
Komoly felkészültséget igényel a minőségi kávé készítése
Fotó: Pinti Attila
Élvezeti cikk vagy már a mindennapok rutinjához tartozik a reggeli kávé? Létezik-e olyan, hogy jó és rossz kávé? Egyáltalán mitől lesz jó egy kávé? Kakucsi Áron Attila a 112 Coffee & Co. kötelékén belül a kávépörköléssel foglalkozik nap mint nap, az ő segítségével járták körbe a kávézás kultúráját az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában.
2021. október 20., 10:192021. október 20., 10:19
Azt, hogy mitől lesz jó egy kávé, Áron két oldalról közelítette meg. „A boltban vásárolt és otthon elkészített kávé rejtelmei a részletekben keresendők. Például hogy mikor volt pörkölve a kávé, hiszen az attól számított egy éven belül érdemes elfogyasztani. A másik aspektus az összetétel. Arabica vagy robusta, esetleg a kettő keveréke. Míg az előző egy gyümölcsösebb, savasabb, édesebb jellegű és már több ezer fajta létezik belőle, addig a másodiknak egy földesebb, durvább íze van, és magasabb a koffeintartalma. Ha párhuzamot kéne vonnom, akkor az oltott, illetve a direkt termő szőlővel tudnám összehasonlítani”– mutatott rá.
„Teljesen az ízlés alakítja, hogy melyik kávé számít jónak. A jelenlegi székelyföldi kávékultúra a sötétebb pörkölésű és kesernyés ízű kávékhoz van hozzászokva. Sokan megijednek egy világosabb pörkölésű arabicától, amikor a savas, savanykás ízzel találkoznak. Erre általában az a reakció, hogy biztos el van romolva a kávé, esetleg egy nappal korábban már le volt főzve, ami tévedés” – világosított fel. A másik esetben, amikor kávézóban fogyasztunk, teljes mértékben a baristán és annak felkészültségén múlik minden: érti-e az adott kávéfajta elkészítésének menetét, vagy hogyan készíti el a tejet.
– hangsúlyozta.
Bővebben minderről a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró kiadványának október 20-ai lapszámában olvashatnak.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!