Mautner Zsófia a székelyudvarhelyi Páva étteremben megszervezett bizniszreggelin
Fotó: Erdély Bálint Előd
A gasztroturizmus óriási, Erdélyben még kiaknázatlan terület: mindenünk megvan a sikerhez, csupán annyi szükséges hozzá, hogy engedjünk a gasztroforradalom sodrásának. Hogy miként vélekedik a gasztronómiai megújulásról Mautner Zsófia, a közismert Chili&Vanília gasztroblog szerzője, arról a Székelyhon napilap szerdai Erdélyi Gasztró mellékletében olvashatnak.
2019. október 23., 16:262019. október 23., 16:26
Mautner Zsófia valószínűleg a legtöbb magyar nő számára ismert, ha mégsem, azt kell tudni a gasztrobloggerről, hogy 2005 óta vezeti a Chili&Vanília blogot, egyébként közgazdász, és öt évig volt Brüsszelben diplomata. A szakmaváltás szándéka nélkül hozta létre a blogot, csupán azért, mert „sok mondanivalója volt”– árulta el a Hargita Business Center rendezte Bizniszvitaminon. 2009-től vált hivatásos „főzőnővé”, gyakorlatilag szemtanúja és alakítója is volt a Magyarországon akkor kezdődött gasztroforradalomnak.
A napilap gasztromellékletének olvasói azt is megtudhatják, hogy a világ több országában is lezajlott gasztroforradalom jellemzően két évtizedes folyamat: Magyarországon mintegy tíz éve kezdődött, Budapesten viszont már lezajlott. A kistérségi, regionális gasztronómia fellendítésének van már bevált „forgatókönyve”, azaz minden régióban kell lennie egy olyan „zászlóshajó étteremnek”, amely beizzítja a térséget. Ezek jellemzően befektetői lokálok, ahol egy ambiciózus csapat eldönti, hogy minőségi gasztronómiát szeretne kialakítani, és ehhez minden eszközt mozgósítanak. Ha van egy ilyen étterem, egy séf, egy tulajdonosi kör, akik minőséget akarnak képviselni, akkor beindul az utánpótlás-nevelés is – véli Mautner Zsófia. Tőle tudhatják meg az olvasók azt is, hogy Magyarországon reneszánszukat élik a kézműves pékségek: a magyar kultúrában szakrális szerepe van a mindennapi kenyérnek, a hagyományos, vadkovásszal készült kenyerek osztatlan sikernek örvendenek.
hogy a fine dining étteremben ne azt mondjuk, hogy ezt nálunk kérdés nélkül elmosogatnák; hogy értsük, mi a különbség egy Michelin-csillagos és egy „kockás abroszos” étterem között. De fontos, hogy mindkettőnek helye kell legyen a gasztronómiában – olvashatják az Erdélyi Gasztró mellékletben.
Október 1-jén ünnepeljük a zene világnapját. Ez a nap a dallamok erejét hirdeti: képes összekötni embereket, áthidalni időt és teret, gyógyítani, felemelni, és mindenki számára elérhetővé tenni a lélek nyelvét.
A lecsónál egyszerűbb és jobb magyaros étel talán nem is létezik. A napérlelte paradicsom és paprika tele van vitaminnal és tápanyaggal.
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
szóljon hozzá!