam, aki Erdély egyik legjobb alpinistája volt, s nagyon-nagyon sokat tanultam tőle.”

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Megtudjuk: az ipari alpinisták ott dolgoznak, ahol mások nem mernek vagy túl költséges lenne, hiszen állványokat kellene felállítani, darus autót fogadni. Vagyis magas épületeken, nehezen hozzáférhető helyeken keletkezett meghibásodásoknál, illetve a magas fák megmetszésénél, reklámpannó szerelésénél. De festenek és javítanak tornyokat, templomokat, szerelnek villámhárítókat, cserélnek cserepeket, és a díszkivilágítás felszerelését is sok helyen rájuk bízzák. „Vásárhelyen akármelyik épületen egy óra-másfél óra múlva már tudunk dolgozni, miután biztonságosan és megfelelő helyre bekötjük a köteleket. Ha állványokat kellene szerelni vagy munkagépeket a helyszínre kihozni, sokkal több időbe telne.”

Portik András szerint ebben a szakmában is nagyon fontos, hogy aki ezt választotta; az szeresse ezt a munkát, és tartsa be a szabályokat. „Vannak szabályok, mint a vezetésben, csak éppen a levegőben nem repkednek a teherautók, és így nagyobb biztonságban vagyunk ott, mint az utakon. Nem szabad kapkodni. Az biztos, hogy ez nem idegbetegeknek való munka.”

A favágás a legveszélyesebb, s ő maga is volt olyan helyzetben, amikor megijedt, mert egy zuhanó ág nem úgy fordult, ahogy gondolta, talán el is érte, vagy csak megsuhintotta. „Nem mondanám, hogy voltam életveszélyes helyzetben. Akkor nagyon megijedtem, amikor a kollégám favágás közben lezuhant és meghalt. Nehéz időszak volt az számomra, arra is gondoltam, hogy abbahagyom ezt a munkát.

Idézet
De tőle nagyon sok mindent tanultam, s bármelyik magas épületre mászok most fel Vásárhelyen és a környéken, szétnézek, s mindig látok olyan helyet, ahol együtt dolgoztunk. Ezért is folytatom.”

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Portik András azért is szeret a kötélen lógni, s így dolgozni, mert soha nincs ugyanazon a helyen, soha nem kell ugyanazt csinálja. „Ez egy érdekes munka, s közben is változhat a helyzet, hiszen munka közben kiderülnek dolgok, amire azelőtt nem számítottunk. A hámot magadra veszed, s a kötelekkel felmész a tetőre, s ott mindenik munka egyformán fontos, nagy odafigyelést igényel. Nagy élmény volt, amikor Brassóban a Fekete-templomon szereltük a villámhárítót, kivettük az időkapszulát, tetőt javítottunk. Befejezek egy munkát, s amikor legközelebb arra járok, büszkén mondom, hogy azt én csináltam.”

Ebben a szakmában nincs különösebb féltékenykedés, konkurencia, sokszor együtt dolgoznak az ipari alpinisták,

hiszen vannak olyan munkák, ahol egyedül nehezen boldogulnának, vagy túl hosszas volna. Kevesen vannak, akik itthon maradtak, legtöbben külföldön dolgoznak. Kanadában és Amerikában, ahol rengeteg a magas épület, nagyon megbecsülik, jól megfizetik a gyors és hatékony ipari alpinistákat. Mint Portik András elmondta, itt ez még nincs így kialakulva: például hiába tudna két alpinista egy hét alatt lefesteni egy adott épületet, inkább az ismerős cégét fogadják meg, amely tíz emberrel két hónapig dolgozik az épületen. Addig minden le van zárva, fel van állványozva. A régi nagy fák metszésénél is ugyanez a helyzet, ahelyett, hogy ipari alpinistákat fogadnának, hogy levágják a túl nagyra nőtt ágakat, agyonmetszik a fákat, amelyek nemcsak rondák lesznek, hanem veszélyesek is.

Idézet
„Az biztos, hogy Nyugaton jobban meg van fizetve ez a szakma is, aki kimegy, az már nem szívesen jön vissza. Én viszont nem vágyom oda.

Itt is meg lehet élni ebből a szakmából. Meggazdagodni nem lehet, mert amikor többet keresünk, többet is költünk. Átvizsgáljuk a felszerelést, új köteleket vásárolnunk, és ez nem egy olcsó mulatság.”

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Vannak olyan fiatalok, akik érdeklődnek az ipari alpinista szakma iránt, de egy tanfolyam elvégzése kevés, valaki mellett meg kell tanulni mindent. Sok idő betanítani egy fiatalt, s miután elsajátították a szakma minden csínját-bínját, 90 százalékuk külföldre megy. Portik András ezért legtöbbször egyedül dolgozik. Mostanában a madárcsicsergést és az autózajt zenére cserélte, fülhallgatójába rádiót kapcsol, s úgy dolgozik.

„Nyolcvanéves koromig még ezt csinálom, utána megyek lovas kaszkadőrnek. Fiatalabb koromban már próbálkoztam egyszer a kaszkadőrmutatványokkal, de akkor túl veszélyesnek tűnt. De nyolcvanévesen már nem lesz túl veszélyes. A lovak nem veszélyesebbek, mint az emberek s mint a magasság.”

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat

A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban

Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
2026. augusztus 16., vasárnap

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén

Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
2026. augusztus 15., szombat

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat

Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Hirdetés
2026. augusztus 13., csütörtök

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott

Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
2026. augusztus 12., szerda

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk

Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban

A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
2026. augusztus 06., csütörtök

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket

Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.

Zöldséges tekercs – videó
Zöldséges tekercs – videó
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

Hirdetés