Ha nyílik a sztyeppei bazsarózsa
Marosvásárhelytől háromnegyed órányi autóút Mezőzáh, a falu központjától pedig még 4-5 kilométer a Bota-völgyi sztyeppei bazsarózsa védterület, ahol jelenleg éppen teljében a virágzás, a domboldal tele a piros virágokkal. Ha nincs ideje vagy lehetősége oda kimenni, mi most megmutatjuk.
Antal Erika
2019. május 02., 15:002019. május 02., 15:00
Európában már csak itt, Maros megyében csodálható ez a jégkorszak utáni ritka virág
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhelytől háromnegyed órányi autóút Mezőzáh, a falu központjától pedig még 4-5 kilométer a Bota-völgyi sztyeppei bazsarózsa védterület, ahol jelenleg éppen teljében a virágzás, a domboldal tele a piros virágokkal. Ha nincs ideje vagy lehetősége oda kimenni, mi most megmutatjuk.
Antal Erika
2019. május 02., 15:002019. május 02., 15:00
Európában már csak itt, Maros megyében csodálható ez a jégkorszak utáni ritka virág
Fotó: Haáz Vince
Gépkocsival Mezőzáhig könnyű eljutni, ám a faluból a rezervátum irányába vezető mezei úton a vártnál is nehezebb a közlekedés. Keskeny az út, egymást érik a személygépkocsik, egyik oldalon parkolnak, sokan gyalog igyekeznek a rezervátumhoz, amelynek irányát számos tábla is jelzi, ám a távolság sehol nincs feltüntetve.
A hivatalos szabadnapok alatt ezrek zarándokoltak el a napokban a Mezőségre, hogy megcsodálják Románia egyetlen olyan területét, ahol a sztyeppei vagy keskenylevelű bazsarózsa él. Az európai viszonylatban is igen ritka, a jégkorszakot követően a sztyeppékről „ide vándorolt” csodálatos növény Oroszországban néhány helyen még megtalálható.
Csak a kijelölt ösvényen közlekedhetnek a látogatók, amit többnyire tiszteletben is tartanak
Fotó: Haáz Vince
A rezervátum bejáratánál és a domboldalon több helyen is táblák figyelmeztetik a látogatókat, hogy csak a kijelölt ösvényeken közlekedjenek, és ne szakítsanak a védett növényből. Ezt többnyire mindenki betartja, néha azonban akad egy-két személy aki beül a virágok közé, hogy lefotóztassa magát, vagy szelfit készítsen. Ottjártunkkor éppen egy ilyen családot szólított meg egy látogató, aki arra kérte a rózsák közé telepedőket, hogy jöjjenek ki onnan, tartsák tiszteletben a táblára írt figyelmeztetéseket.
– rekcumozta a fiatal nő az idősebbekből és fiatalabbakból álló családot. Akik először meglepődtek, és kijöttek a kijelölt ösvényre, de nem sokkal később a családanya azonban arra biztatta hozzátartozóit, hogy menjenek vissza bátran, hiszen „nekik senki nem parancsol, és azt csinálnak, amit akarnak”.
Szerencsére tényleg kevés az ilyen viselkedésű egyének száma, inkább a spárga-kordonon kívül fotózkodik, szelfizik mindenki. Az emberek pedig türelmesek, nyugodtan várnak egymásra, hogy mindenki elkészíthesse fotóját a ritka virágokkal.
Rendszerint május első felében van az ideje, de az idén hamarabb virágzik a sztyeppei bazsarózsa
Fotó: Haáz Vince
Ahogy a helyenként kifüggesztett, fotóval is ellátott szövegek tudósítanak, egy Marcu Sâncrăianu helyi parasztember viselte gondját a sztyeppei bazsarózsáknak, óvta és gondozta azokat haláláig. Tevékenységét 2000-ben egy Olaszországban szervezett nemzetközi konferencián elismerő oklevéllel jutalmazták.
A mezőzáhi rezervátumot 1956-ban nyilvánították védetté. A bazsarózsa mellett még körülbelül kétszázhetven ritka növényfaj található.
A Mezőség rejtett szépségei iránt egyre többen érdeklődnek
Fotó: Haáz Vince
A mezőzáhi rezervátumhoz sokan elzarándokolnak más megyékből, az ország távolabbi vidékeiről is. A látogatók nagy számát még csak két vállalkozó tekinti üzleti lehetőségnek: egy kis asztalnál mézet árulnak, egy másoknál a virágokról készített fotókat vagy csészéket lehet szuvenírként megvásárolni. A látogatók sokszínűségére sem gondolt még senki, hiszen a feliratozások, a jelzések csak egy nyelven, románul olvashatók.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Ezek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!