
Rusz-Ajtony Esztert saját kertje ihlette az általa megálmodott társasjáték kidolgozására
Fotó: Veres Nándor
Ha komposztálunk, lépéselőnyben vagyunk, ha csigák lepik el a kiskertünket, vagy beköszönt a korai fagy, oda a termés, de ha avarégetésre vetemednénk, majdnem behozhatatlan lemaradásunk lesz – röviden erről szól a Kertkaland. No meg arról is, hogy amit a hideg téli estéken játszva tanulunk, tavasszal gyakorlatba is kipróbáljuk. Íme egy kertészkedésre ösztönző társasjáték, melynek megálmodója Rusz-Ajtony Eszter, ihletője pedig saját kis konyhakertje.
2022. február 15., 18:292022. február 15., 18:29
2022. február 17., 10:532022. február 17., 10:53
A Kertkaland társasjáték és a Határátlépők Egyesület környezeti nevelési projektjei tulajdonképpen arra inspirálják a gyerekeket, hogy a valóságban is megtapasztalják, milyen érzés jól besározni magunkat, és leszedni az első saját terméseinket – vallja Rusz-Ajtony Eszter, a társasjáték megálmodója. Ő hívta életre a játék két főszereplőjét, Besét és Bóbitát, akik segítségével kiskertészek lehetünk saját virtuális kertünkben.
Van itt minden, ami szükséges egy tisztességes társasjátékhoz: egy-egy kis vászonzsákban lapulnak a termény- illetve a szerencsekártyák, van fa dobókocka, és szintén fából készült színes bábuk – mutatja Eszter.
„2020-ban a Határátlépők Egyesületet azzal a kérdéssel kereste meg a Cseperedők Családi Fesztivál szervezőcsapata, hogy egyesületként milyen gyermekprogrammal, gyerekeknek, családoknak szánt feladattal tudnánk részt venni az abban az évben online zajló a fesztiválon, és ekkor jött az ötlet, hogy csináljunk egy társasjátékot, amivel én szívesen is foglalkoztam. Első lépésben egy kifestős változat készült el, nagyjából ugyanezen mezőkkel, ugyanilyen kártyákkal, csak azt le kellett tölteni, kinyomtatni, kifesteni, kivágni, s mindenki otthon használhatta. Ez egy ingyenes lehetőség volt. Sok pozitív visszajelzés érkezett, szerették a szülők és a gyerekek is, és elérkezett az a pillanat is, amikor felajánlás, anyagi támogatás érkezett cégek részéről, hogy a játékot tovább fejleszthessük, így került ebből az első változatból harminc példány iskolákhoz, óvodákhoz” – eleveníti fel az indulást Eszter.
Kalandra fel Besével és Bóbitával!
Fotó: Veres Nándor
Mint meséli, tavaly januárban újra előkerült a játék fejlesztésének a gondolata, foglalkozott is vele, rajzolgatta mindaddig, amíg a saját kertjében nem indultak be a munkálatok. Ősszel aztán, a Határátlépők Egyesület ösztönzésére és támogatásával, amint begyűjtötte az utolsó termést, és előkésztette a kertet a téli pihenőre, újra életre kelt Bese és Bóbita, beszerezte a fabábukat, a dobozt, a zsákokat, és decemberben elhozta az Angyal az első negyven nyomtatott példányt.
„A teljes mértékben kézzel rajzolt, mesekönyvszerű játék felhasználható környezeti nevelési és egyéb gyerekfoglalkozásokon.
A játékosok megismerhetik a kis konyhakertben is termeszthető zöldségeket, gyümölcsöket, fűszernövényeket, a permakultúra egyes elemeit és alapjait. A játék nem meglévő tudást kér számon, hanem új ismereteket ad, egyben arra inspirál, hogy a gyerekek a valóságban is megtapasztalják, hogy milyen érzés jól besározni magunkat, csalánba lépni, és leszedni az első saját terméseinket. Sokunknak közös élmény az elmúlt időszakból, hogy elkezdtünk a saját kertjeinkkel foglalkozni, s mindazt, amit ott tapasztaltunk, megéltünk, a játék során is visszaköszön” – magyarázza lelkesen.
A játék célja, hogy a gyerekek megismerkedjenek az olyan fogalmakkal, mint a növénytársítás, komposztálás, és számos olyan helyzettel szembesülhetnek játszva, amivel akár a kertben is. Például ha mellénk és a dobókockánk mellé szegődik a szerencse, és a játék hevében kiderül, hogy komposztot hordtunk ki a kertbe, két mezőt előreléphetünk, ha otthon palántáztunk, három mezőt előre lépünk, ám ha beköszöntenek a korai fagyok, vagy csigák lepik el a kertet, máris visszalépegetünk néhány mezőt, vagy elveszítünk pár terménykártyát, aztán, ha egy dobás révén az avarégetés mezőre kerülünk, igencsak pórul járhatunk.
A játéknak két nehézségi fokozata van. Az első nem igényli a betűk ismeretét, kisebb gyerekek is játszhatják, ez esetben a nyíl jelzéseit követik, a második nehézségi fokozatban már szerephez jutnak a szerencsekártyák is, és itt a szerencsemezőkre lépve kártyát kell húzni, és felolvasni a rajta található szöveget. „Tulajdonképpen játékosan megtanulnak a g
A játék révén megtanulhatnak a gyerekek kertészkedni, és akár kedvet is kaphatnak hozzá
Fotó: Veres Nándor
yerekek kertészkedni, kedvet kapnak hozzá, és tavasszal ki is próbálhatják. Tanulhatnak a növénytársításról, melyek az egymást segítő vagy egymás növekedését hátráltató növények, mire jó a komposzt, mit tehetünk csigainvázió ellen. A társasjáték elsősorban az 5–14 éves korosztálynak szól, de igyekeztem úgy megfogalmazni a kártyák szövegét, hogy a felnőttnek se legyen unalmas” – fűzi hozzá.
Eszternek még nagy tervei vannak, reményei szerint a játék elképzelt főszereplői, a dobozon már felbukkanó kisfiú és kislány, Bese és Bóbita kerti kalandjai tovább folytatódnak a témához kapcsolódó, környezeti nevelést, fenntarthatóságot érintő, illusztrált mesékkel, melyek óvodai, iskolai gyerekfoglalkozások alapját is képezhetik.
Eszter öt éve foglalkozik komolyabban saját kis konyhakertével. Az egyébként tervezőként dolgozó fiatal csíkszeredai nő nevetve jegyzi meg, ő maga is sokat kísérletezett, olvasott és tanult a zöldség- és növénytermesztésről, kertjében a néhány ágyásban szinte minden megterem, amire egy öttagú családnak szüksége van. Most már számára sem ismeretlenek a permakultúrás módszerek, a mulcsozás, komposztálás.
Szerencse és megszerezhető tudás is kell a sikerélményhez
Fotó: Veres Nándor
„Tavaly sikeres évem volt, annyi paradicsomom lett, hogy enni is alig győztük. Kipróbáltam új dolgokat, például édesburgonyát termesztettem. Mindent ültettem, ami a társasjátékban kép formájában megjelenik. Sok mindennek utánaolvastam, aztán kipróbáltam, működött, most már a játékban is jelen van” – mondja nevetve.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
Az őszi zöldségek közül a sütőtök az egyik legjobb választás, hiszen komoly gyógyító erővel bír. Ráadásuk a sütőtök és a parmezán a legjobb barátok.
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
Nem a római császárnak, hanem egy Mexikóba emigrált olasz szakácsnak köszönhető a receptje.
Ha túlérett banánt találunk az otthoni gyümölcsös kosarunkba, ne dobjuk ki! A banános palacsinta gyorsan elkészíthető és istenien finom.
A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum nem csupán hiedelmeket gyűjt egybe: élő kapcsolatot teremt múlt és jelen között. A boszorkányok, szépasszonyok és sárkányok világa most magyar vonatkozásban kel életre.
szóljon hozzá!