Hétpecsétes állatkerti titkok a néhai igazgatótól
Az állatkert, amellyel Bereczki Boldizsár nyomot hagyott
Fotó: Boda L. Gergely
Sokmindent tanultam az állatkertről, állatokról a barátságunk három és fél évtizede alatt, s olyan hétpecsétes titkokat is megosztott velem, amelyeket akkortájt nem volt tanácsos továbbadni. Mostanság már lehet, s talán kell is a tisztánlátás végett. Bereczki Boldizsár állatorvosra, a marosvásárhelyi állatkert néhai igazgatójára emlékezünk.
Bakó Zoltán
2018. október 12., 14:122018. október 12., 14:12
Az úgy kezdődött, hogy anno – a hetvenes évek második felében – egy jegyzetben azt találtam írni, hogy valaki úgy szenved, mint egy állatkerti ketrecbe zárt oroszlán. Még aznap csörgött a szerkesztőségi telefon, s egy Bereczki doktor nevű illető csöppet sem barátságosan
ellentétben az általam említett emberrel, lennék szíves a seggemet felemelni a székről s elfáradni a kertbe, majd ő megmutatja... Szabadkoztam, hogy amit írtam, csak egy ártatlan hasonlat volt, tudom, hogy az állatkert..., na én ne tudjak semmit, menjek oda, s akkor még beszélünk – mennydörögte. Gondoltam, ez a séta megér egy misét, hát mentem.
A 2014-ben elhunyt Bereczki Boldizsár
Sétáltunk a kertben dr. Bereczki Boldizsár állatorvossal, ő egyfolytában magyarázott, mutogatott, én meg vártam, amíg
– később többször is láttam, ha ezt nem tette meg, méltatlankodva üvöltözött a nagysörényű, de ugyanezért méltatlankodtak medvék, óriáskígyók, majmok is –, s mire a szarvasok kifutójáig értünk már szent volt a béke, örökérvényű a pertu. Elhatároztuk, hogy hétvégenként a helyi lapban sorozatban mutatjuk be a állatokat, így születtek olyan cikkek, mint az Eme emu nem ama emu, meg Az anyja Kenya (egy kenyai, Kenya nevű oroszlán kölykéről), Bubót, a csimpánzt többször is szerepeltetni kellett, annyira ismert volt a vásárhelyiek körében. Akárcsak Jocó, az óriáskígyó.
Az oroszlánokat rendszerint simogatta az egykori igazgató
Fotó: Boda L. Gergely
Egyszer, amikor az óvodáskorú fiammal mentem fel, Bereczki doki adott neki egy papagájt. S kitanította, hogy bőgjön az apjának, hogy az vegyen neki egy kalitkát. S mert a vásárhelyi tájszólás szerint a kalitka az galicka, a fiam összemosta a két dolgot, a Bereczkit a galickával, így lett az állatkert igazgatójából házi használatra Berecka bácsi. S hétvégek közeledtével felüvöltötte a Gábor Áron utcát, hogy márpedig nekünk Berecka bácsihoz kell menni.
Tigrisvadászat a Somostetőn
Már javában készült a majomház, amikor fellátogattam hozzá a kertbe. Porka havak hulladoztak, s a szibériai tigrisek lustán nyújtóztak a kifutóban. Hirtelen olyan érzésem támadt, hogy eggyel kevesebb csíkosbundás élvezi a bágyadt téli napsütést mint amennyiről én tudtam. Rá is kérdeztem – mire ő: ami van, mind ott van. Aztán, amikor a trópusi ház emeleti, trófeákkal teli kis irodájában szilvórium mellett melengettük elgémberedett tagjainkat, egyszer csak azt mondta –
Akkor tudtam meg, hogy tényleg jól láttam. Az egyik tigris, a legnagyobb, legöregebb megbetegedett – most lényegtelen, hogy mi baja volt –, nem lehetett gyógyítani, így aztán lelőtte.
Minden állatnak neve van
Fotó: Boda L. Gergely
A tigris tetemét betették a hűtőkamrába – ez akkor ott állt a bejárat utáni mai oroszlánszobor mögötti kis épületben, amit azóta lebontottak –, felhívta a megyei pártbizottság „illetékes elvtársát”, hogy ajánlják fel az elnökasszony-elvtársnak a tigrincset. Köztudott volt, hogy Elena rajongott az egzotikus állatbőrökért. Illetékes megnyugtatta, hogy telefonált a 2-es kabinetbe. Napok teltek el, semmi válasz. Félő volt, hogy hűtőkamra ide, konzerválás oda, a tigris megromlik. Illetékesék meg csak nyugtatgatták, hogy a dolog sínen van, rövidesen jelentkezik a 2-es kabinet.
– mesélte akkor. Hirtelen felindulásból megszerezte a hírhedt 2-es kabinet számát, s telefonált ő maga. Egy „fontos elvtárs” vette fel a kagylót, – naná, hogy nem „az elvtársnő” –, annak elmondta, mi az ábra (persze, a tigrisről senki nem tudott, mint ahogy sejtette) az elvtárs elhűlt, hogy a megyei elvtársak ilyen fontos dologról nem tájékoztatták a 2-es kabinetet, s utasította Bereczki doktort, hogy a tigrist készítse elő szállításra, egy óra múlva indul érte a repülőgép. És úgy volt.
„Két nap múlva utasítottak, hogy fejezzük be majomházat, amire a megyénél azt mondták, hogy nincs rá alap. Egyből lett a tigriskaland után. Hát így volt. Annak a szegény tigrisnek meg olyan mindegy volt, hogy holtában hová kerül. Így sikerült befejezni a majomház építését, ami amúgy évekig húzódott volna még, ha a megyei elvtársak jóindulatán múlik” – mesélte akkor.
Éhes, de ártatlan medve
Kihasználtam az alkalmat, s megkérdeztem – igaz, hogy az egyik állatkerti medve megölt egy embert?
Városi legenda, vagy tényleg volt medvetámadás az állatkertben?
Fotó: Boda L. Gergely
Elmesélte a történetet. Az egyik gondozónő felvitte a medvék barlangjához a napi kaját. Leült a medvekifutóval szembeni padra, előszedte a saját elemózsiáját, s komótosan enni kezdett. Közben meg illogatott is derekasan egy üvegből. A végén elálmosodott, végidőlt a padon, s elaludt, mert abban az órában még nem voltak látogatók a kertben. Mellette volt a medvék kajája. Az egyik éhes medve a szagra valahogy kimászott a kerítésen, odament a padhoz, majd enni kezdte a medveeledelt. Bizonyára csámcsogott, mormogott, a zajra a gondozónő megébredt és sikoltozni kezdett. A medve megijedt ettől, átölelte a gondozónőt s szorongatni kezdte. Ez a szorítás volt végzetes.
Jocó, Bubó s a többiek
A mostani oroszlánszobor mögötti egykori kis épületben ismerkedtem meg Bubóval, a csimpánzzal, aki tisztes öregségben hunyt el harmincegynéhány évesen a kertben. Sírja ma is ott van. Meg Jocóval, az óriáskígyóval még 60 centis ifjúkorában, hogy aztán a barátságunk négyméteres korában is folytatódjon. Akkor minden állatnak neve volt. Rendes, normális neve, nem holmi divatos ángulus-oroszos-förmedvény. Én meg eljutottam oda, hogy szinte minden állatot névről ismertem.
Az elefánt is jól érzi magát a 40 hektáros kertben
Fotó: Boda L. Gergely
A jobbágytelki születésű Bereczki doktor úgy akart nyugdíjba vonulni, hogy „mint a friss hóban hagyott nyomok”, ő is hagyjon maga után egy vezető, példás állatkertet. És hagyott. 1977-ben lett az állatkert igazgatója, Rend László leköszönése után, s 2014-ben hunyt el.
1978-ban elkészült a trópusi ház, 1986-ban a tigrisek és medvék háza, 1989-ben befejeződött a majomház és az amfiteátrum építése. Utóda, Kopacz András mondta temetésekor – dr. Bereczki Boldizsár igen mély nyomokat hagyott maga után a hóban… Így igaz.
Kezdeményezés indult, hogy emléktáblát állítsanak a kert alapítója részére. E tábla mellett ott lenne a helye a Bereczki doktor táblájának is, s ezt bizonyára Rend Lacika bácsi is így akarná. Tovább megyek – a kertnek kettejük nevét kellene viselnie a mai semleges és semmitmondó Zoo helyett.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Késelésbe fordult egy italozás Csíkkozmáson
Székelyhon
A tetejére fordulva állt meg egy autó
Székelyhon
Késelésbe fordult egy italozás Csíkkozmáson
Székelyhon
A tetejére fordulva állt meg egy autó
A rovat további cikkei
Hit és helytállás a történelem árnyékában – bemutatták az Erdély arcai és harcai című filmet
Csíkszentsimonban a hit megtartó erejét állította középpontba az a kiállításmegnyitóval és filmbemutatóval egybekötött esemény, amely a 20. századi erdélyi egyházi személyek sorsát idézte meg.
Hit és helytállás a történelem árnyékában – bemutatták az Erdély arcai és harcai című filmet
Hawaii csirkemell – videó
A hawaii csirkemell egy igazi klasszikus: egyszerre sós a sonkától és a sajttól, és kellemesen édes az ananásztól. Ráadásul szupergyorsan elkészül, így tökéletes választás egy rohanós hétköznapra vagy egy lusta vasárnapi ebédre is.
Hawaii csirkemell – videó
Hétköznapi eszem-iszom
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Hétköznapi eszem-iszom
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Hagymás tört burgonya – videó
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Hagymás tört burgonya – videó
Ferencz Imre: Száz
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
Ferencz Imre: Száz
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!