
A községben a Kábdebókon kívül alig, a temetőben vannak örmények Remetén
Fotó: Balázs Katalin
1817-et írtunk. Gyergyóremete központjában egy kis asztal mögül kínálta portékáját a szentmiklósi Mélik: csecsebecséket, cseréppipát, dohányt. Pár év múlva már háza volt a településen, aztán helyet kértek maguknak Málnásiék, Kabdebóék, Czáránék... 2018-at írunk. Az örmény családok sírjait veszik számba táborozó fiatalok a temetőben.
2018. július 20., 19:302018. július 20., 19:30
Az örmény betelepedés Gyergyóremetére az 1820-as évekre tehető, mondja Laczkó-Szentmiklósi Endre történelemtanár, múltkutató, aki az elszármazottakkal is tartja a kapcsolatot, a temetőkertben is számon tartja a hozzátartozó nélkül maradt örmények sírköveit. Most is szívesen segíti a kezdeményezést, az Erdélyi Magyarörmények Szövetsége által szervezett tábort, melynek keretében tizenhat fiatal, örmények és székelyek, köztük remeteiek is, felmérik az örmény sírokat.
„Azt a hagyományt követjük, amelyet öt évvel ezelőtt elkezdtünk Csíkszépvízen: feltérképezzük azokat a temetőket, ahol örmények nyugszanak. Azért is kell ezt megtenni, mert legtöbb helyen, mely alól Remete kivétel, az örmény sírokat senki sem gondozza.
– fogalmazott a táborszervező szövetség elnöke, Puskás Attila.
Kiemelte, lényeges, hogy remetei gyerekek is jelen vannak a táborban, mert itt megismerhetik annak igaz történetét, hogy mit adtak hozzá az örmények Remete fejlődéséhez. A táborszervezők azt remélik, akárcsak a gyergyószentmiklósi örmény temető esetén, itt is sor kerülhet egy mindenki számára elérhető adatbázis létrehozására, ahol a hozzátartozók rákereshetnek felmenőik sírhelyére, és annak fényképét is láthatják.
Holbach István Károly
Fotó: Balázs Katalin
Az egyhetes, vasárnap végződő tábor napi programjáról Kulcsár László elmondta, a délelőttök képezik a munkaidőt, csoportokban dolgozik a 16 résztvevő. Van, aki a sírkő letisztítását végzi, van, aki fotózza, illetve böngészi feliratát. A helymeghatározáshoz a kezdő koordináták felvételét a remetei önkormányzat térképésze segítette, a többi a mérőszalagosok feladata.
Két Mélik, egy Puskás és egy Szekula-kripta található a remetei temetőben, a betelepedett örmények inkább így temetkeztek, de van a sírok között is örmény névvel ellátott kőkereszt. Az egyik parcellát mérik és térképezik fel a fiatalok, rácsodálkozva és rákérdezve a múlt egy-egy rejtélyére.
Hol vannak a Sáskák, hol vannak a Novákok? – tette fel a nagy kérdést a marosvásárhelyi Holbach István Károly. A fiatalember szívvel-lélekkel kutatja az örménységet, az Erdélyi Tudományos Diákkonferencián is díjazták munkáját.
Bár jogi pályára készül, ha mégis történész lenne belőle, nációjának életét kívánja kutatni. Biztos örménységében, kacagja el magát, és erre az is bizonyíték, hogy jó érzéke van a pénzhez, szeret mulatni, a nősülést későre halasztja, és azt tartja, a korán kelés paraszt szokás. A vicc komolyra vált, mert tovább is az foglalkoztatja, ha Remetén van Sáska és Novák ház, miért hiányzik e két család a temetőből. Nem telik el úgy a tábor, hogy kétszeres válasz ne érkezne kérdésére.
Történelemóra-tartásra kértük Laczkó-Szentmiklósi Endrét, aki Holbach István kérdésére is választ adott. Mint mondta, Remete polgári fejlődéséhez tagadhatatlanul hozzájárultak az örmények. Számos történet maradt fenn, így például arról a Mélik Istvánról, aki a vasútépítéskor nem fogadta el a magyar állam által felkínált kártérítést azért, mert birtokán áthaladtak a sínek.
Pedig nem lehetett csekély az összeg, hisz például a maroshévízi Urmánczyak ebből építették a kastélyukat. Tagadhatatlan az is, hogy a szarvasmarha-kereskedő örmények hoztak a Simmental-völgyből fajteheneket, és a napi 7000 liter tej is indokolta a tejporgyár létrehozását 1952-ben. Továbbá akkoriban, amikor az erdők benyúltak szinte a Marosig, a tutajozás körül is Mélik és társa serénykedett, de volt Remetén neves műbútorasztalos is, az amatőr színjátszás és az olvasókör lelkes támogatója, Novák Gyula. Gyermeke halála után a jó kezű mesterember depresszióba esett, majd amikor az 1913-as árvíz a műhelyét elvitte, elköltözött Remetéről.
Puskás Attila
Fotó: Balázs Katalin
A Kabdebók, ahogy Remetén nevezik, a Kápárok remek vendéglősök, tekepályát-működtetők, illetve mészárosok voltak a községben. Kápárékhoz kötődik az impériumváltási történet. A magyar nyelvet akarták kiirtani az iskolákból, sorra buktatva román nyelvből a helyi tanerőket.
A Zakariások nagyon sok tisztviselőt adtak a térségnek – sorolja a múlt tudnivalóit Laczkó-Szentmiklósi Endre, jelezve: a Málnásiakról is kár lenne megfeledkezni. Egyik családtagjuk, Béla egy éjszaka kártyázta el a házát. A ditrói Sáska István váltotta ki. Ma is álló, központi impozáns épület ez, a Sáska-ház nevet viseli. Hát így hiányzik Novák és Sáska a remetei temetőből – adódott a felismerés.
A Mélikek nagyobbik kriptájában. A táborozók már pontosan tudják, kik lakják e házat
Fotó: Balázs Katalin
Egy nap telt el csupán, amikor a gyergyószentmiklósi örmény plébános, Gál Hunor javaslatára Ditróba is átlátogattak a remetei táborozók. Kint a dombtetőn, a régi temetőben aztán elhangzott a felkiáltás: megkerültek a Sáskák!
Csíkszentsimonban a hit megtartó erejét állította középpontba az a kiállításmegnyitóval és filmbemutatóval egybekötött esemény, amely a 20. századi erdélyi egyházi személyek sorsát idézte meg.
A hawaii csirkemell egy igazi klasszikus: egyszerre sós a sonkától és a sajttól, és kellemesen édes az ananásztól. Ráadásul szupergyorsan elkészül, így tökéletes választás egy rohanós hétköznapra vagy egy lusta vasárnapi ebédre is.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
szóljon hozzá!