
Vásár – kicsit másképp
Fotó: Pinti Attila
A kézművesek és vásárlók egymásra találását segítené egy újonnan indult weboldal. Létrehozói maguk is szívesen járnak vásárokba, és mivel az idei év nem kedvezett ezek megtartásának, úgy gondolták, a vásárokat „áthelyezik” online térbe, és létrehoznak egy online közösségi áruházat, ahol a kézművesek termelők és a vásárlók bármikor találkozhatnak.
2020. december 02., 18:582020. december 02., 18:58
Szabó Zsolt reklámgrafikus és János-Széll István programozó, aki többnyire webáruházak fejlesztésével foglalkozik, több éve ismerik egymást, korábban is dolgoztak már együtt. Mindkettőjüknek több mint tizenöt éves tapasztalata van a saját szakterületén. Szabó Zsolt – vagy ahogyan sokan ismerik, Zoárd – és felesége, Kamilla évek óta jár kézműves vásárokba, és szívesen vásárolnak a helyi kézművesektől akár a maguk számára, akár barátaiknak, családtagjaiknak ajándékot. Az ilyen jellegű vásárok többsége viszont a járványhelyzet miatt elmaradt.
„Március óta azt látjuk, hogy egyre kevésbé engedik meg a közösségi megmozdulásokat, és ahogy közeledtünk a december felé, úgy tudatosult, hogy nem lesznek karácsonyi vásárok, ahol mi rendszeresen megfordultunk. Ahogy az esetszámok növekedtek, egyértelművé vált, hogy valószínűleg a Delikates karácsonyi vására sem lesz megtartva, amelyet az elmúlt években mindig felkerestünk, hogy ott vásároljunk ajándékot a szeretteinknek. Ezt továbbra is szeretnénk megtenni, viszont az online térben mindenik kézművesre külön rá kell keresni, nincs meg az az élmény, amikor bemész egy vásárba, és ott mindenfélével találkozol. Így alakult, jött az ötlet, megkerestük Istvánt, és november elején döntöttük el, hogy létrehozunk egy ilyen felületet” – magyarázta Kamilla.
István és felesége, Kinga is szívesen rábólintott a felkérésre, így négyük ötletei alapján, Zoárd és István megvalósításában jött létre a Vásártér.ro weboldal.
Szabó Zsolt (Zoárd) és János-Széll István
Fotó: Pinti Attila
„Istvánnal még pár évvel ezelőtt gondolkodtunk egy hasonló projekten, de az egy más jellegű webshop lett volna. Ennek az oldalnak a megvalósítását most sokkal hasznosabbnak látjuk, mivel lehet, hogy minden termelőnek, kézművesnek van saját weboldala vagy Facebook-oldala, de külön-külön kell rájuk keresni. Ehhez képest egy ilyen felületen a vásárló, de az eladó is találkozik új termelőkkel, kézművesekkel, többféle termék közül lehet választani, akárcsak egy vásáron” – mutatott rá Zoárd.
István hozzátette, az oldal struktúrája úgy van felépítve, hogy külön regisztrálhat a vásárló és az eladó. „Viszonylag egyszerű: miután az eladó regisztrált, bekerül egy felületre, ahol kitölti az adataival a kért helyeken, megadja a szállítási módokat, bemutatkozót írhat magáról, és elkezdheti feltölteni a termékei fotóit. Arra is van lehetőség, hogy aki vásárlónak regisztrált, de időközben rájött, hogy neki is van eladó terméke, át tudja váltani a fiókját, hogy legyen eladó is. Nem különbözik nagyon a két fiók, csak annyiban, hogy az eladó fel tudja tölteni a termékeit, tudja követni a megrendeléseit, viszont ő is tud vásárolni, ha akar egy másik kézművestől.” A csapat tagjai hozzátették, ahhoz, hogy valaki kézművesként regisztrálhasson, a feltétel csak annyi, hogy legyen Romániában bejegyzett jogi személy, és legyen meg minden engedélye az általa forgalmazott termékek árusításához.
A János-Széll és a Szabó házaspár. Kézművesek és vásárlók találkozását segítik elő
Fotó: Pinti Attila
Az oldalon, amelyet november végén indítottak el, széles a termékkategóriák spektruma, és egyre bővül a kínálat – ékszerek, háztartási kellékek, kozmetikumok, ruházat, dekoráció, azaz, minden, ami kézműves termék, és amelyeket általában egy vásárban is megtalálunk.
Ugyanakkor, ha egy kézművesnek van egy saját oldala, ahhoz, hogy ő megtalálható legyen az online keresőkben, vagy nagyon sok látogatója kell legyen, vagy folyamatosan reklámot kell fizessen. Bárki készít egy oldalt magának, és van néhány vásárlója, attól még nem fog a keresőkben előrekerülni. Mi egyrészt összegyűjtjük a kézműveseket, másrészt reklámot is biztosítunk számukra, mert folyamatosan optimizáljuk az oldalt, hirdetéseket teszünk fel, és igyekszünk, hogy mindig megtalálják elől a keresőbe, akár ha a vásárló a kézműves nevére keres, akár a termékre” – hangsúlyozta István. Zoárd hozzátette, emellett minden termelőnek, kézművesnek egyéni oldalt biztosítanak a Vásártér felületén, és a Facebook-oldalukon is népszerűsítik őket.
Közös ötletekből született a Vásártér
Fotó: Pinti Attila
„Ez egy olyan felület, ahol mindenkinek van egy »standja«, amelyet úgy rendez be, ahogyan ő akar, de mégis közös térben van. Öröm számunkra, ha minél többen jönnek, és noha a vásárokon tapasztalt személyes kapcsolatokat nehéz pótolni – habár erre is teszünk a későbbiekben próbát –, jelenleg a vásárok hiányát próbáljuk betölteni közösségi áruházunkkal, ami nemcsak az ünnepi időszakban, hanem egész évben elérhető” – összegzett Kamilla.
A Márkos András-emlékkiállítás egyik termében mutatták be az életműkatalógust Csíkszeredában. Székedi Ferenc beszélt várakozásról, kutatásról és egy pályáról, amely Csíkból a nemzetközi színtérig jutott.
A CSÍKszentimreI TEMPLOMOSOK csapata az Örökségünk Őrei versenyben a helyi plébániatemplom értékeit népszerűsíti. A hatodikos diákok játékos programokkal, közösségi eseményekkel keltik életre a műemléket.
Minden, ami a magyar kultúra, és minden, ami nem. Mert mi tudjuk, a magyar kultúra nem hangos, nem tolakszik, s mindig őszinte. És addig él, amíg vigyázunk rá.
A keményebb téli idő beálltával elérkezett a gyanták gyűjtésének ideje. Enyhébb időjárás esetén folyékonyabbak és nagyon ragadnak, így emiatt a téli hideg kedvez a leginkább a gyűjtés szempontjából. Ismerkedjünk meg a felhasználásuk lehetőségeivel.
Irodalom, zene, film, színház és közösségi események Erdély-szerte: a magyar kultúra napja alkalmából Székelyföld és a nagyvárosok is gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Mindössze harminc perc alatt, könnyen elkészíthető két adagnyi ebből a finomságból.
Az első okostelefon nemcsak eszköz, hanem felelősség is. Új prevenciós videósorozat segít a családoknak eligazodni a digitális világ lehetőségei és kockázatai között – ítélkezés nélkül, közösen gondolkodva.
A januári fagyban, amikor mind jobban szomjazzuk a fényt és a meleget, egy olyan festményt mutatunk be, mely témáját, hangulatát tekintve ezt a fény fele törekvést, a fény hatására történő átalakulást jeleníti meg.
A narancs nem csak süteményekbe való. Húsokhoz, halakhoz, salátákhoz is karakteres társ, különösen, ha nem cukorral bánunk vele. A Krónikán megjelent cikk megmutatja, hol lesz igazán izgalmas.
Megidézem föléd a napot,
bolyongó árnyad a rózsatövek közt.
szóljon hozzá!