
Kötelező védőoltásokkal szembeni tüntetés Torontóban 1919-ben
Fotó: TORONTÓI VÁROSI LEVÉLTÁR
Hogyan fedezte fel Jenner a védőoltást, mikén ildomos megjelenni az oltásra és egyáltalán mi történhetett 1920-ban egy olyan kisfiúval, akit egy veszett kutya harapott meg? A Székelyhon napilap Látótér mellékletének Sajtóhistoriukom oldala korabeli újságcikkek segítségével egy kis kalandozásra hívja olvasóit a védőoltások világába.
2021. április 19., 12:202021. április 19., 12:20
Amint azt a Brassói Lapok 1929-ben megírta, Jenner sebész volt, aki szülővárosában, Berkeleyben telepedett le s ott folytatott orvosi praxist. 27 éven át foglalkozott a himlő ellen való védekezéssel. „Tapasztalatai során rájött arra, hogy a tehenet fejő leányok közül azok, a kik himlős tehenet fejnek, soha nem kapják meg a himlőt s ezen a gondolatmeneten elindulva jutott el ahhoz a valóban szenzációs fölfedezéshez, hogy a tehénhimlő immunizálja a testet e megbetegedés ellen.
– olvasható a cikkben.
Kolera elleni védőoltás az északi fronton
Fotó: NAGYHABORU BLOG
A Székely Nép 1943-ban arra hívja fel olvasói figyelmét a hastífusz elleni védőoltási kampány közepette, hogy „az oltásnál mindenki tiszta testtel és tiszta ruhában köteles megjelenni. Az elemi és középiskolai tanulók, valamint a szövőgyári és dohánygyári munkásokat az iskolákban, illetve a gyárakban oltják be. A kitűzött időben és helyen mindenki pontosan jelenjék meg. A kötelező védőoltásokról igazolatlanul távolmaradottakat karhatalommal vezetik elő és ellenük azonkivül a kihágási eljárást is megindítják”. A Sajtóhistorikum oldalt a Székelyhon napilap legfrissebb számában találják meg.
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
szóljon hozzá!