Komposztálva előre! Kiskerti kalandokról alkotott társasjátékot Rusz-Ajtony Eszter
Rusz-Ajtony Esztert saját kertje ihlette az általa megálmodott társasjáték kidolgozására
Fotó: Veres Nándor
Ha komposztálunk, lépéselőnyben vagyunk, ha csigák lepik el a kiskertünket, vagy beköszönt a korai fagy, oda a termés, de ha avarégetésre vetemednénk, majdnem behozhatatlan lemaradásunk lesz – röviden erről szól a Kertkaland. No meg arról is, hogy amit a hideg téli estéken játszva tanulunk, tavasszal gyakorlatba is kipróbáljuk. Íme egy kertészkedésre ösztönző társasjáték, melynek megálmodója Rusz-Ajtony Eszter, ihletője pedig saját kis konyhakertje.
D. Balázs Ildikó
2022. február 15., 18:292022. február 15., 18:29
2022. február 17., 10:532022. február 17., 10:53
A Kertkaland társasjáték és a Határátlépők Egyesület környezeti nevelési projektjei tulajdonképpen arra inspirálják a gyerekeket, hogy a valóságban is megtapasztalják, milyen érzés jól besározni magunkat, és leszedni az első saját terméseinket – vallja Rusz-Ajtony Eszter, a társasjáték megálmodója. Ő hívta életre a játék két főszereplőjét, Besét és Bóbitát, akik segítségével kiskertészek lehetünk saját virtuális kertünkben.
Játszva tanulni
Van itt minden, ami szükséges egy tisztességes társasjátékhoz: egy-egy kis vászonzsákban lapulnak a termény- illetve a szerencsekártyák, van fa dobókocka, és szintén fából készült színes bábuk – mutatja Eszter.
„2020-ban a Határátlépők Egyesületet azzal a kérdéssel kereste meg a Cseperedők Családi Fesztivál szervezőcsapata, hogy egyesületként milyen gyermekprogrammal, gyerekeknek, családoknak szánt feladattal tudnánk részt venni az abban az évben online zajló a fesztiválon, és ekkor jött az ötlet, hogy csináljunk egy társasjátékot, amivel én szívesen is foglalkoztam. Első lépésben egy kifestős változat készült el, nagyjából ugyanezen mezőkkel, ugyanilyen kártyákkal, csak azt le kellett tölteni, kinyomtatni, kifesteni, kivágni, s mindenki otthon használhatta. Ez egy ingyenes lehetőség volt. Sok pozitív visszajelzés érkezett, szerették a szülők és a gyerekek is, és elérkezett az a pillanat is, amikor felajánlás, anyagi támogatás érkezett cégek részéről, hogy a játékot tovább fejleszthessük, így került ebből az első változatból harminc példány iskolákhoz, óvodákhoz” – eleveníti fel az indulást Eszter.
Kalandra fel Besével és Bóbitával!
Fotó: Veres Nándor
Mint meséli, tavaly januárban újra előkerült a játék fejlesztésének a gondolata, foglalkozott is vele, rajzolgatta mindaddig, amíg a saját kertjében nem indultak be a munkálatok. Ősszel aztán, a Határátlépők Egyesület ösztönzésére és támogatásával, amint begyűjtötte az utolsó termést, és előkésztette a kertet a téli pihenőre, újra életre kelt Bese és Bóbita, beszerezte a fabábukat, a dobozt, a zsákokat, és decemberben elhozta az Angyal az első negyven nyomtatott példányt.
„A teljes mértékben kézzel rajzolt, mesekönyvszerű játék felhasználható környezeti nevelési és egyéb gyerekfoglalkozásokon.
A játékosok megismerhetik a kis konyhakertben is termeszthető zöldségeket, gyümölcsöket, fűszernövényeket, a permakultúra egyes elemeit és alapjait. A játék nem meglévő tudást kér számon, hanem új ismereteket ad, egyben arra inspirál, hogy a gyerekek a valóságban is megtapasztalják, hogy milyen érzés jól besározni magunkat, csalánba lépni, és leszedni az első saját terméseinket. Sokunknak közös élmény az elmúlt időszakból, hogy elkezdtünk a saját kertjeinkkel foglalkozni, s mindazt, amit ott tapasztaltunk, megéltünk, a játék során is visszaköszön” – magyarázza lelkesen.
Avarégetés, csigainvázió, komposztálás
A játék célja, hogy a gyerekek megismerkedjenek az olyan fogalmakkal, mint a növénytársítás, komposztálás, és számos olyan helyzettel szembesülhetnek játszva, amivel akár a kertben is. Például ha mellénk és a dobókockánk mellé szegődik a szerencse, és a játék hevében kiderül, hogy komposztot hordtunk ki a kertbe, két mezőt előreléphetünk, ha otthon palántáztunk, három mezőt előre lépünk, ám ha beköszöntenek a korai fagyok, vagy csigák lepik el a kertet, máris visszalépegetünk néhány mezőt, vagy elveszítünk pár terménykártyát, aztán, ha egy dobás révén az avarégetés mezőre kerülünk, igencsak pórul járhatunk.
A játéknak két nehézségi fokozata van. Az első nem igényli a betűk ismeretét, kisebb gyerekek is játszhatják, ez esetben a nyíl jelzéseit követik, a második nehézségi fokozatban már szerephez jutnak a szerencsekártyák is, és itt a szerencsemezőkre lépve kártyát kell húzni, és felolvasni a rajta található szöveget. „Tulajdonképpen játékosan megtanulnak a g
A játék révén megtanulhatnak a gyerekek kertészkedni, és akár kedvet is kaphatnak hozzá
Fotó: Veres Nándor
yerekek kertészkedni, kedvet kapnak hozzá, és tavasszal ki is próbálhatják. Tanulhatnak a növénytársításról, melyek az egymást segítő vagy egymás növekedését hátráltató növények, mire jó a komposzt, mit tehetünk csigainvázió ellen. A társasjáték elsősorban az 5–14 éves korosztálynak szól, de igyekeztem úgy megfogalmazni a kártyák szövegét, hogy a felnőttnek se legyen unalmas” – fűzi hozzá.
Eszternek még nagy tervei vannak, reményei szerint a játék elképzelt főszereplői, a dobozon már felbukkanó kisfiú és kislány, Bese és Bóbita kerti kalandjai tovább folytatódnak a témához kapcsolódó, környezeti nevelést, fenntarthatóságot érintő, illusztrált mesékkel, melyek óvodai, iskolai gyerekfoglalkozások alapját is képezhetik.
Kert és játék
Eszter öt éve foglalkozik komolyabban saját kis konyhakertével. Az egyébként tervezőként dolgozó fiatal csíkszeredai nő nevetve jegyzi meg, ő maga is sokat kísérletezett, olvasott és tanult a zöldség- és növénytermesztésről, kertjében a néhány ágyásban szinte minden megterem, amire egy öttagú családnak szüksége van. Most már számára sem ismeretlenek a permakultúrás módszerek, a mulcsozás, komposztálás.
Szerencse és megszerezhető tudás is kell a sikerélményhez
Fotó: Veres Nándor
„Tavaly sikeres évem volt, annyi paradicsomom lett, hogy enni is alig győztük. Kipróbáltam új dolgokat, például édesburgonyát termesztettem. Mindent ültettem, ami a társasjátékban kép formájában megjelenik. Sok mindennek utánaolvastam, aztán kipróbáltam, működött, most már a játékban is jelen van” – mondja nevetve.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!