
A kedvünkért csak két medve jött a „színpadra”, de általában több vadállat is megmutatja magát
Fotó: Gergely Imre
Minden medvének van egy rókája, amely követi őt, amerre jár, így az etetőhelyre is. Tucatnyi vaddisznó, szarvas, és néhány medve is megfér egyszerre egy tisztáson, egymás mellett esznek, nem zavarva egymást – ilyen látványban és ilyen mesékben is lehet része annak, aki a borzonti Basa fogadó közelében lekanyarodik az útról, be az erdőbe, és csendben, türelmesen vár a medvelesen.
2018. május 10., 16:302018. május 10., 16:30
Mindezt fotókkal, videofelvételekkel is bizonyítani tudja Egyed Zsolt, a Bucsin lábánál kiépített leshely tulajdonosa. Nekünk ottjártunkkor nem volt túl nagy szerencsénk, „mindössze” egy jól megtermett, hatéves medvével, Baluval és a fiatalabb, két és fél éves nősténnyel találkozhattunk. Mint megtudtuk a házigazdától, ő még nem kapott nevet, talán éppen egy látogató fog kitalálni egy hozzáillőt, és ő fogja „elkeresztelni”. Egy szűk órát kellett várakoznunk, míg a két medve megérkezett a leshely elé, a kukoricával megszórt „színpadra”. Előbb a fiatalabbik jött szaglászva, felénk figyelt, majd szemelgetni kezdte a takarmányt. Amint a felnőtt is odaért, már óvatosabb lett a fiatal, pár méterrel távolabb sétált, de nem menekült el. Akkor sem, amikor Balu fenyegetőbben lépett közelebb, és hogy megmutassa, ki is a főnök, párszor megkergette a tisztáson.
Két éve építette ki Egyed Zsolt saját erdős területén a kukoricaszórót. Kötelessége volt, mert vadásztársulati tagként feladata, hogy az erdőkben etetőt alakítson ki a vadak, azaz vaddisznók és szarvasok számára. Ezt másfél kilométerre a legközelebbi háztól (saját hétvégi házától) valósította meg. Korábban többször azt kellett tapasztalnia, hogy a házához bejár a medve, tör, zúz. Megszületett a gondolat, mi lenne, ha több kukorica jutna az állatoknak, ha odaszoknának a medvék a szóróhoz, és mivel ott találnak táplálékot, többé nem háborgatnák a házakat.
Az elképzelés bevált, kiderült, a medvék is szeretik ezt a fajta takarmányt, és odaszoktak. Adódott az ötlet, hogy érdemes volna egy megfelelő leshelyet létesíteni, ahonnan biztonságos körülmények között lehet figyelni a vadak viselkedését.
Mindkettő esetében lényeges szempont a bent tartózkodók kényelme, és hogy minél jobban láthassák az állatokat, de a legfontosabb a biztonság. Vaskeretbe helyezett golyóálló üveg választja el a nézőt az állattól, a vasajtó pedig úgy van kialakítva, hogy sehol se legyen egy akkora rés, ahová a medve karma beférhetne. Mert ha beférne, akkor ki is tépné a sarkából – mondja Egyed. Meg is mutatta, mire képes az állat: egy, a leshez vezető út mellett parkoló terepjárónak szó szerint letépte az ajtaját.
Balu és társai a kukoricaszóró közelében maradnak, ha van mit enni, nem kóborolnak másfelé az állatok
Fotó: Gergely Imre
A leshelyet saját szórakozása és biztonsága kedvéért építette, de mivel sokan tudomást szereztek erről, és megkeresték, hogy maguk is kíváncsiak lennének a vadakra, jött az ötlet, hogy ezt érdemes volna turistalátványosságként is üzemeltetni. Egy éve kezdtek érkezni az első vendégek, azóta pedig alig van olyan este, hogy látogatók nélkül álljon a hely.
Egy év alatt mindössze négy olyan alkalom volt, amikor a vendégeknek csalódniuk kellett, nem láttak egy vadállatot sem. Két esetben ezt a látogatók okozták, egyszer részegen hangoskodtak, és így távol maradtak az állatok, másodszor pedig egy erősen parfümözött hölgy illatát érezték meg, és nem jöttek elő – mondja Egyed Zsolt. Általában három-négy medve érkezik meg este hét óra körül, de volt, hogy több mint tíz jött. A rekord pedig az volt, amikor két óra alatt nem kevesebb, mint 64 vadállatot láthattak, nagyrésze vaddisznó és szarvas volt, de néhány medve és őz is megmutatta magát.
Ahhoz, hogy valóban élmény legyen a látogatás, be kell tartani bizonyos szabályokat. A hangoskodás és a parfüm ugye nagyon nem ajánlott. A zárt leshelyen belül az állatok figyelése közben is lehet beszélgetni, de halkan. Fotózni, filmezni is lehet, de vaku és lámpa használata nélkül. Ajánlott a túraöltözék, de nem követelmény, hiszen a leshez terepjáró viszi a vendéget, és az ajtótól két méterre áll meg, így nem kell az erdőben gyalogolni. Ám így is izgalmas a kaland annak tudatában, hogy pár tíz méterre van a vad.
– meséli Egyed.
A vad nem azonnal jelenik meg, amint a turista megérkezik. Várni kell egy ideig, míg a bokrok, fák közül előjön. Addig van idő a sztorizgatásra, beszélgetésre. Nyilván szóba jön, hogy mennyire elszaporodott és veszélyes állat a medve. Egyed Zsoltnak is van erre megoldásjavaslata. Nem tiltaná a vadászatát, hiszen nagyon elszaporodott a faj, és sok olyan elkorcsosult, satnya példány van, ami rontja az állomány minőségét. A megoldás azonban nem ez.
Amióta az etetőhöz szoktak a medvék, a környéken megszűntek a medvékkel kapcsolatos incidensek
Fotó: Gergely Imre
„A medve azért jár az emberek közé, mert hazájában, az erdőn nincs táplálék.
– fogalmaz. Hozzáteszi: amióta az etetőjéhez szoktak a medvék, a környéken megszűnt a medvejárás a házakban. A közelben két csorda is van, de egyiket sem bántják.
A medveles előtti tisztás körül 17 kamerát szerelt fel a tulajdonos azért, hogy otthonról is követni tudja, hogy minden rendben van-e. De ezen is fejleszt. Az elmúlt napokban a Medveles Erdélyben-Gyergyószentmiklóson Facebook-oldalon kísérleti jellegű élő adásban bárki láthatta a medvék, vaddisznók mozgását, hogy éppen mi zajlik a medveles előtt. Hamarosan újabb kamerákat és mikrofonokat helyez ki, hogy az állatok hangja, a madárcsicsergés is hallható legyen. Biztosan lesz számos alkalom, hogy vadak tucatjait láthatja a néző itt. Köztük az általunk látott kisebb medve szintén még névtelen ikertestvérét is. Ő is megjelent, de csak éppen annyira, hogy a bokrok közül felénk lessen. Aztán úgy tűnik, nem bízott bennünk, mert nem jött közelebb. Pedig mi biztosan nem bántottuk volna...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
szóljon hozzá!