Elmaradt vásárok helyett: online közösségi áruház kézműveseknek
Vásár – kicsit másképp
Fotó: Pinti Attila
A kézművesek és vásárlók egymásra találását segítené egy újonnan indult weboldal. Létrehozói maguk is szívesen járnak vásárokba, és mivel az idei év nem kedvezett ezek megtartásának, úgy gondolták, a vásárokat „áthelyezik” online térbe, és létrehoznak egy online közösségi áruházat, ahol a kézművesek termelők és a vásárlók bármikor találkozhatnak.
Péter Beáta
2020. december 02., 18:582020. december 02., 18:58
Szabó Zsolt reklámgrafikus és János-Széll István programozó, aki többnyire webáruházak fejlesztésével foglalkozik, több éve ismerik egymást, korábban is dolgoztak már együtt. Mindkettőjüknek több mint tizenöt éves tapasztalata van a saját szakterületén. Szabó Zsolt – vagy ahogyan sokan ismerik, Zoárd – és felesége, Kamilla évek óta jár kézműves vásárokba, és szívesen vásárolnak a helyi kézművesektől akár a maguk számára, akár barátaiknak, családtagjaiknak ajándékot. Az ilyen jellegű vásárok többsége viszont a járványhelyzet miatt elmaradt.
„Március óta azt látjuk, hogy egyre kevésbé engedik meg a közösségi megmozdulásokat, és ahogy közeledtünk a december felé, úgy tudatosult, hogy nem lesznek karácsonyi vásárok, ahol mi rendszeresen megfordultunk. Ahogy az esetszámok növekedtek, egyértelművé vált, hogy valószínűleg a Delikates karácsonyi vására sem lesz megtartva, amelyet az elmúlt években mindig felkerestünk, hogy ott vásároljunk ajándékot a szeretteinknek. Ezt továbbra is szeretnénk megtenni, viszont az online térben mindenik kézművesre külön rá kell keresni, nincs meg az az élmény, amikor bemész egy vásárba, és ott mindenfélével találkozol. Így alakult, jött az ötlet, megkerestük Istvánt, és november elején döntöttük el, hogy létrehozunk egy ilyen felületet” – magyarázta Kamilla.
István és felesége, Kinga is szívesen rábólintott a felkérésre, így négyük ötletei alapján, Zoárd és István megvalósításában jött létre a Vásártér.ro weboldal.
Szabó Zsolt (Zoárd) és János-Széll István
Fotó: Pinti Attila
„Istvánnal még pár évvel ezelőtt gondolkodtunk egy hasonló projekten, de az egy más jellegű webshop lett volna. Ennek az oldalnak a megvalósítását most sokkal hasznosabbnak látjuk, mivel lehet, hogy minden termelőnek, kézművesnek van saját weboldala vagy Facebook-oldala, de külön-külön kell rájuk keresni. Ehhez képest egy ilyen felületen a vásárló, de az eladó is találkozik új termelőkkel, kézművesekkel, többféle termék közül lehet választani, akárcsak egy vásáron” – mutatott rá Zoárd.
István hozzátette, az oldal struktúrája úgy van felépítve, hogy külön regisztrálhat a vásárló és az eladó. „Viszonylag egyszerű: miután az eladó regisztrált, bekerül egy felületre, ahol kitölti az adataival a kért helyeken, megadja a szállítási módokat, bemutatkozót írhat magáról, és elkezdheti feltölteni a termékei fotóit. Arra is van lehetőség, hogy aki vásárlónak regisztrált, de időközben rájött, hogy neki is van eladó terméke, át tudja váltani a fiókját, hogy legyen eladó is. Nem különbözik nagyon a két fiók, csak annyiban, hogy az eladó fel tudja tölteni a termékeit, tudja követni a megrendeléseit, viszont ő is tud vásárolni, ha akar egy másik kézművestől.” A csapat tagjai hozzátették, ahhoz, hogy valaki kézművesként regisztrálhasson, a feltétel csak annyi, hogy legyen Romániában bejegyzett jogi személy, és legyen meg minden engedélye az általa forgalmazott termékek árusításához.
A János-Széll és a Szabó házaspár. Kézművesek és vásárlók találkozását segítik elő
Fotó: Pinti Attila
Az oldalon, amelyet november végén indítottak el, széles a termékkategóriák spektruma, és egyre bővül a kínálat – ékszerek, háztartási kellékek, kozmetikumok, ruházat, dekoráció, azaz, minden, ami kézműves termék, és amelyeket általában egy vásárban is megtalálunk.
Ugyanakkor, ha egy kézművesnek van egy saját oldala, ahhoz, hogy ő megtalálható legyen az online keresőkben, vagy nagyon sok látogatója kell legyen, vagy folyamatosan reklámot kell fizessen. Bárki készít egy oldalt magának, és van néhány vásárlója, attól még nem fog a keresőkben előrekerülni. Mi egyrészt összegyűjtjük a kézműveseket, másrészt reklámot is biztosítunk számukra, mert folyamatosan optimizáljuk az oldalt, hirdetéseket teszünk fel, és igyekszünk, hogy mindig megtalálják elől a keresőbe, akár ha a vásárló a kézműves nevére keres, akár a termékre” – hangsúlyozta István. Zoárd hozzátette, emellett minden termelőnek, kézművesnek egyéni oldalt biztosítanak a Vásártér felületén, és a Facebook-oldalukon is népszerűsítik őket.
Közös ötletekből született a Vásártér
Fotó: Pinti Attila
„Ez egy olyan felület, ahol mindenkinek van egy »standja«, amelyet úgy rendez be, ahogyan ő akar, de mégis közös térben van. Öröm számunkra, ha minél többen jönnek, és noha a vásárokon tapasztalt személyes kapcsolatokat nehéz pótolni – habár erre is teszünk a későbbiekben próbát –, jelenleg a vásárok hiányát próbáljuk betölteni közösségi áruházunkkal, ami nemcsak az ünnepi időszakban, hanem egész évben elérhető” – összegzett Kamilla.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!