
Bothúzás, súlylökés, erőemelés,kamionhúzó, rönknyomó: sokoldalúan bizonyította erejét Darázs Ádám
Fotó: Darázs Ádám Facebook-oldala
Egy kaszakiegyenesítőnek használt vasúti síndarab volt az első súlyzója annak idején, ma már kamionokat húz el, rönköket mozgat meg, méghozzá szinte játszi könnyedséggel. Darázs Ádámot úgy is ismerik, mint a bothúzásnak, ennek az ősi jakut sportnak a magyarországi meghonosítóját.
2018. október 03., 15:042018. október 03., 15:04
Az Arnold Schwarzenegger és Sylvester Stallone főszereplésével készült filmek hatására kezdett el súlyzózni 13-14 éves korában Darázs Ádám – tudtuk meg. „Az egész iskola »erősködött«, próbáltuk egymást legyőzni mindenféle próbákon. Elkezdtem súlyzózni,
Apukám látta, hogy ez nekem megy, és vett két igazi súlyzót. A középiskolában kezdtem el komolyabban súlyemeléssel foglalkozni. Ez a nyolcvanas években volt, láttam a tévében erősembereket, akik húzták a kamionokat, és ez nekem gyerekként fantasztikusnak tűnt, mindenképp szerettem volna kipróbálni” – elevenítette fel a kezdeteket, hogy hogyan is lett ő maga is erősember.
Mint mondta, sok sportágban versenyzett, olyanokban, ahol elsősorban erőre és ügyességre volt szükség. Volt már súlylökésben a masters világbajnokságon két alkalommal nyolcadik helyezett, öt bothúzó magyar bajnoki címet nyert, nyolc magyar bajnoki címet a Skót Felföldi Játékokon, de volt már erőemelésben is országos bajnok, a súlyemelésben a mastersek között ezüstérmes országos bajnok. A kamionhúzó és rönknyomó bajnokságokról pedig – egyéniben és párosban – mintegy húsz bajnoki címet tudhat magáénak. A gyermekkori szenvedélye tehát mai napig is megmaradt, és noha már nem indul versenyeken, de folyamatosan edz.
Darázs Ádám honosította meg Magyarországon a bothúzást
Fotó: Darázs Ádám Facebook-oldala
És hogy mit eszik egy erősember? Gyakorlatilag bármilyen ételt.
De szeretem a tésztát és a rizset is például, úgyhogy nekem az evéssel soha nem volt problémám. Néha, amikor tömeget kellett növelni, akkor muszájból is ettem. Testépítőknél jellemző, hogy jobban oda kell figyeljenek az étrendjükre, nálunk ez kicsit lazább. Én a parasztkajákat szeretem, biztos, hogy nem tudnék végigcsinálni egy csirke, rizs, só nélküli, ízesítés nélküli, hónapokig tartó diétát. Két hét után rosszul lennék, nem az én világom” – avatott be.
Darázs Ádám volt az, aki Magyarországon meghonosította a bothúzást, ezt az ősi jakut sportot. A magyarországi erősember a fehérorosz kapcsolatain keresztül ismerte meg a bothúzást. „A jakutok Szibériában élnek, ők valamilyen szinten nekünk rokonaink. 2013-ban hívtak meg egy versenyre, ott láttam először, és beleszerettem. Nagyon kemény sport. A szabályait a szkanderhez tudnám hasonlítani, itt viszont nem egymás kezét fogjuk, hanem van egy ötven centiméter hosszú, három centiméter átmérőjű bot, azt kell elvenni a másiktól. Középen van egy két méter hosszú lábtámasz, azon tudnak a versenyzők mozogni. Ez egy összetett, nagyon látványos, gyors, pörgős sport, amely Magyarországon is egyre népszerűbb” – magyarázta Darázs Ádám.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!