Komposztálva előre! Kiskerti kalandokról alkotott társasjátékot Rusz-Ajtony Eszter
Rusz-Ajtony Esztert saját kertje ihlette az általa megálmodott társasjáték kidolgozására
Fotó: Veres Nándor
Ha komposztálunk, lépéselőnyben vagyunk, ha csigák lepik el a kiskertünket, vagy beköszönt a korai fagy, oda a termés, de ha avarégetésre vetemednénk, majdnem behozhatatlan lemaradásunk lesz – röviden erről szól a Kertkaland. No meg arról is, hogy amit a hideg téli estéken játszva tanulunk, tavasszal gyakorlatba is kipróbáljuk. Íme egy kertészkedésre ösztönző társasjáték, melynek megálmodója Rusz-Ajtony Eszter, ihletője pedig saját kis konyhakertje.
D. Balázs Ildikó
2022. február 15., 18:292022. február 15., 18:29
2022. február 17., 10:532022. február 17., 10:53
A Kertkaland társasjáték és a Határátlépők Egyesület környezeti nevelési projektjei tulajdonképpen arra inspirálják a gyerekeket, hogy a valóságban is megtapasztalják, milyen érzés jól besározni magunkat, és leszedni az első saját terméseinket – vallja Rusz-Ajtony Eszter, a társasjáték megálmodója. Ő hívta életre a játék két főszereplőjét, Besét és Bóbitát, akik segítségével kiskertészek lehetünk saját virtuális kertünkben.
Játszva tanulni
Van itt minden, ami szükséges egy tisztességes társasjátékhoz: egy-egy kis vászonzsákban lapulnak a termény- illetve a szerencsekártyák, van fa dobókocka, és szintén fából készült színes bábuk – mutatja Eszter.
„2020-ban a Határátlépők Egyesületet azzal a kérdéssel kereste meg a Cseperedők Családi Fesztivál szervezőcsapata, hogy egyesületként milyen gyermekprogrammal, gyerekeknek, családoknak szánt feladattal tudnánk részt venni az abban az évben online zajló a fesztiválon, és ekkor jött az ötlet, hogy csináljunk egy társasjátékot, amivel én szívesen is foglalkoztam. Első lépésben egy kifestős változat készült el, nagyjából ugyanezen mezőkkel, ugyanilyen kártyákkal, csak azt le kellett tölteni, kinyomtatni, kifesteni, kivágni, s mindenki otthon használhatta. Ez egy ingyenes lehetőség volt. Sok pozitív visszajelzés érkezett, szerették a szülők és a gyerekek is, és elérkezett az a pillanat is, amikor felajánlás, anyagi támogatás érkezett cégek részéről, hogy a játékot tovább fejleszthessük, így került ebből az első változatból harminc példány iskolákhoz, óvodákhoz” – eleveníti fel az indulást Eszter.
Kalandra fel Besével és Bóbitával!
Fotó: Veres Nándor
Mint meséli, tavaly januárban újra előkerült a játék fejlesztésének a gondolata, foglalkozott is vele, rajzolgatta mindaddig, amíg a saját kertjében nem indultak be a munkálatok. Ősszel aztán, a Határátlépők Egyesület ösztönzésére és támogatásával, amint begyűjtötte az utolsó termést, és előkésztette a kertet a téli pihenőre, újra életre kelt Bese és Bóbita, beszerezte a fabábukat, a dobozt, a zsákokat, és decemberben elhozta az Angyal az első negyven nyomtatott példányt.
„A teljes mértékben kézzel rajzolt, mesekönyvszerű játék felhasználható környezeti nevelési és egyéb gyerekfoglalkozásokon.
A játékosok megismerhetik a kis konyhakertben is termeszthető zöldségeket, gyümölcsöket, fűszernövényeket, a permakultúra egyes elemeit és alapjait. A játék nem meglévő tudást kér számon, hanem új ismereteket ad, egyben arra inspirál, hogy a gyerekek a valóságban is megtapasztalják, hogy milyen érzés jól besározni magunkat, csalánba lépni, és leszedni az első saját terméseinket. Sokunknak közös élmény az elmúlt időszakból, hogy elkezdtünk a saját kertjeinkkel foglalkozni, s mindazt, amit ott tapasztaltunk, megéltünk, a játék során is visszaköszön” – magyarázza lelkesen.
Avarégetés, csigainvázió, komposztálás
A játék célja, hogy a gyerekek megismerkedjenek az olyan fogalmakkal, mint a növénytársítás, komposztálás, és számos olyan helyzettel szembesülhetnek játszva, amivel akár a kertben is. Például ha mellénk és a dobókockánk mellé szegődik a szerencse, és a játék hevében kiderül, hogy komposztot hordtunk ki a kertbe, két mezőt előreléphetünk, ha otthon palántáztunk, három mezőt előre lépünk, ám ha beköszöntenek a korai fagyok, vagy csigák lepik el a kertet, máris visszalépegetünk néhány mezőt, vagy elveszítünk pár terménykártyát, aztán, ha egy dobás révén az avarégetés mezőre kerülünk, igencsak pórul járhatunk.
A játéknak két nehézségi fokozata van. Az első nem igényli a betűk ismeretét, kisebb gyerekek is játszhatják, ez esetben a nyíl jelzéseit követik, a második nehézségi fokozatban már szerephez jutnak a szerencsekártyák is, és itt a szerencsemezőkre lépve kártyát kell húzni, és felolvasni a rajta található szöveget. „Tulajdonképpen játékosan megtanulnak a g
A játék révén megtanulhatnak a gyerekek kertészkedni, és akár kedvet is kaphatnak hozzá
Fotó: Veres Nándor
yerekek kertészkedni, kedvet kapnak hozzá, és tavasszal ki is próbálhatják. Tanulhatnak a növénytársításról, melyek az egymást segítő vagy egymás növekedését hátráltató növények, mire jó a komposzt, mit tehetünk csigainvázió ellen. A társasjáték elsősorban az 5–14 éves korosztálynak szól, de igyekeztem úgy megfogalmazni a kártyák szövegét, hogy a felnőttnek se legyen unalmas” – fűzi hozzá.
Eszternek még nagy tervei vannak, reményei szerint a játék elképzelt főszereplői, a dobozon már felbukkanó kisfiú és kislány, Bese és Bóbita kerti kalandjai tovább folytatódnak a témához kapcsolódó, környezeti nevelést, fenntarthatóságot érintő, illusztrált mesékkel, melyek óvodai, iskolai gyerekfoglalkozások alapját is képezhetik.
Kert és játék
Eszter öt éve foglalkozik komolyabban saját kis konyhakertével. Az egyébként tervezőként dolgozó fiatal csíkszeredai nő nevetve jegyzi meg, ő maga is sokat kísérletezett, olvasott és tanult a zöldség- és növénytermesztésről, kertjében a néhány ágyásban szinte minden megterem, amire egy öttagú családnak szüksége van. Most már számára sem ismeretlenek a permakultúrás módszerek, a mulcsozás, komposztálás.
Szerencse és megszerezhető tudás is kell a sikerélményhez
Fotó: Veres Nándor
„Tavaly sikeres évem volt, annyi paradicsomom lett, hogy enni is alig győztük. Kipróbáltam új dolgokat, például édesburgonyát termesztettem. Mindent ültettem, ami a társasjátékban kép formájában megjelenik. Sok mindennek utánaolvastam, aztán kipróbáltam, működött, most már a játékban is jelen van” – mondja nevetve.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!