A hegedűkészítés kicsit több mint szakma, már szinte művészet. András Gusztáv Imre, aki maga is készít ilyen hangszert, mindenképpen ezen a véleményen van. Nemrég rangos nemzetközi elismerésben is részesült keze munkája.
2019. február 21., 15:532019. február 21., 15:53
A díjnyertes hegedű és készítője
Fotó: Veres Nándor
A hegedűkészítés kicsit több mint szakma, már szinte művészet. András Gusztáv Imre, aki maga is készít ilyen hangszert, mindenképpen ezen a véleményen van. Nemrég rangos nemzetközi elismerésben is részesült keze munkája.
2019. február 21., 15:532019. február 21., 15:53
Rangos elismeréssel tért haza nemrégiben Máltáról András Gusztáv Imre. A székelyföldi férfi első díjat nyert saját készítésű, egyedi hegedűjével egy nemzetközi hegedűkészítő versenyen. A csíkszeredai férfi immár hetedik éve készít hegedűket, s bár a máltai megmérettetésen másodjára vesz részt, ilyen rangos elismeréssel most először tért haza.
„A tavaly csak megfigyelő voltam, nem nyertem semmit, idén viszont az aszimmetrikus kategóriában nekem ítélték oda az első helyet. A versenyen külön kategóriában indultak a hagyományos hegedűk és külön kategóriában az ettől eltérő, aszimmetrikus formájúak.
Nagyon örültem az elismerésnek, hiszen a nemzetközi versenyeken rengeteg olyan hegedűkészítő van, aki nagyon nagy tudással rendelkezik, és rendszerint visz mindent” – mesélte megkeresésünkre a csíkszeredai férfi.
Fotó: Veres Nándor
Azt mondja, a hegedűkészítés kicsit több mint szakma, ez már majdnem művészet. „Bár fával dolgozik az ember, nem beszélhetünk asztalosszakmáról. Egy hangszer elkészítésénél nagyon sok mindenre kell figyelni, kezdve a nyersanyag minőségétől a precíz munkán keresztül a lakkig, hiszen még azt is kézzel készítem, én főzöm meg. Érdekes, különleges világ a hegedűkészítés” – jegyezte meg a férfi, aki végzettségét tekintve lakatos lenne, bár ez a világ elég távol áll tőle. Mindig is a fa érdekelte – fűzte hozzá –, korábban régi bútorok restaurálásával is foglalkozott, most a hegedűkészítés mellett felújítást is vállal.
Mint beszélgetésünk során kiderült, ő annak idején tulajdonképpen gitárkészítésen gondolkodott, hiszen gitározik, végül egészen másként alakult az élete. „Egy idős szomszédom szólt egy alkalommal, hogy a tűzifája között van gitárnak való anyag és nem-e érdekel. Megnéztem, de sajnos nem volt gitárnak megfelelő a faanyag, így lett belőle hegedű” – mondta nevetve. A hangszerkészítés fortélyait hét évvel ezelőtt autodidakta módon sajátította el és azóta is folyamatosan tanul, tájékozódik, képezi magát.
Fotó: Veres Nándor
Megtudtam, a hegedű készítésére jól megválogatott, igen jó minőségű faanyag szükségeltetik. A hegedű hátát habos jávorfából készíti, ezt Szászrégenből rendeli. A hegedűtető elkészítéséhez pedig a fenyőfa a legmegfelelőbb, de bármennyire is hihetetlenül hangzik ez, az ehhez szükséges faanyagra már Németországból vagy Olaszországból tesz szert.
– jegyezte meg.
A csíkszeredai férfi készített hegedűt a Brassói Filharmónia számára, játszanak Csíkban készített hangszeren a Szentegyházi Gyermekfilharmóniánál, de a környéken még sokfelé fellelhetőek a hangszerei. Most éppen az ötvenegyediken dolgozik.
„Én összerakom, de hogy szépen szóljon, azt már Veress Csaba hegedűs munkáját dicséri” – jegyezte meg a hangszerkészítő. A csíkszeredai férfit egyébként nagy büszkeséggel tölti el, hogy négy, általa készített hegedű is van Artur Kaganovszkij világhírű hegedűvirtuóz tulajdonában.
Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!