
Dióverő Nagyvásár Érmihályfalván, kimondottan a hagyományokra épülő rendezvény
Fotó: Sütő Éva
A társadalmi élet egyik fontos helyszíne is volt régen a vásár, nem csak a portékák eladását célozta. A Székelyhon és a Krónika napilap kiadványaként megjelenő Erdélyi Napló e heti számában a régi vásárok hangulatát, jellegzetességeit idézik fel, valamint a Bihar vármegyei vásárok reneszánszára mutatnak rá.
2019. október 24., 12:472019. október 24., 12:47
2019. október 24., 12:482019. október 24., 12:48
Rég nem látott ismerőseikkel, rokonaikkal találkoztak régen az atyafiak egy-egy vásárban, átadták a legfrissebb híreket egymásnak, a gyermekeknek pedig vásárfiát vásároltak: bugylibicskát, fütyülőt, mézeskalácsot. Az asszonyoknak, lányoknak kendőt, gyöngyöt, olvasót vittek haza, vagy éppen tükrös szívet.
„A vásárokban a legelőkelőbb helyeket a szűr- és a cipőkészítők foglalták el. A szűcsök rövid és hosszú bundát, subát egyaránt árultak. A gubások – akik a szegényebb rétegnek varrtak – asszony-, férfi- és gyerekgubát kínáltak sátraikban. A szabók elsősorban posztóból készült ruhaneműekkel, teljes öltönyökkel érkeztek. A keményszárú, tartósra vikszolt csizmákat a csizmadiák ajánlgatták. Az asszonynép a papucsosok előtt nézelődött, akik többnyire földre rakták áruikat, akárcsak a fazekasok. A kalaposok, sapkások sátrát is sokan látogatták, ahol a férfiak alkudhattak a templomos kalapra vagy éppen a mezei munkára használt micisapkára. A kirakodóvásár szélén kaptak helyet az ócskások, ahol a használt ruhaneműk cseréltek gazdát.
– olvasható Sütő Éva írásában.
A cikk arra is kitér, hogy Magyarország keleti vásárövezetéhez tartozott többek között Szatmár, Nagykároly, Debrecen, Érmihályfalva, Székelyhíd, Diószeg, Nagyvárad, Berettyóújfalu, Körösszeg, Cséffa és Nagyszalonta is.
Vásári forgatag a nagyváradi Szent László Napokon
Fotó: Sütő Éva
A múlt század közepétől megnőtt a hetivásárok jelentősége, így Érmihályfalva piacát a gabonafélék, az ipari termékek választéka és a marhavásár tette nevezetessé. Évente négy nagyvásárt tartottak, amelyen idegen iparosok is megjelenhettek. Csütörtökön csak a helybeliek vására volt, szerdán baromvásárt is tartottak, amelyre olykor még Debrecen környékéről is eljöttek. Ha ló vagy egyéb igavonó talált gazdára, azt meg is kellett „pecsételni” egy áldomással is. Volt rá eset, hogy a jószág árából alig maradt valami, mire hazaért a gazda, de hát ez is hozzátartozott a vásár rendjéhez, de az is, hogy itt egyezett meg két örömapa a fiatalok egybekeléséről.A vásártereken állandó vendég volt a körhinta is, amelyre a gavallér legények befizettek a lányoknak. Így aztán a vásár látványosság és szórakozás is volt egyben.
Vásári komédiások a Dióverő Nagyvásáron
Fotó: Sütő Éva
A továbbiakban a belényesi sokadalomról, az érmihályfalvi tavaszi és őszi nagyvásár jellegzetességeiről, illetve a debreceni Mihály-napi vásárról is szólnak az Erdélyi Napló írásában. Ez utóbbi Magyarország legnagyobb országos kirakodóvására, van, hogy 1200 kereskedő is kínálja a termékeit.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!