Depressziót okozhat, ha sokat figyeljük mások Facebook-posztjait
Népszerű közösségimédia-oldalak. A különböző felületek böngészése közben a felhasználók összehasonlítást végeznek
Fotó: Gecse Noémi
Szorongáshoz, lerombolt önképhez, de akár depresszióhoz is vezethet a közösségi média túlzott használata, mivel ha az ember folyamatosan a mások által posztolt tartalmakat nézi, könnyedén arra a következtetésre juthat, hogy mások élete sokkal menőbb vagy jobb, mint a sajátja.
Molnár Rajmond
2018. november 15., 15:362018. november 15., 15:36
2018. november 15., 15:542018. november 15., 15:54
A különböző internetes közösségi felületeken töltött idő növelheti a depresszió és a magányosság érzését az emberben, legalábbis ez derült ki a Facebook, a Snapchat és az Instagram használatát vizsgáló kísérleti tanulmányból, amelyet az Journal of Social and Clinical Psychology című folyóirat közölt a minap – írta az MTI. A kutatók arra a három közösségi felületekre összpontosították a tanulmányukat, amelyek a legnépszerűbbek voltak a vizsgálatba bevont 143 egyetemi hallgatók körében. A felsorolt közösségi oldalak egyébként Székelyföldön is a leginkább használt online közösségi felületek a fiatalság körében.
Beigazolódott felvetés
A kutatók arra alapozták feltevésüket, hogy a közösségi médiával foglalkozó szakirodalom egy része szerint a különböző platformok böngészése közben a felhasználók összehasonlítást végeznek. Eszerint amikor az ember mások életét nézi, különösen az Instagramon, könnyedén arra a következtetésre juthat, hogy mások élete sokkal jobb, mint a sajátja. Ez be is igazolódott, ugyanis a kutatás egyik fő következtetése szerint
Ez a jótékony hatás különösen azoknál a résztvevőknél volt érzékelhető, akik depressziósabbak voltak a tanulmány kezdetén.
Korlátozni kell az erre szánt időt
Bár a tanulmány nem határozta meg azt az optimális időt, amelyet a felhasználóknak ezeken az internetes oldalakon kellene tölteniük, vagy hogy hogyan lehetne őket a legjobban használni, a kutatás eredményekből mégis kirajzolódik két olyan következtetés, amelyek betartása egyetlen közösségimédia-felhasználónak sem árthat: először is csökkenteni kell a szociális összehasonlításra alkalmat adó lehetőségeket.
Amikor az ember mások életét nézi, könnyedén arra a következtetésre juthat, hogy mások élete sokkal jobb, mint a sajátja
Fotó: Gecse Noémi
Amikor az ember nem azzal van elfoglalva, hogy a kattintásvadász tartalmakat bújja a közösségi médiában, akkor több időt szentelhet azoknak a dolgoknak, amelyek nagyobb valószínűséggel töltik el elégedettséggel a saját életét illetően. Másodszor, mivel ezek a platformok még jó ideig az életünk részei maradnak, ezért a társadalomnak ki kell találnia, hogyan lehetne őket úgy használni, hogy a legkevesebbet ártsák a felhasználóknak. Tehát az eredmények nem azt jelentik, hogy teljesen ki kell zárniuk a közösségi oldalakat az életünkből, de hasznos lehet korlátozni azok használatát – állapítják meg.
A legszebb oldalunkat mutatjuk
Napjaink egyik hangsúlyos problémája a szóban forgó jelenség – jelentette ki érdeklődésünkre Dósa Zoltán csíkszeredai pszichológus. Leszögezte, noha a térségünkben kevés alkalommal esik róla szó, fontos lenne nagyobb figyelmet fordítani a közösségi média árnyoldalaira is, például a túlzott aktivitásra, amely nem csak függőséget, szorongást is okozhat, amennyiben az ember mindig a mások által posztol tartalmakat hasonlítja a saját életkörülményeihez.
Például egy túlsúlyos ember olyan fotókat készít magáról, amelyeken nem látszik a fölösleg, és még lehetne sorolni” – fogalmazott.
A szakember szerint az emberek természetüknél fogva hajlamosak magukat másokkal összehasonlítani. „Ha folyamatosan azt látjuk, hogy valaki rengeteg mindent megengedhet magának, nyaralást, szép ruhát és szép autót, boldog párkapcsolatot, akkor természetesen kialakul egyfajta irigység. Az emberek többsége pedig ahelyett, hogy arra törekedne, hogy ő is elérje azokat a célokat, inkább irigykedik. Ez pedig nyilván közrejátszhat a szorongásban, a lerombolt önképben, akár a depresszió kialakulásában is” – magyarázta Dósa Zoltán. Hozzátette, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy sokszor a posztolt tartalmak nem a valóságot tükrözik, mivel mindenki előnyös színben próbál feltűnni. Hangsúlyozta, ez
Épp ezért fontos, hogy már tinédzser korban beszéljenek erről a szülők a gyerekkel, illetve az iskolában is tartsanak a témával kapcsolatos felvilágosító előadásokat.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete
Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve
Vargabéles
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Vargabéles
Őszi befőzés
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Őszi befőzés
Uborkás limonádé – videó
Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről
Gesztenyés-krémsajtos sütemény
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
Gesztenyés-krémsajtos sütemény
Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
Vajbabos sertésragu – videó
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
Vajbabos sertésragu – videó
A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!