
Kötelező védőoltásokkal szembeni tüntetés Torontóban 1919-ben
Fotó: TORONTÓI VÁROSI LEVÉLTÁR
Hogyan fedezte fel Jenner a védőoltást, mikén ildomos megjelenni az oltásra és egyáltalán mi történhetett 1920-ban egy olyan kisfiúval, akit egy veszett kutya harapott meg? A Székelyhon napilap Látótér mellékletének Sajtóhistoriukom oldala korabeli újságcikkek segítségével egy kis kalandozásra hívja olvasóit a védőoltások világába.
2021. április 19., 12:202021. április 19., 12:20
Amint azt a Brassói Lapok 1929-ben megírta, Jenner sebész volt, aki szülővárosában, Berkeleyben telepedett le s ott folytatott orvosi praxist. 27 éven át foglalkozott a himlő ellen való védekezéssel. „Tapasztalatai során rájött arra, hogy a tehenet fejő leányok közül azok, a kik himlős tehenet fejnek, soha nem kapják meg a himlőt s ezen a gondolatmeneten elindulva jutott el ahhoz a valóban szenzációs fölfedezéshez, hogy a tehénhimlő immunizálja a testet e megbetegedés ellen.
– olvasható a cikkben.
Kolera elleni védőoltás az északi fronton
Fotó: NAGYHABORU BLOG
A Székely Nép 1943-ban arra hívja fel olvasói figyelmét a hastífusz elleni védőoltási kampány közepette, hogy „az oltásnál mindenki tiszta testtel és tiszta ruhában köteles megjelenni. Az elemi és középiskolai tanulók, valamint a szövőgyári és dohánygyári munkásokat az iskolákban, illetve a gyárakban oltják be. A kitűzött időben és helyen mindenki pontosan jelenjék meg. A kötelező védőoltásokról igazolatlanul távolmaradottakat karhatalommal vezetik elő és ellenük azonkivül a kihágási eljárást is megindítják”. A Sajtóhistorikum oldalt a Székelyhon napilap legfrissebb számában találják meg.
A csíkszeredai Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene és irodalom elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
A hagyományos mákos guba és a madártej ötvözete. Imádni fogjuk!
szóljon hozzá!