Depressziót okozhat, ha sokat figyeljük mások Facebook-posztjait
Népszerű közösségimédia-oldalak. A különböző felületek böngészése közben a felhasználók összehasonlítást végeznek
Fotó: Gecse Noémi
Szorongáshoz, lerombolt önképhez, de akár depresszióhoz is vezethet a közösségi média túlzott használata, mivel ha az ember folyamatosan a mások által posztolt tartalmakat nézi, könnyedén arra a következtetésre juthat, hogy mások élete sokkal menőbb vagy jobb, mint a sajátja.
Molnár Rajmond
2018. november 15., 15:362018. november 15., 15:36
2018. november 15., 15:542018. november 15., 15:54
A különböző internetes közösségi felületeken töltött idő növelheti a depresszió és a magányosság érzését az emberben, legalábbis ez derült ki a Facebook, a Snapchat és az Instagram használatát vizsgáló kísérleti tanulmányból, amelyet az Journal of Social and Clinical Psychology című folyóirat közölt a minap – írta az MTI. A kutatók arra a három közösségi felületekre összpontosították a tanulmányukat, amelyek a legnépszerűbbek voltak a vizsgálatba bevont 143 egyetemi hallgatók körében. A felsorolt közösségi oldalak egyébként Székelyföldön is a leginkább használt online közösségi felületek a fiatalság körében.
Beigazolódott felvetés
A kutatók arra alapozták feltevésüket, hogy a közösségi médiával foglalkozó szakirodalom egy része szerint a különböző platformok böngészése közben a felhasználók összehasonlítást végeznek. Eszerint amikor az ember mások életét nézi, különösen az Instagramon, könnyedén arra a következtetésre juthat, hogy mások élete sokkal jobb, mint a sajátja. Ez be is igazolódott, ugyanis a kutatás egyik fő következtetése szerint
Ez a jótékony hatás különösen azoknál a résztvevőknél volt érzékelhető, akik depressziósabbak voltak a tanulmány kezdetén.
Korlátozni kell az erre szánt időt
Bár a tanulmány nem határozta meg azt az optimális időt, amelyet a felhasználóknak ezeken az internetes oldalakon kellene tölteniük, vagy hogy hogyan lehetne őket a legjobban használni, a kutatás eredményekből mégis kirajzolódik két olyan következtetés, amelyek betartása egyetlen közösségimédia-felhasználónak sem árthat: először is csökkenteni kell a szociális összehasonlításra alkalmat adó lehetőségeket.
Amikor az ember mások életét nézi, könnyedén arra a következtetésre juthat, hogy mások élete sokkal jobb, mint a sajátja
Fotó: Gecse Noémi
Amikor az ember nem azzal van elfoglalva, hogy a kattintásvadász tartalmakat bújja a közösségi médiában, akkor több időt szentelhet azoknak a dolgoknak, amelyek nagyobb valószínűséggel töltik el elégedettséggel a saját életét illetően. Másodszor, mivel ezek a platformok még jó ideig az életünk részei maradnak, ezért a társadalomnak ki kell találnia, hogyan lehetne őket úgy használni, hogy a legkevesebbet ártsák a felhasználóknak. Tehát az eredmények nem azt jelentik, hogy teljesen ki kell zárniuk a közösségi oldalakat az életünkből, de hasznos lehet korlátozni azok használatát – állapítják meg.
A legszebb oldalunkat mutatjuk
Napjaink egyik hangsúlyos problémája a szóban forgó jelenség – jelentette ki érdeklődésünkre Dósa Zoltán csíkszeredai pszichológus. Leszögezte, noha a térségünkben kevés alkalommal esik róla szó, fontos lenne nagyobb figyelmet fordítani a közösségi média árnyoldalaira is, például a túlzott aktivitásra, amely nem csak függőséget, szorongást is okozhat, amennyiben az ember mindig a mások által posztol tartalmakat hasonlítja a saját életkörülményeihez.
Például egy túlsúlyos ember olyan fotókat készít magáról, amelyeken nem látszik a fölösleg, és még lehetne sorolni” – fogalmazott.
A szakember szerint az emberek természetüknél fogva hajlamosak magukat másokkal összehasonlítani. „Ha folyamatosan azt látjuk, hogy valaki rengeteg mindent megengedhet magának, nyaralást, szép ruhát és szép autót, boldog párkapcsolatot, akkor természetesen kialakul egyfajta irigység. Az emberek többsége pedig ahelyett, hogy arra törekedne, hogy ő is elérje azokat a célokat, inkább irigykedik. Ez pedig nyilván közrejátszhat a szorongásban, a lerombolt önképben, akár a depresszió kialakulásában is” – magyarázta Dósa Zoltán. Hozzátette, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy sokszor a posztolt tartalmak nem a valóságot tükrözik, mivel mindenki előnyös színben próbál feltűnni. Hangsúlyozta, ez
Épp ezért fontos, hogy már tinédzser korban beszéljenek erről a szülők a gyerekkel, illetve az iskolában is tartsanak a témával kapcsolatos felvilágosító előadásokat.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!