Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:00

Hóolvadás után gödörleltár: nehéz helyzetben a székelyudvarhelyi utak

20:56

Újjászületik a Bölöni László stadion Marosvásárhelyen

20:26

Átlátható, következetes és diszkriminációmentes eljárást kér az SZNT Marosvásárhelyen

19:55

Hamarosan újabb modern bölcsőde fogadja a sepsiszentgyörgyi gyermekeket

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Filmekbe illő autós üldözés zajlott szombat éjjel Csíkszeredában

Biztonsági okokból visszafordult és közel egy órát Bukarest felett körözött egy Hurghadába tartó repülőgép

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után

Több mint kétszáz elpusztult állat, és egy félholt szarvas, amit végül nem tudtak megmenteni

Május eleji robbantások a parajdi sóbánya felszínén: a Salrom tisztázta a történteket

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után

Elfogadta a kormány a közigazgatási reformról és a gazdaságélénkítésről szóló sürgősségi rendeleteket

Filmekbe illő autós üldözés zajlott szombat éjjel Csíkszeredában

Már Székelyföldön is kitették a 8,2 lej fölötti gázolajárat – íme egy friss elemzés, hogy meddig mehet

Adókedvezményekről állapodott meg a kormánykoalíció

Depressziót okozhat, ha sokat figyeljük mások Facebook-posztjait

Népszerű közösségimédia-oldalak. A különböző felületek böngészése közben a felhasználók összehasonlítást végeznek

Fotó: Gecse Noémi

Szorongáshoz, lerombolt önképhez, de akár depresszióhoz is vezethet a közösségi média túlzott használata, mivel ha az ember folyamatosan a mások által posztolt tartalmakat nézi, könnyedén arra a következtetésre juthat, hogy mások élete sokkal menőbb vagy jobb, mint a sajátja.

Molnár Rajmond

2018. november 15., 15:362018. november 15., 15:36

2018. november 15., 15:542018. november 15., 15:54

A különböző internetes közösségi felületeken töltött idő növelheti a depresszió és a magányosság érzését az emberben, legalábbis ez derült ki a Facebook, a Snapchat és az Instagram használatát vizsgáló kísérleti tanulmányból, amelyet az Journal of Social and Clinical Psychology című folyóirat közölt a minap – írta az MTI. A kutatók arra a három közösségi felületekre összpontosították a tanulmányukat, amelyek a legnépszerűbbek voltak a vizsgálatba bevont 143 egyetemi hallgatók körében. A felsorolt közösségi oldalak egyébként Székelyföldön is a leginkább használt online közösségi felületek a fiatalság körében.

Beigazolódott felvetés

A kutatók arra alapozták feltevésüket, hogy a közösségi médiával foglalkozó szakirodalom egy része szerint a különböző platformok böngészése közben a felhasználók összehasonlítást végeznek. Eszerint amikor az ember mások életét nézi, különösen az Instagramon, könnyedén arra a következtetésre juthat, hogy mások élete sokkal jobb, mint a sajátja. Ez be is igazolódott, ugyanis a kutatás egyik fő következtetése szerint

ha valaki a szokásosnál kevesebb időt tölt a közösségi platformokon, az jelentősen csökkenti a depresszió és a magány érzését.

Ez a jótékony hatás különösen azoknál a résztvevőknél volt érzékelhető, akik depressziósabbak voltak a tanulmány kezdetén.

Korlátozni kell az erre szánt időt

Bár a tanulmány nem határozta meg azt az optimális időt, amelyet a felhasználóknak ezeken az internetes oldalakon kellene tölteniük, vagy hogy hogyan lehetne őket a legjobban használni, a kutatás eredményekből mégis kirajzolódik két olyan következtetés, amelyek betartása egyetlen közösségimédia-felhasználónak sem árthat: először is csökkenteni kell a szociális összehasonlításra alkalmat adó lehetőségeket.

Amikor az ember mások életét nézi, könnyedén arra a következtetésre juthat, hogy mások élete sokkal jobb, mint a sajátja

Fotó: Gecse Noémi

Amikor az ember nem azzal van elfoglalva, hogy a kattintásvadász tartalmakat bújja a közösségi médiában, akkor több időt szentelhet azoknak a dolgoknak, amelyek nagyobb valószínűséggel töltik el elégedettséggel a saját életét illetően. Másodszor, mivel ezek a platformok még jó ideig az életünk részei maradnak, ezért a társadalomnak ki kell találnia, hogyan lehetne őket úgy használni, hogy a legkevesebbet ártsák a felhasználóknak. Tehát az eredmények nem azt jelentik, hogy teljesen ki kell zárniuk a közösségi oldalakat az életünkből, de hasznos lehet korlátozni azok használatát – állapítják meg.

A legszebb oldalunkat mutatjuk

Napjaink egyik hangsúlyos problémája a szóban forgó jelenség – jelentette ki érdeklődésünkre Dósa Zoltán csíkszeredai pszichológus. Leszögezte, noha a térségünkben kevés alkalommal esik róla szó, fontos lenne nagyobb figyelmet fordítani a közösségi média árnyoldalaira is, például a túlzott aktivitásra, amely nem csak függőséget, szorongást is okozhat, amennyiben az ember mindig a mások által posztol tartalmakat hasonlítja a saját életkörülményeihez.

„Mindenki a legszebb oldalát igyekszik megmutatni ezeken az oldalakon. Ritkán látni, hogy az előnytelen tulajdonságaival dicsekedne bárki is, a többség inkább elrejteni próbálja azokat.

Például egy túlsúlyos ember olyan fotókat készít magáról, amelyeken nem látszik a fölösleg, és még lehetne sorolni” – fogalmazott.

A szakember szerint az emberek természetüknél fogva hajlamosak magukat másokkal összehasonlítani. „Ha folyamatosan azt látjuk, hogy valaki rengeteg mindent megengedhet magának, nyaralást, szép ruhát és szép autót, boldog párkapcsolatot, akkor természetesen kialakul egyfajta irigység. Az emberek többsége pedig ahelyett, hogy arra törekedne, hogy ő is elérje azokat a célokat, inkább irigykedik. Ez pedig nyilván közrejátszhat a szorongásban, a lerombolt önképben, akár a depresszió kialakulásában is” – magyarázta Dósa Zoltán. Hozzátette, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy sokszor a posztolt tartalmak nem a valóságot tükrözik, mivel mindenki előnyös színben próbál feltűnni. Hangsúlyozta, ez

a probléma leginkább a fiatalokat érinti, egy megfelelő értékrenddel és gondolkodással rendelkező felnőtt, másként éli meg ezt.

Épp ezért fontos, hogy már tinédzser korban beszéljenek erről a szülők a gyerekkel, illetve az iskolában is tartsanak a témával kapcsolatos felvilágosító előadásokat.