Hirdetés
Hirdetés

Hülyének nézték, mert fokhagymát akar termeszteni: nem adja fel Karda Alpár

A harmincas évei elején járó fiatalember nagy reményekkel tért haza három évvel ezelőtt  Franciaországból •  Fotó: Veres Nándor

A harmincas évei elején járó fiatalember nagy reményekkel tért haza három évvel ezelőtt Franciaországból

Fotó: Veres Nándor

Olyan nagy idő volt, hogy összeért az ég a földdel – utal az egy nappal korábbi időjárásra Karda Alpár mintegy mentegetőzve, amint meg-meg csúszunk a sárban. De hát ilyen az élet falun, elmosott a víz mindent – jegyzi meg, amint a nagy fóliasátorhoz vezet. A harmincas évei elején járó fiatalember egy nem mindennapi álommal tért haza három évvel ezelőtt Franciaországból, s most számos buktató dacára nap mint nap azért dolgozik, hogy az álom valósággá váljon.

D. Balázs Ildikó

2022. július 12., 18:372022. július 12., 18:37

Csíkszentimre, de maga a csíki régió sem a fokhagymatermesztésről híres, nem csoda, ha sokan furcsállották Karda Alpár azon szándékát, hogy ő bizony fokhagymatermesztő lesz. És azzal foglalkozik immár két éve, no meg zöldséget termeszt a falu szélén lévő fóliában.

 Veszteséggel záruló palántaszezon

Alpár tulajdonképpen beleszületett a kétkezi munkába, a mezőgazdaságba, s hogy ma abban látja a jövőt, azt jelenti, hogy sohasem teherként fogta fel. Szülei állattartással foglalkoztak és foglalkoznak, az ő szíve inkább a növénytermesztés felé húz. Már évekkel ezelőtt is foglalkozott eladásra szánt szántóföldi kultúrákkal, szénabegyűjtéssel, de arra már akkor rájött, hogy ez csak saját tulajdonú földben jövedelmező. Ha bérelni kell a földet – mint ahogy ő is csinálja, csinálta –, nagyon sok munkát kell befektetni, hogy egy család megélhetését ebből biztosítani lehessen.

Hirdetés

Még mielőtt a nagy méretű fóliasátorba benéznénk, megmutatja azt a kis, fűtött melegházat, ahol kora tavasszal nevelgette a palántákat. 12-13 ezer palántával foglalkozott az idén, volt itt többek között paradicsom, bimbós kelkáposzta, uborka, büdöske. Szeretné ezt lebontani, és egy nagyobbat építeni a helyébe – tervezgeti. Ahhoz, hogy nyár elejére termőre forduljon egy-egy zöldség, Alpár már februárban hozzálátott a munkához, a magok elültetéséhez, a fóliasátor fűtéséhez, s bármennyire is figyelt a kinti nagy hőmérsékletingadozásokra, a fűtésre, végül mégis tetemes kárral zárta a palántaszezont.

Idézet
„Áprilisban, húsvét hétfőn hajnalban fagyott meg 2500 palántánk, pedig rengeteget tüzeltünk. Este +10 Celsius-fok volt, reggelre −10 fok lett, nem bírta a fűtés felvenni a harcot a hideggel,

egy éjszaka alatt ötezer lejünk veszett oda. Este itt voltunk, s még szépek voltak, reggel hat órakor dobáltam ki. Azt a veszteséget már nem tudjuk visszafordítani, mindent ment a komposztba” – mondja.

Nem biztatták, mégis nekifogott

Ha tavasszal a nagy hőmérsékletingadozás, most nyár derekán a szárazság okoz álmatlan éjszakákat a fiatal gazdának. Örvend az egy nappal korábbi hatalmas felhőszakadásnak, hiszen már az udvaron lévő kút is kiszáradófélben van, de azért kicsit bosszankodva jegyzi meg, hogy sokkal nagyobb haszna lett volna, ha legalább egy hónappal korábban érkezik. Ez az eső – magyarázza – már nem sokat segít a fokhagymatermésen, márpedig szabadföldben fokhagymája van. Apropó, fokhagyma. Mint meséli, Franciaországban dolgozott mezőgazdasági munkán, amikor egy baráti beszélgetés során eldöntötte: ha hazajön, s márpedig hazajön, ő fokhagymát fog termeszteni.

Karda Alpár •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Karda Alpár

Fotó: Veres Nándor

„Nekifogtam, s szinte hülyének néztek, amikor megtudták, hogy fokhagymát akarok termeszteni.

Idézet
Sokan azt mondták velem nagy baj van. Ide Csíkba? – kérdezték. Még a család is furcsállotta, de én csak mentem előre, mert nekem ez óriási vágyam volt. Azt mondtam, ennek meg kell lennie”

– mosolyog. Hogy ebben miért hisz ennyire, maga sem tudja, talán attól bizakodó, hogy a vidéken a fokhagyma termesztése még kuriózumnak számít. Bár sokan azt mondják, ez itt lehetetlen vállalkozás, őt ez nem téríti el a kijelölt útról, bár elismeri, a vidékre jellemző oly gyakori hőmérsékletingadozás nem tesz jót a fejlődő fokhagymának.

Jelenleg hatvan ár fokhagymája van szabadföldben, és hetvenöt ár lóbabot ültetett kimondottan földfeljavítási szándékkal, ez a fokhagyma előveteménye. A szárazság miatt nem lesz szép termés – kesereg –, hiába esik most már az eső, mert a fejek ki vannak fejlődve, már nem nőnek, nem vesznek fel nedvességet, tápanyagot.

Idézet
„Tavaly harminc áron nagyon szép termésünk volt, most úgy tűnik, a hatvan áron sem lesz annyi, mint a tavaly harmincon. Amíg növekedett, addig kellett volna az eső, de nem volt.

Kemény acélból készült sorközművelőink vannak, de az is törött el, annyira száraz volt a föld, öntözni pedig nem tudtuk. Sok munka, energia van benne, kézzel kapáltuk, gondoztuk” – meséli, s mutatja telefonján tavalyi büszkeségét, a méretes fokhagymafejeket. Tavaly augusztus elején gyűjtötték be a termést, idén a nagy meleg előrehozta az érést, néhány napon belül láthatnak hozzá a fokhagyma betakarításához.

Padlizsán, paradicsom, paprika

Szépen lilulnak már a padlizsánok a fóliasátorban, ha tízszer ennyi lenne, mint most ami van, annak is lenne gazdája – jegyzi meg Alpár. A fiatal gazda kétkezi munkával műveli a földet, gyomirtó szerek hiányában gyomlál, kapál, amennyiben a körülmények engedik, bió módszerekkel termeszti a zöldségeket. Paradicsom, uborka, padlizsán és paprika kap helyet a nagy fóliában, ez összesen közel 1300 elültetett tövet jelent. Az uborkát már egy hete szedik, inkább a kisebbekre van igény a háziasszonyok részéről, hiába nőnek meg nagyra, azokat már nem tudja eladni. Bőségesnek ígérkezik a termés, egyelőre kétnaponta öt-hat kilókat gyűjt be, de lesz ez még több is – biztatja magát.

Paradicsoma kétfajta van, itt már nem a tervezettek szerint alakultak a dolgai. Mivel több száz paradicsompalántája megfagyott, a fóliában most többek között olyan paradicsom is helyet kapott, amely inkább szabadföldi termesztésre ajánlott. Ennek ellenére a paradicsom is szépnek ígérkezik – ismeri el –, reményei szerint két hét múlva már lehet érett paradicsomot szedni.

Hamarosan érett paradicsom lesz a csíkszentimrei fóliasátorban •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Hamarosan érett paradicsom lesz a csíkszentimrei fóliasátorban

Fotó: Veres Nándor

A hosszan tartó szárazság itt is sok gondot okozott. „Napi 300-400 liter vizünk volt öntözésre, noha legalább napi 1500 literre lett volna szükség. Nehéz időszakon vagyunk túl, másfél hónapja nem volt eső” – kesereg.

Amikor az ember saját kárán tanul

Meséli, tavaly pórul járt, s példájával hívja fel a fiatal gazdák figyelmét a talajtakaró fólia nyújtotta veszélyekre. Neki nem vált be – mondja a növénytermesztők által oly kedvelt gyomosodásgátló praktikára utalva. „Tavaly letakartam a fóliában a földet, s a 350 tő paradicsomból ötven tő maradt meg, a talajtakaró fólia alatt a paradicsom gyökere megsült.

Idézet
Egyszer meg is mértem, 50 Celsius-fok volt a talaj felülete és a talajt takaró fólia között. Tavaly sok veszteség volt emiatt, ezért fel is szedtem, ott van, ha valaki kéri, adom, de nekünk erre a földre nem vált be.

Sokan melléfognak, nézik az oktatóvideókat, s csinálják a butaságokat. Mi is megcsináltuk, s saját kárunkon megtanultuk, hogy nem jó. Franciaországban hatszáz hektáron zöldséget termesztettünk, de ilyent nem is láttunk”.

Szépen lilulnak már a padlizsánok a fóliasátorban, ha tízszer ennyi lenne, mint ami van, annak is lenne gazdája •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Szépen lilulnak már a padlizsánok a fóliasátorban, ha tízszer ennyi lenne, mint ami van, annak is lenne gazdája

Fotó: Veres Nándor

A takarófóliának volt egy másik negatív hozadéka is – meséli. Beköltöztek alája a hangyák. „Mindenféle bió megoldást megpróbáltam, de nem győztem le őket. Vettem fahéjat, mert mondták, azt nem szeretik. Nem szerették igaz, de tovább költöztek, újra vettem fahéjat, ugyancsak elköltöztek. Próbáltam sütőporral, azt sem szeretik. S aztán mikor kiszámoltam, hogy már mindjárt ötszáz lejre vásároltam fahéjat, s még mindig nem szabadultam meg a hangyáktól, nem volt mit tenni, elő kellett venni a hangyaölő szert” – ismeri el.

Az ösztönző francia példa

Alpár 2017-ben indult el szerencsét próbálni Franciaországba, az első szezonban egyedül volt, a másodikra már csatlakozott hozzá Melinda is, akivel később családot alapítottak. Két évet dolgoztak egy hatszáz hektáros zöldségesben, amiben harminc hektáron fóliaház volt. Sokat látott, sokat tanult, s ez adta tulajdonképpen a lendületet is, hogy hazatérjen, s idehaza is mezőgazdasági munkába fektesse idejét, energiáját. S hogy miért jött haza? Talán honvágyból – jegyzi meg. Napi 14 órát dolgoztak, s azzal nem volt baj, mert szeret dolgozni, de egyszerűen egyszer csak sok lett, s a megoldás a hazatérés, a saját úton való elindulás volt.

„Nagyon megérte, mai napig sokszor gondolkozok, hogy visszamenjek. Főleg, amikor ilyen évek vannak, mint az idei. A tavaly a nagy befektetést megcsináltuk, s a talajtakaró fólia miatt nem jöttek ki a számításaink, arra az egész évünk ráment. A paradicsom s a paradicsompaprika odalett, csak az uborka és a kápiapaprika bírta, abból tudtunk kicsi pénzt csinálni”.

„Egyik év sem hasonlít a másikra, sokat kell tanulni, alkalmazkodni.” •  Fotó: Veres Nándor Galéria

„Egyik év sem hasonlít a másikra, sokat kell tanulni, alkalmazkodni.”

Fotó: Veres Nándor

Sokat dolgozik – ismeri el –, reggeltől késő estig kint a fóliánál vagy a határban, „gyomirtó nincs, így van is, amit szedegetni, a betegségekre sem használunk semmit, s ha valami jelentkezik, igyekszünk bió megoldással megoldani”. Piacozni sem jár, mert akkor ki dolgozik – kérdez vissza.

A fólia mellett komposztdombok alakulnak, érniük kell egy-két évet a felhasználásig. Mint megjegyzi, a komposztálás különböző módszereivel a külföldi munka során ismerkedett meg. Ma háromféle komposzt készül a fólia mellett, növényi eredetű mindegyik, de más más összetevőkkel. Számára a legérdekesebb a szalmakomposzt, meg kitűnő földfeljavító. Ezt is Franciaországban tanulta, ott a szalmát komposztálták, és ebből kitűnő gombaföld lett. „Idehaza a szalmát eldobjuk, eltüzeljük, odakint óriási cégek épültek a szalmakomposztálásra. Mi ilyen szalmakomposzttal javítottuk fel a földeket” – meséli.

Nem adja fel, mert szereti

Sok buktatója van a mezőgazdasági munkának, a növénytermesztésnek – értünk egyet. „Egyik év sem hasonlít a másikra, sokat kell tanulni, alkalmazkodni. Hazajön az ember külföldről, befekteti az összegyűjtött pénzt, s nagyon félő, hogy belebukik. Olyan kultúrákkal próbálkozunk, amelyek nem jellemzőek a vidékünkre, mert ez az újdonság, ez eladható”.

S a sok buktató ellenére nem unt bele – nyugtat meg –, hiszen szereti azt, amit csinál.

Már egy alkalommal korábbi franciaországi főnöke is meglátogatta, s tetszett, amit látott – jegyzi meg elégedetten –, persze próbálta visszacsábítani. A fólia szomszédságában építkezés zajlik, ide épül az otthonuk is – mutatja.

Búcsúzásként még megmutatja 84 éves nagymamája veteményesét, a babot már négyszer ültette el, kétszer fagyott ki, de nem adta fel. „Reggel korán jövök ki, s ő már gyomlál” – jegyzi meg mosolyogva. Én pedig már nem is csodálkozom Alpár kitartásán. Volt, akitől örökölje.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.

Hétköznapi eszem-iszom
Hétköznapi eszem-iszom
2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról

Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
2026. április 16., csütörtök

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt

Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
2026. április 16., csütörtök

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje

A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
Hirdetés
2026. április 15., szerda

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai

Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.

Hagymás tört burgonya – videó
Hagymás tört burgonya – videó
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...

Ferencz Imre: Száz
Ferencz Imre: Száz
2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Hirdetés
2026. április 14., kedd

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek

A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

2026. április 13., hétfő

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka

Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Hirdetés