
Kötelező védőoltásokkal szembeni tüntetés Torontóban 1919-ben
Fotó: TORONTÓI VÁROSI LEVÉLTÁR
Hogyan fedezte fel Jenner a védőoltást, mikén ildomos megjelenni az oltásra és egyáltalán mi történhetett 1920-ban egy olyan kisfiúval, akit egy veszett kutya harapott meg? A Székelyhon napilap Látótér mellékletének Sajtóhistoriukom oldala korabeli újságcikkek segítségével egy kis kalandozásra hívja olvasóit a védőoltások világába.
2021. április 19., 12:202021. április 19., 12:20
Amint azt a Brassói Lapok 1929-ben megírta, Jenner sebész volt, aki szülővárosában, Berkeleyben telepedett le s ott folytatott orvosi praxist. 27 éven át foglalkozott a himlő ellen való védekezéssel. „Tapasztalatai során rájött arra, hogy a tehenet fejő leányok közül azok, a kik himlős tehenet fejnek, soha nem kapják meg a himlőt s ezen a gondolatmeneten elindulva jutott el ahhoz a valóban szenzációs fölfedezéshez, hogy a tehénhimlő immunizálja a testet e megbetegedés ellen.
– olvasható a cikkben.
Kolera elleni védőoltás az északi fronton
Fotó: NAGYHABORU BLOG
A Székely Nép 1943-ban arra hívja fel olvasói figyelmét a hastífusz elleni védőoltási kampány közepette, hogy „az oltásnál mindenki tiszta testtel és tiszta ruhában köteles megjelenni. Az elemi és középiskolai tanulók, valamint a szövőgyári és dohánygyári munkásokat az iskolákban, illetve a gyárakban oltják be. A kitűzött időben és helyen mindenki pontosan jelenjék meg. A kötelező védőoltásokról igazolatlanul távolmaradottakat karhatalommal vezetik elő és ellenük azonkivül a kihágási eljárást is megindítják”. A Sajtóhistorikum oldalt a Székelyhon napilap legfrissebb számában találják meg.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!