Extravagáns, papírból: sok munka árán lesz a hulladékból divatos szütyő

Régóta kíváncsi vagyok a baróti származású Antal Hajnal kis műhelyére. Évekkel ezelőtt egy vásáron találkoztam vele, azóta pedig csak a közösségi oldalon követem, hogyan lettek a színes papírból készült táskák egyre letisztultabbak, egyre karakánabbak. Most pedig – a sajtósok közül minket először – beengedett kis koronkai műhelyébe, ahol kiderült, hogyan lesz egy termékkatalógusból vagy női magazinból táska.

Lapozza a magazint, de nem olvassa

A Selected Bags nevet viselő táskák

Hajni eleinte a barátoktól szerezte be a nem használt papírt, mára azonban különböző cégektől megkapja azt, amit már nem használnak fel, egyszerre százat, ezret. Ez a legjobb eset, hiszen száz ugyanolyan oldalból könnyebb kihozni az egységes mintát – mondja a fiatal kézműves, majd kérésünkre mutatja is a táska elkészítésének folyamatait.

A magazinokat át kell lapozni, szín és minta szerint különválogatni, egy könyvespolcon külön polcokra kerülnek az aranyszínűek, a barnák, a zöldek, a kékek, a pirosak. Aztán Hajni megálmodja, hogy milyen színű, formájú táskát szeretne elkészíteni, és annak alapján kezdi kivágni a megfelelő oldalakból a papírdarabokat. „Ez talán az egyik legmonotonabb munka, papírvágóval kivágni a megfelelő méretű papírdarabokat. Régen egy sablon alapján dolgoztam, most már ránézésre tudom, miként kell kivágnom, hogy miután betűröm, a minta oda kerüljön, ahova szeretném. De ehhez kellett jó három év” – meséli, miközben méretre vagdossa a 7,5x15 centiméteres darabokat. Majd azt is megmutatja, miként fóliázza be a papírt, hogy tartós és vízálló legyen, és hogyan tűri be, hogy papírcsíkokat kapjon belőle, amiket majd megfon.

Ősi maja technika

Ősi maja technikát tanult meg évekkel ezelőtt, bár a maják nem papírt, hanem leginkább bambuszt fontak, ezzel a módszerrel készítettek maguknak tartós tárolóedényeket.

Bár kezdetben csak ezekből állt, Hajni lassan kitapasztalta, hogy ha bőrrel ötvözi, tartósabb eredményt kap. Van, amelyik táskának az alja vagy az oldala készül bőrből, vagy épp csak borítót kap bőrből a szütyő. Kinek mire van igénye, vagy hogyan igényli a táskamodell. Mert papírból már számos méretű, formájú és színvilágú darabot készít más-más ügyféltípusnak. Egy-egy táskába 450–500 papírdarab vagy még több is kerül, Hajni pedig mai szakértelmével fél óra alatt fon meg egy papírcsíkot. Ha semmi mással nem foglalkozik, egy sorba minimum 34, maximum 60 papírdarab kerül. Ki lehet számolni így, hogy mennyi idő alatt készülhet el egy nagyobbacska női válltáska.

Egyik üzletből lett a másik

Hogyan született meg a papírtáskák ötlete? Mondhatni véletlenül, tudjuk meg Hajnitól, aki mindig is vonzódott a divat világához, pár évig fehérneműmodellként is dolgozott, aztán, bár Kolozsváron kommunikációs szakembernek tanult, mégis ruhabizniszbe fogott.

„Dán márkákat importáltunk, a ruhadarabokhoz pedig nem volt kiegészítő, és azon gondolkodtunk, hogy vásároljunk-e vagy inkább készítsünk. Rengeteget kísérleteztünk, tájékozódtunk, és végül úgy döntöttünk, hogy inkább készíteni fogunk valamit. A férjem találta ezt a maja technikát, amihez kellett két év, míg tökéletesen tudtam vele dolgozni” – mondja Hajni, aki végül 2013 nyarán készítette el első táskáját, amit azóta is ikonikus darabként őriz, bár látja, hogy mi mindenben nem tökéletes. Azóta technikában és stílusban is sokat fejlődött, és a táskatípusok is sokasodnak. Közben a ruhabiznisznek befellegzett, mára Hajni csak a táskák megálmodásával és elkészítésével foglalkozik.

Közben jött rá, hogy abból a papírból, amit más eldob, ő értéket teremt. Noha környezetéből is sokan mai napig szkeptikusak a tekintetben, hogy miként készülhet papírból tartós táska, Hajni saját kedvenceivel bizonyítja, hogy ez lehetséges. Ő már évek óta nem használ más táskát, kiegészítőt, csak sajátjait, és van, amely már négy éve is megvan. „Ha vigyázol rá, nem nyomod szét állandóan, nem éri sokszor víz, akkor sokáig kitart. Az én kedvencem megjárt három-négy kontinenst, tizenvalahány országot, és makulátlan állapotban van” – mutat rá a fiatal hölgy, aki szerint „nagy a zaj” a táskapiacon, százféle típus van mindenütt, így nem a legkönnyebb megkapni a vásárlókat, ő  mégis úgy érzi, van igény azokra a termékekre, amelyekben kézimunka van, környezettudatosak, és kinézetben is másak, mint az átlagos női táska.